Bihar.
Bihar.
Biharból. V.Olaszi, jul. 24. F. hó 20-án tartatott utasitást-készitő rendkivüli közgyülésünk, követi hű eljárást tanusitó jelentésekkel kezdeték meg. Ezek közül legéberebb figyelem fordult azon jelentés felé, melly a’ vallás ügyét érdekelte. – Fölvétetett ezután a’ vallási ügyben érkezett királyi leirat. Erre nézve a’ megye RRei jegyzőkönyvileg kimondották, mikint az érdeklett kegyelmes választ ollyannak, melly vallásbeli sérelmeinket a’ multra elenyésztetné és jövőre meggátolná, melly a’ haza polgárainak kölcsönös szeretetben ’s egyességbeni összeforradását és megmaradását eszközölhetné, melly a’ vallásos surlódásokat a’ magányéletből és köztanácskozásokból számüzhetné, egyáltalában nem tekinthetik, ’s ebbeli aggodalmukat a’ kegyelmes királyi válaszban kimondott viszonossági elv sem szünteti meg; mert ebben az országba bevett vallások jelen állása mellett biztositékot nem találnak. Helyeslik tehát a’ követek eljárását, miszerint a’ tisztelt kir. válasz el nem fogadására szavaztak, ’s a’ királyi válasz egyes kitételeiből remélvén, hogy ő cs. kir. felsége a’ vallásbeli tárgyat is a’ kor kivánatával, törvénynyel és igazsággal öszhangzásba tenni kegyeskedendik, oda utasitják követ urakat, hogy az ország RRei által kidolgozott törvényjavaslathoz ezután is szorosan ragaszkodjanak, ’s attól mindaddig, mig ellenkező utasitást nem vesznek, el ne álljanak. – Miután a’ követjelentések mind felolvastattak, megyei választmányunknak a’ kir. előadások pontjai fölött készitett utasitási javaslata véteték tárgyalás alá. És az utasitási javaslatok sorában első volt a’ büntető törvénykönyv. Erre nézve választmányunk saját meggyőződéséhez képest többnyire azon kölön véleményeket fogadá el, mellyek alatt a’ hon annyi jeleseinek nevei tündöklenek, ’s mellyeket jelen közgyülésünk is örömmel sajátainak vallott. Azon nem annyira lényeges észrevételeket, mikre nézve az utasitás netalán itt-ott eltér, közleni fölöslegesnek tartom; azt azonban nem mellőzhetem el, mikint követeinknek meghagyatott annak kieszközlésén munkálkodni, hogy a’ jövendőben kiküldendő országos bizottmányok munkálatai nemcsak törv.hatóságokkali közlés, hanem minden polgár által leendő megszerezhetés végett, jóval az orsz.gyülés kezdete előtt, kinyomatás által közzététessenek. Az előadattak szerint Biharnak a’ büntetőtörvénykönyv ügyében korszerű utasitása van. Bihar el akarja törleni a’ halálos büntetést, ’s a’ felségsértési ’s illynemű bűnöket orsz.gyülés által választandó birák itélete alá szeretné bízni, ’s a’ mi legfőbb, az esküttszéki institutiókat hazánkba behozni, ’s mindezt egy szó – csak egy szó – ellenzése nélkül. Ezen közegyetértésből gyanitható: milly örömül szolgálna Biharnak az, ha az érdeklett utasitás igéi jelen orsz.gyülésünk alatt testté válnának. – Az élelmezés és szállásolás tárgyában osztják Bihar megye RRei az orsz. választmány abbeli fájdalmát, miszerint a’ választmányhoz alkalmazott kincstári egyének felsőbb utasitásnál fogva olly értelmet tulajdonitottak az 1840: 3 világos és el nem magyarázható törv.czikknek, mintha a’ kincstári egyének hatásköre egyedül csak az adatok előmutatására lenne szorítva, és nem az egyezkedésre is kiterjesztve. Annál sérelmesebbnek tartják pedig a’ törvény szavainak illy elmagyarázását, mivel a’ miatt a’ katonai élelmezés és szállásolás terhének kész pénzzeli megváltására nézve olly javaslatot, mellyhez a’ megváltási öszlet tekintetéből is az ország RRei hozzászólhatnának, a’ kiküldött orsz. választmány nem készithetett. Miután azonban azon alapokat, mellyekre a’ megváltási öszveg fölötti egyezkedést épiteni kell és lehet, az orsz. választmány részletesen kidolgozta, jelesen a’ katonai élelmezés és szállásolásból származó terheknek valamint mivoltát, ugy azon lényeges kérdést is, hogy azok közül mellyek a’ törvényes és nem törvényes terhek? tényleges alapokra épitve kifejtette, ’s egyszersmind a’ törvényeseknek ismert terhek váltság általi megszüntetésére nézve a’ törvény rendelte részletes kiszámitást elkészitette, – oda utasittattak követeink, hogy ő k. felsége kérettessék meg, miképen az országos választmány munkálatában foglalt adatok ’s megállapodások nyomán a’ katonai élelmezés és szállásolás terhének kész pénzbeli megváltása fölött az ország RReivel egyezkedésbe bocsátkozni, ’s kir. válaszának mielőbbi kiadása által az érdeklett tárgy iránti törvényalkotást siettetni méltóztassék. A’ mi egyébkint a’ katonai vontatások és előfogatokról, ugy a’ fegyvergyakorlások alkalmával történhető károk mi módoni megtéritésére nézve előadott törvényjavaslatokat illeti: ezek irányában nincs más észrevétele Biharnak, egyedül csak az, hogy az előfogatok bére ne határoztassék meg egyszer mindenkorra, hanem a’ változó körülményekhez képest minden országgyülésen. Ez észrevétel után meghagyatott követeinknek, hogy a’ javaslott czikkelyeknek törvénykönyvbe iktatásán azon nem várt esetre is igyekezzenek, ha mindjárt a’ katonai szállásolás és élelmezés kész pénzzeli megváltása iránt jelen orsz.gyülésen törvény nem alkottathatnék. – A’ folyamok szabályozása tárgyában következő választmányi javaslat adatott utasitásul: „Az országos küldöttség jelentésére ’s ehhez mellékelt. t.czikkelyekre két észrevétele van a’ választmánynak, egyik a’ szabályozási sorozat, másik az arra szükséges költségek forrásainak kijelölése iránt. Az elsőt illetőleg: meg van ugyan győződve a’ megyei választmány, hogy a’ provincialis érdeket a’ nemzetinek alárendelni szükséges, és ezen tekintetből a’ Duna szabályozása érdemel elsőséget; minthogy azonban a’ kereskedés előmozditására és virágzására nézve az is megkivántatik, hogy az ország belfolyamait is szabályoztatván, azok olly állapotba tétessenek, miszerint a’ honi termesztményeknek és egyéb kereskedési tárgyaknak a’ külfölddeli kereskedés csatornájául szolgáló főfolyamba könnyű és olcsó elszállithatására alkalmasokká váljanak; e’ czél elérését pedig az ország legtermékenyebb részein folyó Tisza szabályozásától annál inkább lehetne reméleni, mivel annak szabályozása a’ bele ömlő nevezetes folyamok hasonló szabályozását nemcsak könnyítené, hanem okvetlen maga után vonná; – ugyanazért oda vélné a’ választmány követ urakat a’ szabályzási sorozatra nézve utasittatni, hogy a’ Duna szabályozásával egyszersmind a’ Tisza szabályozásának megkezdetését is inditványozzák. Egyébiránt igen fontosnak és figyelemre méltónak tartja a’ választmány az országos küldöttség azon előadását, miszerint a’ sorozat irányát biztossággal kitűzni azon oknál fogva nem vala képes, minthogy sem a’ kereskedés jelenlegi állapota és viszonyairól, sem azon körülmények fölött elegendő adatokkal nem birt, mellyekből bármilly kereskedési irány tulnyomósága, vagy jövője iránt meggyőződést és illetőleg biztos számitásra alapot szerezhetett volna. Melly előadásból ezen választmány is azt következteti, hogy a’ kereskedési irány megállapitásának a’ folyamok szabályozásávali ezen szoros kapcsolatánál fogva, a’ sorozatra nézve csak akkor alkothatik czélszerű törvény, ha előbb elhatározva lesz azon kérdés, hogy a’ Fekete- és Adriai-tengerek közül mellyik igér a’ magyar kereskedésnek biztos és az országra nézve hasznos jövendőt*. Mihez képest a’ föntebb javaslott utasitást csak azon esetben látná a’ választmány követ urak által foganatba veendőnek, ha az ország RRei előlegesen a’ Duna szabályozását tartanák elhatározandónak; egyébkint olly véleményben levén a’ választmány, hogy a’ szabályozási sorozat fölötti szavazat a’ kereskedési tárgyban már mánkálkodó kerületi választmány dolgozatának megvizsgálásától lenne fölfüggesztendő. A’ szabályozáshoz szükséges költségekre nézve pedig ámbár elfogadhatónak tartja a’ választmány azon forrásokat, mellyek az orsz. küldöttség munkálatában kijelöltettek, és méltányolja azokat is, mik a’ 11 és 13% alatti különvéleményekben a’ harminczadra és az országos ajánlatra nézve nézve előadatnak; minthogy azonban a’ folyamok szabályozásán kivül már eddig annyira elhanyagolt közczélok is léteznek, mellyeknek elérésére a’ nemzetnek hacsak fenmaradását koczkáztatni nem kivánja, lépést tenni okvetlen szükséges, ezekhez juthatás pedig a’ minden teendők eszközétől, a’ költségektől föltételeztetik; ezen okokból oda véli a’ választmány követ urakat utasitandóknak, hogy az országos pénztári források kidolgzása tekintetéből kerületi küldöttség neveztessék ki, melly egyszersmind a’ kezelés módjáról ’stb. javaslatot készitsen. – A’ kir. előadások következő pontjai fölött követutasitások már adattak, kivevén azon pontot, melly az országos pénztár adósságai visszafizetését tárgyazza. Erre nézve meghagyatott követeinknek, hogy az országos pénztár bevételeiről és kiadásairól számadást kérjenek, ’s ha ezekből ki fog tűnni, hogy a’ kir. előadások utólsó pontjában foglalt kölcsön elkerülhetlenül szükséges vala, a’ visszafizetés tárgyában adandó utasitásig szavazatukat függeszszék föl.
Idővel tán mindkettő, de kereskedésünknek az adriai tengertől fölfüggesztett jövendője amannál biztosabb és hozzánk közelebb áll. – L. G.
Lukács György.
