KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Uj-orleansi hirlapok szerint a’ mexicoiak és yucataniak közt békealkudozások nyittattak meg. Ampudia a’ maridoi kormányzónak azon ajánlást tevé, hogy a’ harcz megszüntettessék, és mindkét részről két-két biztos neveztessék ki, kik a’ békülés föltételeit föltegyék. Egyik föltétel vala, hogy a’ mexicoi hadak haladék nélkül távozzanak Yucatanból; Santa Ana, mint mondják, e’ föltételt elfogadta. 527Hir szerint Mexico és Texas közt is fegyverszünet köttetett. Fölösleg megjegyezni, hogy ezek mindeddig csak hirek.
Mejicoból hire jött, hogy Santa Ana hatalmát rövid időn végmegbukás fenyegeti. Az egész ország zajong, ’s támadások történnek minden részről, 3000 indus 1000 főből álló fellázadt katona-csapattal egyesülve, megszállták Chilapát, ’s a’ tábornok jelenté a’ kormánynak, hogy 200 emberével a’ megszálltaknak nem lehet védelmére. Guayaquilban a’ sárgaláz megszünt ’s az onnan érkező hajóknak a’ mejicoi kikötőkben ismét szabadszállás engedtetett. Ellenben nagy csapást tőn e’ vész Port-au-Prince-ben (Haytiben), hol többek közt az angol consul is áldodatául esett.
A’ Montreal Herald jun. 24-dikéről titokteljesen uj lázadás jeleiről beszél Canadában, mintha franczia-canadaiak Montrealban és egyebütt titkos gyülekezeteket, fegyvergyakorlatokat intézgetnének ’stb. Ez adatokat azonban más lapok egészen alaptalanoknak állitják. Egy zivataros szélvész Quebecben 40–50 házat szétrombolt melly alkalommal több ember is oda veszett.
A’ Sussex hg butoraiból árverés utján bevett pénzösszeg 38,000 ft st.nél többre ment. Ezüst nemü 20,725 fnt; szobabutorok 3984; gyürük és ékszerek 2473; burnótszelenczék és dobaszok 2236; órák 1994; kardok, pisztolyok és pálczák 1092; pipák és szivarok 3617; föstvények és parányképek 759 font sterlingen adattak el. A’ herczeg nagy becsü könyvtára, bibliai kiadásokra nézve tán legtökéletesebb, még nem adatott el, ’s a’ végrendelet intézői remélik, hogy azt a’ kormány a’ brit museum számára megveendi.
Pater Mathew ír mérsékleti apostolnak Leeds angol városban tartózkodása alatt míntegy 6000, Bradfordban 7000 és Huddersfieldben 2000 körül tőnek fogadást, minden szeszes italoktól tartózkodni.
A’ Times tudósitása szerint jul. 18-dikáról a’ rebeccaiták, a’ jelenlevő katonaság daczára, egyre vakmerőbbek kicsapongásaikban. A’ glanmorganshirei ’s monmouthshirei bányakerületekben titkos fegyverkiosztásokról van szó, ’s mind e’ mozgalmak okául a’ chartismus vádoltatik, melly e’ tájak folyvást növekvő szegényülésében kész bajtársat talál. A’ vashámorok, mint déli Staffordshireben, ugy Walesben is mind inkább csökkennek, sok birtokos eloltá kemenczetűzét, ’s ezernyi dolgosok kinlódnak családostul. Sirhowyban (Ebbw-völgy) jul. 16-kán éjjel egy lőportár feltöretett ’s számos hordó viteték el belőle. Még rosszabbaktól is félnek. A’ caermartheni szegény-dologház elfogott megtámadói nem helyben hanem Londonban fognak megpereltetni.
Angol kalmárhajók kapitányaitól jött levelek a’ nyugot-afrikai tengergartokról, ujolag panaszkodnak a’ franczia czikázók háborgatásai ellen. Ezek egyike Sz. Kristóf kalmárbrigget, mivel födezetén matrózokul szegődött négerek voltak, mint rabszolga-kereskedéssel vádolt hajót Sierra Leoneba hozta; szintugy járt Ranger brigg, mellyet Nisus franczia corvette, Baudin kap., feltartóztatott, ’s tőle 20 illy szegődött négert lefoglalt; Pantaloon angol hadi brigg parancsnoka azonban tudtára adá, hogy e’ 20 négert szolgálatába fogadni hatalmat kapott. Baudin kapitány egyenesen kimondá a’ brigg visszaadásakor, hogy szándéka e’ visszatorlások által az angolokra nézve érezhetővé tenni, saját cselekvésmódjok ingerlőségét, midőn e’ vizeken idegen hajókat feltartóztatnak.
Koháry-Koburg Ferdinánd és Auguszt herczegek ’s Clementina herczegnő jul. 20-kán estve érkeztek Lissabonból gőzösön Southamptonba, hol őket Seymour kapitány, Albert herczeg szolgálatabeli kamarás, fogadta; innen külön gőzkocsin a’ vasuton azonnal Londonba utaztak.
A’ kamrák jul. 24-kén oszlattak el. A’ hadminister vivé az illető királyi rendelményt a’ pairekhez, ’s a’ belminister a’ követek kamarájához. Mindkét kamara tagjai „éljen a’ király” kiáltással oszlottak el.
A’ Moniteur jul. 24-dikéről szóló királyi rendelvényt közöl, melly szerint Mackan báró al-admiral Roussin báró admiral helyébe a’ tengerészet és a’ gyarmatok status titkáravá neveztetett.
Telegrafi tudósitás szerint Joinville herczeg nejével együtt Brestbe érkezett, honnan m. h. 27-ikére várattak Neuillybe. 23-dikán egy ünnepélyre voltak hivatalosak, mellyet nekik a’ tengeri katonaság adott. Rio-Janeiroból maj. 15-kén, Belle-Boule, a’ herczeg fregattja, Ville-de-Marseille sorhajó, ’s La Coquette nevű corvett kisérte a’ fönséges párt.
A’ franczia kormány organumai most már a’ király negyedik fiának, Montpensier herczegnek is, iparkodnak politicai jelentőséget szerezni. Ez okból a’ Moniteur hosszasan említi a’ herczeg mostani utazását, az e’ közben számára adott vendégségeket, tisztelgéseket, ámbár az utazás saját czélját a’ pyrenaei fürdők teszik. Aumale hg csak Joinville hg érkezését várja, ’s azonnal Afrikába utazandik hol fontos hadosztály jutand kormányzása alá, mert a’ tervvel ottan számára alkirályságot alkotni, ha t. i. a’ spanyol összekelés nem sükerülend, még nem hagytak fel.
Egy párisi levél szerint az augsburgi Allg. Ztgban Don Carlos hajlandó jogairól a’ spanyol koronához lemondani ama’ föltétel alatt, hogy a’ fiatal királyné az asturiai herczeggel, a’ trónkövetlő legidősb fiával házasságra lépjen. E’ váratlan ajánlat nagy zavarba hozná a’ franczia udvar terveit.
A’ rajnai porosz tartományi gyülésen alapos és érdekes vitatkozások folytak az iparvédletet, különös kereskedési ministerium felállitását és középponti kereskedelmi kamara alakitását tárgyazó inditványok fölött. Az egész ülésen tartott tanácskozás eredménye volt: 1) megkérni a’ királyt, hogy az iparnak kellő pártolást nyujtson, ’s biztosságot rendeljen, melly az e’ tekintetben követendő rendszabályok iránt, minden vezérpontok figyelembevételével, egyedül a’ nemzeti jólét előmozditása elvéből indulva, véleményt adjon; 2) hogy a’ király különös kereskedelmi, műipari ’s földmüvelési ministerium állitására kéressék. – Az utolsó inditvány, minthogy e’ részben a’ két első által a’ czél elérhető, az előadó által visszavonatott.
Stürmer gróf, cs. k. internuncius a’ fényes portánál, jul. 10-kén érkezett Konstantinápolyba, ’s másnap fogadá el a’ portai tolmács látogatását, mire ő is megtevé a’ szokott diplomaticai látogatásokat.
