NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
Jul. 24-kén az alsóházban az irlandi fegyverbill bizottmányilag elfogadtatott. Clements és French lordok, ugy szinte O’Connell Morgan és Ross urak a’ 66-ik záradékot, melly a’ törvényt előlegesen öt évre érvényesitei, hevesen ellenzék. Ross ur következő módositványt javaslott: a’ jelen törvénynyel ugy kell bánni. mint a’ lázadási billel következőleg az minden évben megnyitandó. Eliot lord megegyezett benne, hogy a’ törvény tartóssága három évre szorittassék, de a’ módositványnak szilárdul ellenszegült, mire ez 131 vokssal 41 ellen csakugyan félre is vettetett. A’ törvénynek többi egyes rendeleti hasonlag a’ ministerium szellemében határoztattak el. A’ felsőháztól leérkezett 537bill az irlandi dissenterházasságok törvényesitése iránt, haladék nélkül először és másodszor olvastatott. – Jul. 25-kén Hume ur inditványt tőn, miszerint törvényjavaslatot terjeszthessen elő „az egyesült királyság növekedő ivadékának nevelésére országos költségen, és józan nevelési elvek szerint állítandó iskolák iránt, mellyekben minden külön vallásfelekezet vagy néposztály érzelmeinek és jogainak sérelme nélkül, az iskolai tanitó hivatala a’ gyermekek világi és erkölcsi nevelésére szorittassék, a’ vallási oktatás pedig az iskoláktól elkülönözött vallási tanitókra bizattassék, hogy igy a’ társaságnak minden osztályai és vallásfelekezetei közt általános oktatás és a’ keresztényi testvérszeretet és kölcsönös jó akarat szelleme terjesztessék.” Ewart ur pártolá ugyan az inditványt, de ugy vélekedék, hogy előbb darab ideig várni kellene, mig a’ Graham nevelési billje és az e’ fölött folytatott vitatkozások által dissenterek és katholicusok közt fakasztott izgás némileg lecsendesűl. Jövő parliamenti ülésben a’ pártok hihetőleg kiesebb téren találkozandanak egymással, hol talán a’ közös nevelés ügyében valami közös terv fölött egyesség leend elérhető. A’ ház a’ Times szerint avval felelt Hume ur inditványára: hogy betű szerint szét futott. – Jul. 26-kán egy Owen Roberttől a’ socialisták nagy mesterétől aláirt kérelem terjeszteték a’ ház elébe, mellyben ama’ nézet fejeztetik ki, hogy valamennyi jelenleg földön létező kormányok hamis elveken alapszanak, minélfogva e’ tárgy megvizsgálását kéri a’ parliamenttől. A’ kérelem természetesen nagy hahotával fogadtatott, jóllehet szerény fogalmunk szerint csak a’ kért vizsgálat után lehetne a’ thesis való vagy valótlanságáról itéletet mondani. Bannerman ur kérdést tőn, ha szándéka e ő fölsége kormányának az edinburgi és st. andrewsi egyetemek azon professorait, kik a’ szabad presbyterian-egyházhoz csatlakoztak, hivatalaiktól elmozdíttatni? Sir James Graham belminister értesité a’ kérdezőt, hogy a’ kérdéses professorok közül némellyek belösztönből önkint mondottak le; a’ többiek iránt, kik közé a’ st. andrewsi egyetem rectora is tartozik, még nem adhat határozott választ, minthogy a’ tárgy a’ korona törvénytisztjeihez van utasitva. – A’ belminister meghatalmazást nyert, hogy a’ szinházügy szabályozására törvényjavaslatot terjeszthessen elő. Fox Maule ur kifogást tőn a’ lovas tartományi őrsereg (yeomanry) állandó zsolddali költséges és csendes vidékeken szükségtelen helyreállitása ellen; a’ belminister azonban Wellington herczegnek egy leveléből e’ seregnek hasznos voltát ügyekszik megmulatni, ’s kiemeli, mi hasznos szolgálatot tőn jelesűl a’ mult évi zavargások alkalmával a’ gyárkerületekben. Egyébiránt e’ sereg csak 1200 emberrel fog szaporittatni. Egyéb érdekes a’ parlamentben nem fordult elő.
Irlandban a’ repealgyülések egymást követik. Jul. 20-kán Enniscorty mellett Wexford grófságban, 23-kán Tuam környékén Galway grófságban ismét roppant néptömegek gyültek össze a’ „szabaditó” hallhatása végett. Ez utóbbira a’ meghivásokat dr. M. Hale tuami kath. érsek is aláirá; ’s e’ tisztes főpap a’ következett lakomán erőteljesen nyilatkozott a’ kormánynak ama’ gyanitatott terve ellen, miszerint a’ kathol. papság az országos pénztárból lenne fizetendő, ’s a’ kath. püspöknek a’ felsőházban ülés adandó. A’ papság ezután is mindig szorosan Irland népével fog tartani ’stb. O’Connell is megint, mint mindenkor népszerü és hatályos beszédeket mondott. E’ repealgyüléseken kivűl Angliában is mindinkább sympathia nyilatkozik Irland ügye iránt. Említők a’ Marylebonei parliamenti választók minapi gyülését. Tinsburyban (ez is mint Marylebone London külvárosa) jul. 24-kén éjjel a’ szabadelmű parliamenti választók gyülést tartván, hasonlag rokonszenvet nyilvánitának O’Connell és a’ repealügy iránt. Főszónokuk Duncombe Tamás ur Tinsbury parliamenti követe vala. – Más részről az irlandi oranisták sem hevernek, hanem élénken kezdenek mozogni a’ repeal ellen. Az ulsteri prot. mozgás igen hizelgő felbátoritást nyert a’ hannoverai királytól, ki a’ dublini prot. dolgozóegyesületnek hozzá intézett üdvözlő levelére következőleg felelt: „Uraim! Ngy örömmel fogadám önöknek hozzám intézett üdvözlő levelöket, mellyben hazatértemhez szerencsét kivánának nekem. Köszönöm ezt önöknek, ’s biztositom önöket, hogy én azon elvektől, mellyekben üdvözült atyám III. György által neveltetém, soha sem tértem el, és nem fogok eltérni soha. St. Jamespalota, jul. 15-kén Erneszt.”
