Békés.
Békés.
Gyula, aug. 3. Előre nem láthatott akadályok miatt csak most tehetek tudósitást mindjárt tisztujitásunkat követte, ’s még mult hó 4-én kezdetét vett közgyülésünkről; nem vélem ezt mindazáltal feleslegesnek, miután a’ közlendők érdeke nincs épen pillanathoz kapcsolva, ’s kötelesség folytatólag tudatni mindazt, mit az olvasó közönség előzményeiben már ismer. Fogjunk tehát a’ vázlathoz: 1) Az utasitásokat tervező küldöttség munkálatának nyomán, különösen a’ k. kir. előadások 1-ő pontját illetőleg, megkéretik nádor ő fensége, méltoztassék intézkedni, hogy a’ büntető és javitó rendszer iránti országos választmányi dolgozat könyvkereskedésekben is bárki által kapható legyen; a’ katonai élelmezés és szállásolásra nézve pedig oda utasittattak követeink, hogy miután az 1840: 3 tcz. 1-ső §-a kétségtelenül mutatná, mikint ezen országos küldöttségnek a’ terhek megváltása iránti egyezkedés is körébe tétetett: telhetőleg mozditsák elő, hogy a’ terhek törvényes alapjainak az országos küldöttség által történt sorozásához képest, minél előbb nyilatkozat adassék a’ kormány részéről is az alkubeli öszveg mennyisége iránt, mi eddig több kisérletek után sem érethetett el, hogy is azon állásra hozatván e’ tárgy, hova az idézett t.cz. is helyezi, kerületi választmány által haladék nélkül tanácskozhassanak felette, mellynek eredménye a’ küldőkkel azonnal közlendő lesz. – 2-ik pont iránt már juniusi közgyülésből adatott utasitás. – 3-ik pont alatt, a’ királyi városok országgyülési szavazata ne külön, mint ez a’ kir. előadások szerkezetéből magyarázható, hanem a’ megyei alap-utasitás értelmében azoknak hatósági belső rendezésével együtt intéztessék el. – 4-ik, 5-ik és 7-ik pontra nézve már van utasitás. – 6-ik pont alatt, hitelintézetek felállitásán kivül sürgettessék egy független, és saját jegyeket kibocsátó nemzeti bank létesitése is, az ingó hitel előmozditása végett, – az országos pénztárnak 8-ik pontban foglalt hiányára nézve abban állapodtak meg a’ RR., hogy mielőtt követeik az adósság visszafizetésének ajánlatába bocsátkoznának, sürgessék, hogy az adósságnak ne csupán valósága, de az is tisztán felmutattassék, mikint az országos pénztár annak fedezésére elégtelen; ez pedig ismét nem számadási kivonatokkal, hanem hiteles előterjesztésével minden betételeknek és kiadásoknak, mit egy országos biztosság azonnal vizsgálat alá vevén, találtakról adott jelentése közöltessék a’ küldőkkel. Követeinknek julius 4-ikéig adott jelentéseiben semmi elő nem fordulván, mire nézve szabatos utasitással ellátva nem lennének, csupán a’ kerületi naplónak a’ megyei levéltár számára egy példányban, ’s a’ nemesi pénztár költségein leendő beszerzését tették nekik kötelességül a’ RR. ha t. i. az sajtó utján létesülni fogna. A’ hatósági levelezésekből csak azokat emelem ki, mellyek országos érdeküek, ’s érdemleges határozatot vontak magok után; ezek közt tehát Nógrád, Liptó és Nyitra megyének az orosz terjeszkedések, valamint Tolnának az oroszországi cath. sanyarú helyzete iránti felszólitásaik, – ugy szinte Biharé, a’ törvényes biráskodási rendnek bizonyos bortized iránt keletkezett perben ujolag történt felzavarását tudató, – és pedig ez utóbbi sérelmi alakban, követeink által támogattatni fognak. Hasonlólag sérelmül jegyeztetett fel Torna megyének, és a’ szövetséges 7 bánya városoknak az iránti előadása, hogy körleveleiknek sajtó alá bocsátását eltiltattak. A’ Szepességi 16 városok beczikkelyeztetése a’ megye részéről is sürgettetni fog, olly feltétellel mindazáltal, hogy mivel e’ tárgyban is nemzetiség, és műipar jövendője az, minek a’ teendő intézkedésekben vezérül kell szolgálni, egyszersmind belsőleg is rendeztessenek el a’ nevezett városok, mint független kerület, ’s elrendezésüknél a’ magyar nemzetiség érdekei vétessenek alapul. – Az 1827-ik évi bányászi munkálat felvételének szorgalmazás szintén elfogadtatott. – Helyeslésre talált még Győrnek nemzeti őrség iránti javaslata, ugy szinte Zemplénnek is abbeli felszólitása, hogy a’ puszták népesittessenek, ’s addig is, mig ez történend, porták számába vétessenek fel, mert ugy tekintik a’ kivánatot a’ RR., mint az 1836: 11 t.cz. 10-ik §-ából folyó következményt, de szerintök a’ közigazság is azt kivánja, hogy ha az elhagyott telkek megszállitása, ’s azoktól minden közterheknek bár ki általi fizetése már az urbéri törvényekben parancsoltatik, olly puszták se legyenek adózás alól kivéve, mellyeken az adó alapja felajánlásakor lakosak nem lévén, porták számába sem vétettek fel. – Heves megye levelének azon részét, mellyben a’ szóbeli biráskodásra nézve azt hozza javaslatba, hogy a’ szolgabiró és esküdt valamint együtt hozzák az itéletet, ugy együtt tartozzanak is azt végrehajtani, sem a’ perbeli költségek szaporodása, sem a’ törvénykezési és közigazgatási tárgyaknak eddig szokásban volt közös elintézéséből támadható akadályok miatt nem látja a’ megye elfogadhatónak; azt azonban igazságosnak véli, hogy 200 fton felül szóbeli perekben is kötelesek legyenek a’ felek fizetni a’ törvény által meghatározott díjakat, miután 200 fton felül egyedül a’ kötelezőtől függ, ha akarja e magát szóbeli biróságnak alá vetni, vagy nem? – A’ honositásra nézve, Tolna megye felszólitása ötletéből, az volt a’ küldöttség véleménye, hogy honositás díjfizetés nélkül általában ne történhessék, ’s ahhoz mindig a’ magyar nyelv tudása is legyen feltételül kötve. Ezt a’ megye el nem fogadá, ellenkezésben találván ezt magával a’ honositás eszméjével; – mert bár a’ magyar nemzet iránti hajlamának alig adhatja fényesebb tanuságát külföldi, mint ha nyelvét is tudja, mivel mindazáltal érdemeket nyelvtudomány nélkül is tehetett, ’s a’ nemzet javára elkövetett kitünő tettek épen az által válnak a’ nemzetet lekötelező érdemmé, mert külfölditől erednek, kinek a’ nemzet nyelvét sok körülmények közt talán lehetetlen is vala sajátjává tenni; a’ honositásban eddig kitüntetni szokott hála és elösmerésnél tehát a’ megye a’ magyar nyelv tudását nem kivánja mellőzhetlen és egyedüleges feltételül kitűzetni. – 2) A’ magyar nyelv tárgyában foglalkozó küldöttség jelentése következtében, tiszta szándékuk és sikeres fáradozásaik után jegyzőkönyvileg is dicséretre méltóknak találtattak Delhi János, Chovan Sámuel, szarvassi – valamint Haan Lajos, Csorba Mihály és Vozarik Pál, csabai tót ajku iskolabeli tanitók. Általában mindenütt mutatkozik már némi mozgás, ’s örvendetes alkalmat veszek magamnak tudatni e’ helyen azt is, hogy Csabán mult évben középponti real-iskola állittatott, hol vallás, természettan, történetek, földleirás, törvénytudomány ’stb. magyar nyelven tanittatik, sőt a’ társalkodás nyelve is kizárólag magyar. Ez iskolabeli tanitó Haan Lajos nyerte el ez évben ama’ jutalmat is, mit a’ csabai közbirtokosság a’ magyar nyelv terjesztésében jeleskedő tanitók számára közelebb kitűzött. Tapasztaltatván a’ küldöttség előadása szerint, hogy azon kézi könyv, melly a’ r. 545catholicusok tót ajku elemi iskoláiban a’ magyar nyelv tanitásában használtatik, árára nézve drágább, mintsem szegényebb szülék más egyéb iskolai könyvek mellett is fizethetnék: meg fog kerestetni az illető n.-váradi kerületbeli iskolák kir. főigazgatója, hogy annak olcsóbb áron kaphatása iránt köréhez képest tegyen lépéseket. Ugy szintén feliratik a’ nm. h. tanácshoz is a’ küldöttség jelentésében foglalt, ’s valóban figyelmet gerjesztő azon körülmény iránt, hogy noha Békésen a’ görög n. egyesültek az ott lakó számosabb magyarokkal annyira összeolvadtak, hogy nemcsak házaiknál használják nyelvünket is, de az egyházi beszédek is magyar nyelven tartatnak hozzájok: még is az illető aradi g. n. egyesült püspök közelebb olly értelmü parancsot adott, melly szerint a’ vallást oláh nyelven kötelesség az iskolában tanitni. Jól ismeri a’ megye a’ kört, mellyben a’ vallás ügye mozog, nem is akarja szentelt tárgyait könyelműleg illetni, de tudja azt is, hogy vallás kizárólag egy nyelvhez kötve nem lehet, szivhez van az egyedül kapcsolva, a’ szívnek pedig nyelve az, mellyen érzeni, ohajtani tanult. És ha van is annak némi, bár nem menthető, alapja, hogy az idegen ajkuak annyira ovatosak nemzeti nyelvünk felvételében; annak ugyan, hogy az önkint magyarokká lett oláhok erővel ismét oláhokká tétessenek, országunkban alapja nem lehet, ’s ha van, csupán vétkes ellenszegülés az. Kéri tehát a’ megye, hogy a’ nevezett püspök kezdett merényletének további folytatásától eltiltatván, törvényes kötelességének teljesitésére utasittassék. – 3) V. F. a’ megyéhez intézett folyamodásában visszavonván, ’s nyilván valótlannak, alaptalannak, ’s bebizonyithatatlannak vallva mind azt, mi eddigi tetteiben ’s irataiban a’ megyére, ’s annak több egyes tisztviselőire nézve sértésre magyarázható volt (lásd közelebb f. évi Pesti Hirlap 244 számát) – kéri magát az ellene rendelt keresetek alól feloldoztatni. – Ha visszatekintnek a’ RR. – jegyzőkönyvük szavai szerint – azon időkre, mellyek e’ tárgy lánczolatát teszik, ’s látják, minő elszántsággal inditá meg harczát V. F.; mint fogadá felhozott ’s felhozandó vádjainak bebizonyitását; ’s noha erre két rendbeli végzés által is kötelezteték, még is semmit nem tőn, semmit bizonyitni nem tudott, még akkor sem, midőn ezek miatt a’ jegyzőkönyvben nyiltan rágalmazónak hirdettetett – sőt most folyamodásával menekülésért, ’s vigasztalásért járult a’ sértetthez: illy körülmények közt, illy nyilatkozata után V. F-nek, többé a’ vádak bebizonyitása sem sürgettethetvén, ’s nem is maradván fel egyéb intézkedési tárgyul, mint hogy ha V. F. tettei ’s kifejezései alaptalanok ’s bebizonyithatatlanok, ne tette legyen azokat büntetlen, mert ezt tennie nem szabad; és meg van győződve a’ megye, hogy többször emlitett V. F. az egészet egybefoglalva ott áll kimeztelenitett ügyének szégyenteljes fokozatán, hova többnyire az erény elleni küzdés igazságtalansága vezet; ’s hogy az ellene hozott végzések igazsága már csakugyan homályba merithetetlenül felderült, ’s az ellene előbbi végzésekben kimondott rágalmazói bélyeget méltán érdemlé; – ismételve tehát ez uttal is, mit V. F. jelen nyilatkozata után a’ biró sem tehete vala máskint, ismételve azon birói joggal, mellyel V. F. folyamodásában a’ megyét felruházta, hogy a’ megye összes közönsége különben is magasabban áll, mintsem egyesek epés kitörései által sértve lehetne, – hogy vannak érdemek, mellyek felejthetetlenek, ’s nem hirdetve is élők, – vannak érdemek, mellyek az irigység és rágalom nyelvétől megtámadva annál hűbb ragaszkodást ébresztenek, annál tisztább fényben ragyognak; illyeneknek ismerik pedig a’ RR. elhunyt jeles alispánjok érdemeit, illyennek a’ benne támadt veszteséget, ’s a’ fájdalmat, mellyel őt sirba tevék; illyennek az ő üdvös müködésü tehetségei iránti elismerés kötelességét; – ismételve, hogy ki egy megye összes közönsége, az osztatlan közvélemény bástyái közt biztositott erény ellenében ollyakat mondott, miket nem bizonyithat, mert alaptalanok, az igen is rágalmazó; – ezek szerint igazolva levén mind a’ megyének, mind néhai Novák Antal alispánnak sértett állása, a’ megye tekintve V. F. esdeklő könyörgéseit, tekintve ’s mintegy betudva a’ sors balfordulatait, mellyek bár ön vétkével, de olly sanyarún reá nehezedtek, figyelembe véve hivatalából végkinti kimaradását, leginkább pedig ártatlan gyermekei jövendőjét, a’ folyamatba tétetni határzott két rendbeli pereket fentebbi okoknál fogva egyedül és egyenesen kegyességből elengedi; kiterjesztvén ezen kegyességét V. F. saját nyilatkozata nyomán azon egyéb tisztviselők megbántására is, mellyek miatt ugyan még per nem volt, de elmaradhatatlanul támasztandó vala, különösen azon okbol, mert az érdeklettek magok is a’ méltatlanul megtámadó szerencsétlenségét elégelve, neki megbocsátnak. – Mi pedig V. F. ellen inditott egyéb pereket illeti: mivel azok más természetüek, ’s különben is kir. biztossági tárgyalás alatt levén, az alól el sem vonhatók: e’ részben a’ folyamodó kérelme nem teljesittethetik. Többire kapcsolatban állván ez egész tárgy a’ kir. biztossági eljárással, mind a’ folyamodás, mind a’ végzés megküldetett főispán és kir. biztos ő ngnak azon kérelemmel, hogy a’ megyének és minden érdekelt egyeseknek ezek szerinti igazolt állását mind azon helyekre, hol a’ méltatlan kikelések megfordultak, felterjeszteni méltóztassék. – (Vége követk.)
