Országgyülés.
Országgyülés.
Eltelvén a’ szűnnapok, fölveszszük a’ tanácskozások félbeszakadt fonalát ott, hol azt mult hónap közepén letettük.
August. 7-kén nyilvános tanácskozmány (conferentia) és kerületi ülés. Elnökök: Beöthy Ödön Bihar, és Zsoldos Ignácz Veszprém megyék követei. Kerületi jegyző: Vukovics, naplóvivő: Zákó.
Mielőtt a’ tanácskozás eredményét adnók, az ujonan rendezett terem képét mutatjuk föl, minél egyszerűbb tollal irva, ’s minden graphicai czifraság nélkül. Mert nem felejthetjük, hogy a’ törvényhozás éltető szelleme nem függ bármi külsőségektől, ’s hogy a’ franczia directorium nagy korszakában a’ legnevezetesb törvények néhány rosz padon hozattak. – A’ terem ügyetlen hosszúkás alakján nem segíthetett a’ jóakaratú rendezés. Eddigi két ajtaja helyett most három nyílik, mellyek közül a’ középsőhöz széles uj lépcsőzet vezet föl az udvarról, rögtöni tűzvész vagy földrengés idején igen jó szolgálatot tehető. Ugyanazon oldalon, hol az ajtók nyilnak, van az elnök számára emelt hely, ’s mellette jobra balra asztalok ’s ülések az egyházi rend és kir. táblai tagok számára. A’ terem közepe korlátokkal van elrekesztve; az elnökség előtt nyulnak az asztalok, és ugyan két fő asztal két sor üléssel, ’s mindenik után egy soros ülésekkel ellátott asztalok, jobbra a’ dunai, balra (egygyel kevesebb) a’ tiszai megyék, kerületek és városok számára. A’ követek megett az ablaküregekben vannak a’ hirlapirók asztalai, tekintettel mindenik honi politicai hirlapra. A’ korlátokon kivül az elnökségtől balra, a’ tiszai követek háta megett, van a’ távollevők követeinek helye, ’s e’ fölött páholy az üléseket meglátogató főRR. számára; az elnökségtől jebbra a’ dunai követek háta megett pedig a’ többi hallgatóság helye, mindenik emelt ’s kitünő, ’s a’ hallgatás legszorosb fogalmát megszegőket is kitüntető, hogy azok – mint a’ mai elnökség csakugyan kegyesen meg is igéré – azonnal kitiltathassanak. – A’ terem három oldalát karzat futja körül, ’s ezen karzat még a’ bejárások fölötti negyedik falnak egy részére is kiterjed, ugyhogy egyedül az elnökség fölött van nyilt tér karzat nélkül. A’ jobbra eső bejárás fölötti szegleten van a’ külföldiek és a’ hölgyek karzata, nemzeti három szinű szőnyegzettel ékesitve, melly mindenkor emlékeztesse az ott megjelenő honleányokat, hogy lángszerelemmel buzogjanak a’ szent hazáért, mit a’ veres szín jelent, – hogy tisztán és szeplőtelenül tartsák meg nemzeti nyelvöket ’s érzelmeiket, mit a’ fehér szin hava igér, – ’s hogy tőlök reméljük egy részben vérünk feldicsőülését, mit a’ remény zöld színe fejezzen ki.
És ez azon elrendelés, mellyet Zsoldos Ignácz kerületi elnök örömmel említett meg a’ helybenhagyó KK. és RR. előtt, mert belőle azon következményt várá, hogy általa a’ tanácskozási rend, nyugalom és szabadság eszközölve leend, és ezért az e’ részben kielégitőleg működő szepesi követet a’ RR. köszönetét méltán igényelhetni jelenté ki. – Előadá továbbá: hogy miután az ülő helyek elfeglalása iránt már folyó hó 6-kán barátságosan megegyeztek a’ KK. és RR. – az e’ végre kitüzött nyilv. tanácskozmány szükségét nem látja, ’s ezért a’ RR. megegyezésével kerületi ülést nyit meg. A’ tanácskozási tárgyakat azért nem tüzé ki, mert nem akará a’ RR. ebbeli jogát elsajátítani; tárgyak lehetnek azonban a’ m. főRRtől átküldött üzenetek, a’ túrmezei ügy, szabad hirlap ’stb. ’s felszólitá a’ RRket: határoznák meg a’ vitatás alá veendő tárgyakat.
Majd egy megyei uj követ bocsánatot kérvén, hogy közbeszólása által gátolja a’ tanácskozást, emlité azon tudva levő körülményt, hogy Gömör megye, minthogy képviselői csak most jelentek meg az országgyülésen, e’ miatt pörbe idéztetett. Nem az ugyan czélja, hogy fölszólalása által a’ RRket visszalépésre birja, ’s jól tudja, hogy az idézett megye mentségének nem itt, hanem biró előtt van helye; de mivel gyakran azt, mi a’ biró előtt történik, néma falak zárják el, kénytelenítve van ügyét az országgyülési nyilvánosságnak átadni, ’s annak kifejtését országos ülésre tartja fel. – Egy másik oldali követ előadá, mikint utasitása következtében nem saját személye, hanem küldői jogának fentartása miatt valamint a’ mult országgyülésen előre tevé, ugy most is 1715-ik évi követi ülőhelyét sürgeti, mellynek birtokában 1741-ben nem önhiba, de történetes esemény által háboríttatott meg. Ezen kérelmének teljesitése akkorra igértetett, midőn a’ terem rendeztetni fog; most tehát, minthogy a’ teremrendezés ideje itt van, kérelmét ismétli. Erre Beöthy Ödön ker. elnök azt válaszolá, hogy hely diplomaticai elsőbbséget nem ád; egyébiránt fölszólitá a’ követet, hogy jelenleg mellőzve követelését, országos ülésben nyilvánitsa azt, magát küldői előtt igazolandó.
Majd a’ dicsérettel emlitett teremrendező követ szólitá fel a’ RRket, valljon a’ terem elrendezésében ’s a’ hallgatóság beosztásában megnyugosznak e? ’s következő inditványait kivánta elfogadtatni: 1) a’ főrendi sorompónál a’ nők és külföldiek karzatán mindenkor az illető elnökök irnokai ügyeljenek föl; 2) a’ karzatok egy részét elfoglalni szokott formaruhás cselédek ellen a’ tanulni akaró ifjuság által hozzá több rendbeli panaszok érkezvén: jó lenne ezen forma ruhásokat, kik itt különben sem tanulnak ’s mások helyét hiában foglalják el, a’ karzatról kizárni; 3) több külhoni hirlapok ’s diplomaticai testületek tudósitói jelentkezvén hely iránt a’ karzaton: az ezek számára szükséges helyet adják meg a’ KK. és RR. – Közönségesen helybehagyott rövid elnöki jelentés folytán a’ terem elrendezése ’s a’ hallgatóság beosztása általánosan elfogadtatott ’s helyeseltetett ugyan; az előadott inditványok közűl azonban csak a’ harmadik talált viszhangra. Az elsőre nézve ugyanis, hogy t. i. az illető elnökök irnokai legyenek a’ rend fentartására ügyelő őrség, azt jegyzé meg az elnök, Beőthy Ödön, hogy a’ m. nemzet sajátsága nem kedvelni a’ rendőrséget, ’s az ifjuság és hallgatóság minden politialis intézkedés nélkül is, saját rendszerinti sugalmából, önkint fen fogja a’ kellő rendet tartani. – A’ másodikra nézve pedig egy érdemes követ, az elnök által is támogattatva, az veté ellen, hogy a’ formaruhás cselédeket csupán ezért, hogy saját kezök munkájával keresnek élelmet, kizárás által büntetni, ha egyébiránt magokat illendően viselik, méltatlan tett lenne, annyival inkább, mert ők is lehetnek nem csak fogékony keblüek jó és nemes iránt, mint bár ki más, hanem valódi országos nemesek is.
Továbbá az egyházi rendnek egyik szózatos tagja jelenté megelégületlenségét az uj rendezéssel, miszerint az eddig 40 személyre szolgáló helyek most 20-ra olvadtak le. Erre azonban könnyeden válaszoltatott: hogy a’ helyszűke a’ bővitést lehetlenné tevé, ’s a’ választó elnök nem ismer más módot e’ panaszon segiteni, minthogy Pestre tétessék át az országgyülés, hol a’ majdani téresb teremben tisztelendő uraknak is elég helyök legyen, ’s hogy e’ czél elérésére vesse magát közbe ’s mindent kövessen el a’ papság.
Majd a’ teremrendező követ ezutáni köziratok (dictaturák) helyéül a’ városi redoutteremet ajánlá. Erre feleletül adá a’ ker. elnökök egyike: hogy ő az egész köziratnak ellene van; mert tapasztalásból tudja, hogy az az ifjuságnak 535inkább kárára, mint hasznára szolgál, ’s különben is a’ lélek működései legmeddőbb nemének tartja a’ tisztázást, ’s azért a’ közirat helyébe visszaélésre nem használható kőnyomatást (lithographiát) ajánl. Azon lehető ellenvetésre, hogy ekkint az ifjuság tartása ’s fizetése a’ megyékre nézve szükségtelenné levén, az talán díjait vesztené, azt válaszolja: hogy az ifjuság ide nem tisztázás, hanem önkiképzés végett, ’s azért küldetvén fel, hogy itt a’ hazai törvényt, mellyet csupán Verbőczyből meg nem tanulhat, tapasztalásból tanulja; – ezen czélra nézve pedig a’ közirat épen nem levén ajánlatos mód: ő reméli, hogy a’ megyék nem fogják e’ részben kimélni a’ költséget, ’s ha netalán kimélnék, ezt idővel drágán fognák megfizetni. – Ezen előadás nyomán a’ közirat megszüntetése ’s az ajánlott kőnyomtatás elfogadtaték ’s ezek végrehajtása az elnökségre bizatott.
Végül az elnök Beöthy kijelentvén, hogy holnap a’ m. főRRtől jött üzenetek fognak felvétetni: a’ felveendő tárgyak sorozata iránt kezdődtek vitatkozások. Egyik inditvány azt akará, hogy addig is, mig a’ kiküldött választmányok bevégzendenék munkálataikat, ’s a’ RRnek ezáltal bő tanácskozási anyagot adnának, a’ mult országgyülés példáját követőleg, a’ követek egyenkint adják elő indítványaikat, az elfogadandottakból készittessék sorozat, ’s ezen sorozati tárgyak vétessenek majd tanácskozásba a’ most folyamatban levő ’s főrendi viszonüzenetek tárgyait tevő kérdések után. – Másik inditvány ellenben a’ mult országgyülésen törvényczikkileg elhatározva volt, ’s országos küldöttségekre bizott munkálatok, különösen a’ fenyitő törvény-javaslat felvételét sürgeté. Ezen inditványok közül, 16 szavazat ellen a’ többi szavazatok többségével, az elsőbb fogadtatott el, főkép azon okból; mert a’ rendszeres munkálatokra nézve a’ RR. utasitásokkal ellátva még nincsenek, sőt azokat épen jelenleg várják, a’ küldők iránti tisztelet pedig megkivánja, hogy ezen utasitások nélkül lépések ne történjenek. Egy megyei követ még tovább is menvén, hat hétnyi határidőt kivánt, mellynek eltelte előtt a’ rendszeres munkálatok föl ne vétessenek; mire azonban a’ kevesebbségben maradt inditvány tevője azt felelé: hogy ugyanazon tisztelet a’ küldők iránt, minél fogva a’ rendszeres munkálatok felvétele idő előttinek mondatott, illyen határidő kitüzését sem engedi; mert lehetséges, hogy akkorig sem fognának beérkezni a’ kivánt utasitások. – Hosszasabbra nyult viták után végzés lőn: addig is, mig a’ kerületileg kiküldött választmányok munkálataikat beadják, a’ KK. és RR. 1) a’ főRRnek a’ túrmezei panasz ’s országgyülési szabad ujság iránti viszonüzeneteit veendik fel; 2) országos ülésben tárgyalandják a’ vegyes házassági sérelmek, ’s mult országgyülésről még fel nem terjesztett vallási czikkek iránti felirást; azután előadandják a’ követek küldőiknek előlegesen felvétetni kivánt inditványait, mellyekből a’ RR. tárgyalási sorozatot készítendenek. – Ennyi volt a’ délutáni 2 óráig tartott gyülés eredménye.
