SPANYOLHON.
SPANYOLHON.
A’ Messager jul. 10. és 11-ikei számai következő telegrafi sürgönyöket közölnek: „Bayonne jul. 9-kén. Badajoz f. hó 1-jén nyilatkozott; a’ katonaság a’ zendüléshez csatlakozott. A’ főkapitány és a’ politicai kormányzó viszszavonultak. Jaën jun. 29-kén nyilatkozott. Aspiroz tábornok a’ valladolidi junta által Ó-Castilia főkapitányává neveztetett.” – „Barcelona, jul. 6-kán. Zurbano Balaguerből hátravonult. Serrano jul. 4-kén Tarregában volt, hol a’ hadsereget rendezé.” – „Borcelona jul. 7-kén. Narvaez f. hó 3-kán Ena dandárnokot megrohanta és Teruelt ostrom alól felszabaditotta. A’ princesa-ezred 1. és 3-ik, ugyszinte a’ II. Izabella nevét viselő ezred egy zászlóalja és az infansnő nevét viselő lovasezred egyik százada Narvaezhez ment át. 4-kén Narvaez Darocába ment, melly hasonlag 497nyilatkozott. A’ regens 5-kén még Albacetében volt.” – „Perpignan jul. 10-kén. Zurbano Leridát osztálya derék hadával elhagyta, miután a’ vár és város védelmére egy-egy zászlóaljat hagyott hátra. Utját Fraga felé vette.” – „Bayonne jul. 10-kén. Madridban f. hó 8-kán még csend uralkodott. A’ regens hadaival együtt még 8-kán is Albacetében volt. Manzanares és Guadalajara nyilatkoztak, valamint Alcala de Henares is. A’ madridi polgári őrseregnek egy gyalog zászlóalja és egy lovas százada, a’ Lusitania-ezred negyven lovasával együtt a’ főkapitány vezérlete alatt Alcala de Henares felé indult. Concha tábornok 3-kán Malagába érkezett. Ő az ottani hadak fővezérévé neveztetett ki, mellyekkel 4-kén Sevillába ment. Van Halen tábornok f. hó 2-kán Cordovába ment, ’s azt 4-kén hagyta el. Ugyancsak 4-kén Caceres és Olivenza is a’ fölkelés mellett nyilatkoztak.”
A’ Journal des Débats az első három sürgönyt következő czikkel kiséri: „E’ hirek nagy fontosságuak. A’ jul. 7-ikei barcelonai sürgöny jelenti, hogy Narvaez a’ regens hadait Teruelnél megtámadta ’s e’ várost az ostrom alól felszabaditotta. Ez volt a’ legelső komoly viadal a’ zendülők és a’ regens hadai közt. Ennek eredménye igen fontos. Ena dandárnok, ki Teruelt ostromzár alatt tartá, Saragossából vala küldve, hogy Espartero derék hadával közösen működjék Valencia ellen. Kicsiny hadacskája négy zászlóaljból, három lovas századból és egy ágyútelepből állott. Teruel meglehetős fontos város és strategicus pont egyszersmind, minthogy épen a’ Saragossa és Valencia közötti közlekedési vonal közepén fekszik. Ena dandárnok, ugy látszik, teljesen megveretett. Ő helyzetét ’s majdnem egész hadacskáját elvesztette; más szavakkal: Teruel ostromzár alól fölmentetett, ’s négy zászlóalj közül három, és három lovas század közül egy Narvaezhez ment át. – Daroca nyilatkozott, ’s Narvaez e’ helyzetben Madridot és Saragossát fenyegeti egyszersmind, és Espartero két derék hadát elválasztja egymástól. A’ regens ezután csak Madridon át közlekedhetik Seoane és Zurbanoval, sőt Narvaez még a’ Madrid és Saragossa közötti vonalt is 24 óránál kevesb idő alatt megszakaszthatja, mert Daroka csekély távolságra fekszik Calatayudtól. Espartero jul. 5-kén még Albacetében volt; hihetőleg Alvarez és Van Halen tábornokok érkezését várta, hogy az őt minden oldalról környező zendüléssel mérkőzhessék, vagy Madridra visszavonulhasson. A’ regens helyzete napról napra sulyosbulni látszik. Támadó mozgásában mindjárt eleinte gátolva lön Albacetében, ’s Penas de san Pedro nevü váracska vivásával teljesen felsült, mert a’ várparancsnok kijelenté, hogy magát utolsó emberig védelmezendi. Espartero hada, melly Madridból lett elindulásakor 6000 emberből állott, egy requenai levél szerint a’ jul. 4-kei barcelonai Imparcialban 3700 gyalog és 400 lovas katonára olvadott. – Mig Espartero Albacetében henyél, alvezérei mindenfelé helyt veszitenek. Cataloniában Zurbano, miután Barcelonából Cerverára ’s Cerveráról Balaguerre vonult vissza, most emez utóbbit is elhagyta. Uj hátrálás e ez, vagy Seoane tábornokkal egyetemben kiszámitott hadi mozdulat? Tartózkodunk minden magyarázgatástól, mig bővebb tudósitást nem kapunk. Barcelonából csak arról tudósíttatunk, hogy a’ középponti junta, elvesztvén türelmét Castro fővezér lassusága miatt, több munkásságot és szilárdabb eltökélést ajánlott, ’s egyszersmind segélyt is küldött nekie. Barcelonából egy zászlóalj gyalogság és egy csapat pattantyuság indult Tarregara Cervera mellett, castro tábornok főhadiszállására. A’ geronai és tarragonai hadak ugyan azon irányban indultak el; ha e’ csapatok egyesülnek, meglehetős rendes tömeget képezendenek, ’s aztán hihetőleg támadólag fognak működni. Ugyan azon hirek szerint Seoane és Zurbano összes hadiereje 22 zászlóaljra, 1000 lovasra és 16 ágyúra megy, melly erő Balaguer, Lerida és Fraga közt van felosztva. (Zurbano Balaguerből is hátra vonult már). Ez történt az éjszaki részekben, Cataloniában, mig Espartero Albacetébe vonult és ott mulatott. Itt hallá a’ regens a’ nevezetesb déli városok nyilatkozatait is. Alvezéreinek hátrálása Granada és Jaëntől, melly kiszámitott mozgalom és hadaik öszpontosítása gyanánt kihirdetteték, a’ fenebbiek következtében kénytelenséggé vált. A’ dolgok ez állása még sokkal gonoszabbá lesz Teruel megszabadulásának és Daroca fölzendülésének hire által. E’ fölött Cuenka városát, melly hasonlag fölzendült, ’s a’ Madrid és Teruel közötti utvonal közepén fekszik, a’ Madridból ellene küldött hadi erő nem vala képes meghóditani. – Végre Badajoz nyilatkozott, a’ felsziget egyik legerősb helye, Madridtól délnyugotra, Portugallia legszélsőbb határán. E’ hely valamennyi madridi levélben Mendizabal még olly tervvel is vádoltaték, mintha a’ királynét Badajozba szándékoznék vinni és a’ kormányt is oda áttenni. Badajoz őrserege 3000 emberből áll; kikre Espartero számolhatni vélt. Cardero, ki épen olly szilárdul ragaszkodék a’ regenshez, mint a’ szerencsétlen Camacho, Badajozban politikai kormányzó vala és a’ legnagyobb tetterőt fejté ki. – Ez események közepette Madridban a’ legellenkezőbb ’s tán legesztelenebb hirek forognak. Hirlik, hogy az uj cortesek legközelebbről Cadixba fognak összehivatni, hova a’ királynét is vinni akarják. A’ nemzeti őrsereg egyik gyülésében ama’ kérdés vitattatott, ha nem lenne e szükség a’ legnevezetesb fölzendült városoknak Madridban mulató kitünő kereskedőit és házbirtokosait elfogatni, mintegy kezességeül az emlitet városok hódolásának. Végre azt is folyvást rebesgeték, hogy a’ regens nem sokára vissza fog térni a’ fővárosba. – E’ különös kép kiegészitése végett vessünk még a’ baks tartományokra is egy pillanatot. Catalonia, Arragonia, Valencia, Andalusia, Estremadura és a’ két Castiliában egyenesen a’ néptől indult ki a’ zendület; a’ junták minden ellenzés nélkül alakultak, kivevén némelly polgári és hadi tisztviselők részéről; a’ katonaság a’ mozgást csak követte, vagy csak szenvedőleg állott ellene, sőt némelly helyeken csatlakozása föltételei iránt még alkudozott is. A’ bask tartományokban a’ zendülés tisztán katonai. A’ nép mind e’ mai napig teljes közönösséggel viseltetik iránta. Sőt San Sebastianban tettleg is összekapott a’ nemzeti őrsereg a’ katonasággal. A’ városi hatóság csak olly föltétel alatt egyezett meg a’ katonaság nyilatkozásában, ha Victoria herczeg regenssége 1844-ki octoberig a’ programmába fölvétetik. A’ főkapitány e’ föltételt elfogadá, ’s ekkor hivataláról leköszönt és Frankhonba menekült. Castaneda főkapitány és a’ vitoriai parancsnok, katonáiktól elhagyatván, Andoainba érkeztek, hol Iturbe tábornokkal találkozának, ki, minthogy jul. 6-kán Vitoriából két zászlóalj és egy ágyutelep indult ellen, Tolosából kénytelen vala eltávozni. Végre a’ határszélekről azt hirlik, hogy Irua, Fuentarabia és Oyarzin őrseregei, mellyek eddig igadozának, hasonlag nyilatkoztak. A’ nép mint általában mindenütt a’ bask-tartományokban, idegen maradt e’ mozgalomtól.”
Mig ezek ekkép történnek, a’ madridi ayacucho-lapok epés kifakadásokra kelnek Frankhon ellen, ugy vélekedvén, hogy az egész lázadás elágazó szálai ott fonattak. Erre az emlitett lapoknak nem épen valószinetlen alapúl szolgál ama’ körülmény, miszerint a’ christinok vezérei lassankint az egész ügyet kezeik közé veszik, minthogy olly férfiak jelentek meg e’ dráma szinhelyén, mint Concha, ki Serrano által a’ granadai és sevillai hadak ideiglenes fővezérévé neveztetett, Narvaez és Pezuela; – és e’ nézetet a’ francsia National is meglehetősen megerősiti: – A’ saragossai nemzeti őrsereg mind végig ellent akar állani a’ zendülésnek, ’s e’ részben egész Spanyolhon nemzeti őrseregéhez proclamatiót bocsátott. – Narvaez jun. 30-kán 12 zászlóaljjal Valenciából Segorbe felé indulván, lováról leesett, ’s kocsiba volt kénytelen ülni. A’ terueli csatánál azonban, ugy látszik, helyre állott már egéssége. – Leridában Zurbano szállásán bizonyos Pachiarotti nevű tiszt találtatott, ki háromféle mérget hordott magával. A’ gyanús tiszt, piemonti születésű olasz, rögtön hadi biztosság elébe állitatott, ’s bűnösnek találtatván halálra itéltetett és még akkor estve agyon lövetett. Kivégeztetése előtt kivallá, hogy Prim által 20,000 piaszter és ezredesi rang megigérése mellett Zurbano és Seoane tábornokok megmérgezésére béreltetetett. A’ Saragosai Echo del Aragon igy irja az esetet. A’ zendülők főnökei ’s jelesűl Prim e’ vádat alacsony rágalomnak és az ayacuchok koholmányának nyilatkoztatják.
