KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
A’ keletindiai hirlapok annak idején borzasztó színekkel festék ama’ kegyetlenségeket és kihágásokat, mellyeket az indo-brit hadak afghanistani táborozásukban állitólag elkövettek, különösen pedig a’ Kandaharban volt sereg, mellyet Nott tábornok vezérle. A’ kormány e’ borzasztó hirek következtében felelőségre vonta az illető tábornokokat. A’ Standard most Nott hivatalos jelentését közli, mellyben ama’ vádak határozottan rágalomnak bélyegeztetnek.
Angliát ez év folytában hajói körül sok szerencsétlenség érte. Legujabban Columbia gőzös csendes de ködős időben egy amerikai kősziklára jutott, honnan a’ legnagyobb törekvés mellett sem lehete elmozditani. Az utasok és hajólegénység a’ pogyászszal együtt szerencsésen megmentetett, de a’ pompás gőzöst ott kelle hagyni. – Pegasus gőzös pedig Anglia keleti partján szenvedett hajótörést és a’ hajónép közül csak hatot lehete megmenteni.
A’ Family Herald szerint bizonyos Etzler nevű ur uj fölfedezést tőn a’ hajózás körében, melly által a’ gőzerőt és más költséges mozgató erőket nélkülözni lehet. E’ fölfedezés a’ hullámok emelő erejének alkalmazásában áll, mellyet a’ tengerészek jól ismernek ugyan, de mindeddig nem használtak. A’ tett kisérletek teljes sikerüek valának.
Joinville hg. altábornagygyá neveztetett. Házassága most már polgárilag is megköttetett. A’ házassági oklevél Pasquier báró pairkamrai elnök, Deczazes hg és Cauchy pairkamrai levéltárnok által készült. Tanuképen aláirvák: Soult marsall hadminister, Martin és Guizot urak; ugy szinte Langsdorff báró és Ribeiro brasiliai követ; végre a’ kir. család jelen volt tagjai és az udvari tisztek. Joinville hgnő lehető trónjogát fentartotta.
A’ Nationalban az irlandi repealpénztár számára az adakozást a’ nyolczadik aláirási íven már 2600 frankra növekedett. Általában a’ franczia sajtó Irland ügyében még sokkal szorosabban ért egyet, mint a’ spanyol zendület körül is.
Párisból azt irják, hogy Christina királyné nem akar Spanyolhon ügyeibe avatkozni, és hogy Narvaeznek azon tanácsot adá, miszerint Lopez ministeriumának ne vessen akadályokat a’ pártok kiengesztelésének munkájában. Csak a’ Lopez-ministerium egyenes meghivására fogna Spanyolhonba visszatérni.
Toulonból jul. 26-káról következőt irnak: „Egy gőzhajó, melly az afrikai partoktól, Orantól érkezett, e’ napokban egy 9 vitorlásból álló hajóhadat látott, és az emlitett gőzös kapitánya ide érkeztekor jelentést tőn róla. Ő ama’ hajókat angol hajóknak tartá; de itt megvannak győződve, hogy török hajók, és hogy Tunis ellen rendelvék. Kormányunk, melly afrikai birtokai miatt nem türheti, hogy Tunis török kézben legyen, azonnal megtevé a’ szükséges rendszabályokat.” A’ levelező szerint e’ dőre tengeri hadjárásra csak az angolok birhaták a’ nagyurat, hogy Frankhont gátolja Spanyolhon ügyeibe avatkozni.
Lübeckben, a’ német hansának egyik városában jul. 23-kán egy kis utczalázadás támadt, mellynek azonban nem volt semmi politicai szine. Niemeitz őrnagy t. i. a’ lübecki senatusnak sérelemiratot nyujtott be a’ katonai ügyek hiányos kezelése ellen; minek következtében őt a’ lübecki tanács a’ lübeck-bremai gyalog zászlóalj kormányzásától elmozditá és haditörvényszékileg házi fogságra itélteté. Niemeitz derék és igen népszerű férfiu volt. Történt pedig, hogy jul. 23-kán katonai szemle alkalmával 13 katona hasonlag panaszt tőn a’ katonák ügyeinek rosz kezelése ellen, ’s ezért a’ 13 közvitéz bajtársaiktól harsány tetszéssel és hurráh kiáltásokkal fogadtatott. Későbben forma szerint utczaverekedés támadt, ablakok törettek be. A’ nép Niemeitz őrnagyhoz tolongott, sympathiáját tanusitandó iránta. A’ zaj csak katonai erővel csillapittathaték le, ’s minden további zavarok elháritására erőteljes rendszabályok hozatának; Nachtigall nevü főhadnagy tábori segéd pedig, ki ellen leginkább szóltak a’ panaszok, hivatalától egyelőre felfüggesztetett.
