Komárom.
Komárom.
Komáromból, jul. 6. F˙ hó 3-án első alispánunk elnöklete alatt tartott évnegyedes közgyülésünk leginkább magán ügyekkel foglalatoskodott. – A’ majusi nevezetes nap óta, ugy látszik, minden figyelem e’ hon képviselő testülete felé fordult részekben a’ vér lassabban kering, a’ roppant testnek egyes részei, fáradalmas csaták után pihenni látszanak. Ah mi édes fáradság után a’ pihenés! mennyivel lenne az édesb, ha a’ bunkocraták vad csordája, nemtelen vezéreik bősz indulat szülte hazug szavai által rútul megcsalatva, nem vetett volna szikrázó üszköt a’ szentek szentjére, nem rombolt volna szentségtelen kezekkel egyetlen egy kincsünkben – hatósági rendszerünkben! Bősz indulat felülről, felbőszitett indulat alulról játszottak veszélyes catastropháknál szerepeket; amaz tényező volt, emez tény; – amaz ész, ez kéz; – amaz forrás, ez mindent eltemető hullám; amaz belvalóság, ez külszin, mellybe amaz mint burokba rejtezik a’ nyilvánosság elől. – Azonban ne tagadjuk, ne ámitsuk magunkat; mint most ugy ez előtt is, helylyel közzel tévesztett vezérszerepek is szültek veszélyeket. – Látunk megyéket, hol páni ijedségből e, vagy rosz szándékból idegen elem dulta fel az életet, és a’ háladatlan egyenruhába bujtatott nép keze, vérei jogát pártolni jött nemes tűz lelkesitette testület vérétől párolgott. – De hagyjuk ezen siralmas eseteket, mert hiszen a’ vezérek, kik hivatásukat nem értették, eléggé jutalmazva vagynak azon köztudat által, hogy ők vezérségre alkalmatlanok. – A’ fentebbieket pedig csak azért emlitém, mert sok vádakat hallottunk már miveletlen tömegekről, hallottunk vezérekről, de még is eddig ezek, ugy látszik, mindig csak másod szerepeket játszottak; ’s továbbá azért, mert megyém több lelkes fiai, azon megyéé, melly a’ veszélyes játékban szerepvivő soha sem volt, mindkét oldalát figyelemre méltaták a’ dolognak, és csak e’ szempontból kivánnak ’s várnak a’ hongyüléstől törvényeket; – és e’ szempontból indulva ki fog választmányunk ezen tárgy iránt tervet késziteni! – Olvastattak követeink jelentései, ’s a’ RR által készitett válaszfeliratot tökéletesen méltányoljuk, ’s e’ hon nagy fiának kipótolhatlan közremunkálása elmaradásából támadott országgyülési aggodalom tökéletesen méltányoltatott; és méltán, mert ki a’ mult hongyülés historiáját kissé figyelemmel megtekinti – átláthatja, hogy az ok korántsem túlfeszitett; mert Deák nélkül nehezen örvendhetnénk most annyira a’ béke mulasztainak! – követeinknek a’ vallás tárgyábani szavazataikat, mellyeknél fogva mindig a’ többség véleményét pártolák, helyeseltük, ’s másod alispánunk inditványa után kimondtuk azt: hogy e’ tárgyban azon felirásokat is, mellyekre eddig utasitásuk nem volt, ezennel világos utasitásaik kijelentése mellett pártoljuk. – A’ magyar nyelv tárgyában Pozsega, Verőcze, Szerém ez előtt alsó tótországi nevű megyék azon kivánatát, hogy még darab ideig, addig t. i. mig a’ magyar nyelvet sajátukká tehetik, latin nyelvvel élhessenek közdolgaikban, az erőtetés szinét is kerülni akarva akkép fogadtuk el, hogy közdolgaikat még nyolcz évig latinul folytassák ugyan, országgyülésen azonban az eddigi gyakorlatnál fogva, csak magyar nyelven tanácskozhassanak; ugy szinte a’ többi törvényhatóságokkal, a’ törvény világos értelme szerint, köteleztessenek magyar nyelven levelezni, mert hiszen ha az nékik törvény ellenére elnézetnék, egy főtiszt. lelkész szerint a’ felső vidéki megyéknek is megengedhető lenne. – Voltak, kik a’ törvény rendeletét a’ fennevezett három megyére nem vélték kiterjeszthetőnek, ’s kérdést tőnek, ha azon megyék valósággal Magyarországhoz tartoznak e? de erre az 1832-ki t. czikkelyek hozattak fel, mellyekből kisül, hogy azok a’ magyar megyék közé vagynak sorozva. – ’S ezen vita következtében Verőcze vármegye deák szerkezetű levele iránt is történtek kifogások; mondatott, hogy ezen megyék nem igen iparkodnak leveleik által bizodalmat gerjeszteni, volt szó pedig sok, melly a’ visszaküldetést sürgeté; de a’ többség méltányos kivánván maradni, nehogy ingerültség következzék, a’ nevezett megyét magyar nyelveni levelezésre még egyszer felszólittatni rendelé, ’s a’ levelet érdemére nézve a’ Duna-szávai csatorna iránt választmányhoz utasitá. – Volt szó továbbá a’ katonaság magyarositásáról is; e’ közben főügyvédünk viszonosság tekintetéből említve, hogy a’ magyar ezredek külhazákban a’ polgári hatóságokkal a’ nép nyelvén levelezzenek, szükséges lene hát sürgetni, hogy az itt szállásoló idegen ezredek a’ megyékkel szinte magyar nyelven levelezzenek. – De erre M. Zs. f.sz.biránk ’s másod alispánunk azt felelvén: hogy honi törvények lévén, mellyek idegen ezredek beszállásolását tiltják, fájdalmukat kivánták kijelenteni az iránt, hogy ezen törvények meg nem tartatnak, ’s ez okbul, hogy az idegen ezredek beszállásolását törvényesnek ne ismerjék, – fő ügyvéd ur inditványát velünk együtt a’ többség nem pártolta. – P. Zs. táblabiró a’ herczegkisasszonyok magyar nyelvbeni oktatása iránti kivánatot nem látá czélravezetőnek, mert – ugymond – ha ez törvénynyé válnék, garantiát adni még sem lehetne. – De elnök alispánunk által a’ szóló táblabiró figyelmeztetett, hogy ez már mindkét tábla határozata lévén, benne meg lehet nyugodni. – Voltak még ezentúl inditványok e’ tárgyban, mellyek részint utasitásunkban vannak, részint már a’ RR. táblája által is elfogadtattak – azért ide iktatni nem tartám szükségesnek. – A’ Fehér megyei nemesek folyamodása a’ legközelebbi tiszt és követválasztási kicsapongások iránt, az erre feleletül beadatott főrendű tag nyilatkozatával együtt felolvastatott. – Itt is helyeseknek és magunkénak fogadtattuk követeink e’ tárgykörüli szavazatát, a’ petitio jogát az országgyülésen fentartatni ohajtjuk. – Sokan szólottak csipős szavakkal, emliték, hogy olly egyéneket biztosoknak nevezni, kik magok is biztosság alatt voltak, nem tanácsos, kiterjeszkedtek egy némellyek a’ mostani Fehér megyei követekre is; nem tudák azon követ urak loyalitásával egyeztetni azt, hogy mikép maradhatnak nyugodtan azon állásban, mellyet egy illy nevezetes fractió törvénytelenül rájuk ruházottnak állit. – Egyébiránt követeinknek eljárását ebben is ugy mint minden ujabb tárgyaknál helyeseltük és magunkkévá tettük. – Felolvastatván a’ követjelentések, másodalispánunk az országgyülési tárgyakkal foglalkozó választmányt azon okból, ne hogy az oda utasitott tárgyak felvétetvén követeink utasitás nélkül szavazzanak, mi hamarébb öszvehivatni kiváná. – Mellynek rövid időn leendő öszvehivását elnök alispánunk megigérvén – felvétettek a’ megyei levelek, mellyek közül a’ közérdeküek választmányhoz tétettek át, mellyek pedig már utasitásunkban kimeritvék, tudomásul vétettek. – Győr megye a’ czímek szüntetése iránt nem pártoltatott. – Honté pedig Matuska lelkész ur szeder-tenyésztés körüli munkájával köszönettel fogadtatott, ’s az átküldött munka, a’ szederfa-tenyésztés tárgyában kiküldött választmányunkhoz utasittatott. – Két inditvány tétetett e’ gyülésen. – Egyik M. A. táblabiránk által – a’ futó homok meggátlását, melly csak ez évben is tömérdek károkat okozott megyénkben – czélozó törvényt nem látva kielégitőnek azért, mert az rendeli ugyan az illy nemű homokos részek fákkali beültetését, de ha a’ beültetés valamellyik birtokos által elmulasztatnék, nem határozza meg, hogy mi történjék; azért oda terjed az inditványozó véleménye, hogy az illy töbszöri birói intés után is be nem ültetett részt bár ki beültethesse, ’s bizonyos ideig használhassa. – N. K. aljegyzőnk felhivá a’ RR. figyelmét azon esetre, hogy ha futó homok szomszéd határból ömlik be, akkor mi történjék? – Továbbá H. F. főszolgabiránk, a’ mezei rendőrség egyik ágának tartván a’ cseléd-rendszert is, de szükségesnek látván ezt az okbul is, hogy a’ cselédek szolgálati idejökre nézve létező különbözőség, melly a’ gazdasági rendszerre felette káros befolyással van, elhárittassék – egy cseléd-rendszert kivánt kidolgoztatni, ’s ezt követeink által inditványoztatni. – Ezen két inditvány tehát a’ többség által, megfontolás végett, választmányhoz utasittatott. – Heves megye levele Parravicini Alajos honositása iránt, ámbár a’ nevezett egyén megyénkben lakozó egyik tisztelt családdal rokonságban van, csak utasitásunk szellemében, minden esetre pedig – csak díj fizetés mellett fog pártoltatni. – A’ hús ára 11. 12. v. krba határoztatott, az arató rész pedig, jelenleg is mult évi közgyülésünk határozata szellemében, minden kényszerités nélkül az őszi gabnára nézve 11, a’ tavaszira 12 állapittatott meg. – Felhozatott továbbá főügyvédünk által az is, hogy országgyülés alatt, más megyék példájára is, minden hónap elején tartatni szokott kisgyülések helyett közgyülések tartassanak, ezt a’ betáblázások kedvéért is felette czélszerűnek állitván. P. Zs. táblabiró pártolá az inditványt ugy, ha minden közgyülés alkalmával tiszti jelentések is kéretnek; mert igy szerinte az öszvehalmozódni szokott tárgyak megoszolván, az évnegyedes közgyülések tartása, mellyekben, fájdalom! harmad negyed napon igen kevesen vagynak sokkal czélirányosabban eszközöltethetik. – De a’ többség épen azon elvből, mivel most is igen kevés számmal jelennek meg a’ tek. RR. nehogy még kevesebb számmal jelenjenek meg, ha gyülések többször tartatnak, a’ régi gyakorlat mellett maradott. Jövő közgyülésünk october 9-én leend. –
T. – n. –
