XXXIX-ik ker. ülés aug. 16-kán
XXXIX-ik ker. ülés aug. 16-kán
Elnökök: Majláth, Mihályi; jegyzők: Palóczy, Ghíczy; napló vivő: Bottka.
Az ülésnek három kitűzött tárgya volt, u. m. 1) második üzenet a’ m. főrendekhez a’ turmezei panasz tárgyában, az aug. 8-kán tartott ker. ülés határozata nyomán, melly felolvastatván, köziratra bocsáttatott. 2) a’ zágrábmegyei nemesek folyamodása, hasontárgyu a’ turmezeivel; aláirva névszerint 438 horvát nemes által. Minden vita nélkül végzésbe ment, hogy csatoltassék a’ turmezei panasz tárgyában készült második üzenethez, annyival inkább, mert a’ főRR. által kivánt felvilágositásnak szinte igen jó eszköze lesz, ’s a’ ker. jegyző által szövessék annak tartalmába. 3) A’ főRR. üzenete a’ KK. és RR-hez a’ szállások bérének fizetése és sérelmek összeszedése tárgyában, mellynek második részét gr. Széchenyi Istvánnak a’ jul. 12-iki főRR-i ülésben tett inditványa, vagy is azon felszólitás teszi, hogy a’ fontosabb tárgyakban készitendő javaslatok kidolgozása is országos választmányokra bizassék. A’ kérdés lényegére nézve csaknem egyező volt a’ KK. és RR. véleménye, hogy t. i. főRR. ezen felszólitása figyelembe nem vétetvén, a’ RR. tablájának kizárólagos kezdeményi joga fentartassék; csupán egy megye követe adta elő azon utasitását, minélfogva neki kötelessége oraszágos választmányokat szorgalmazni. Véleménykülönbség 562csupán a’ felett támadt, valljon kelljen e a’ m. főRR-nek ezen felszólitására felelni, vagy nem?
Az okok, mellyeket számosabb e’ tárgyra nézve nyilatkozó követek egyetértőleg előadtak, ’s mellyek részint az e’ tárgyban jul. 12-kén nyilatkozott fő rendi ellenzék okainak viszhangjai, következőkben központosulnak: sem a’ parlamentaris eljárás természete, sem az eddigi szokás nem igényli azon modort, mellyre a’ főRR. felszólitanak; a’ magyar országgyülési cselekvések fő rugója ’s forrása a’ kerület, és a’ RR-et semmi sem tiltja el, hogy ha jónak találják, bármelly tárgyat egyszerre a’ ker. ülésben ne vegyenek fel, a’ mit ha tenniök tetszik, kinek mi köze lehet hozzá?, a’ kerületi választmányok pedig nem egyebek, mint a’ kerületi ülést megelőző, előkészitő működések. – A’ kezdeményi jog kizárólag a’ megyékben van, mellyek azt követeikre ruházzák át, kiknek e’ jogot módositni, csonkítni nem is szabad. – A’ követek küldőiknek felelettel tartoznak, ’s ezért sem engedhetik meg a’ felelettel nem tartozó fő RR-nek, hogy a’ kezdeményi jogban részt vegyenek, miután azt a’ megyegyüléseken már egyszer ugy is gyakorolták; ezáltal nekik nagyobb jog adatnék, mint a’ nemzet képviselőinek van. Különben is, már most is kétszeres részt vesznek a’ törvényhozásban, ugymint, a’ megyékben ’s a’ fő táblán, hol korlátlan vétót gyakorolnak; hova lenne a’ nemzet képviselőinek, a’ megyék ’s városok követeinek kellő befolyása, ha azon jogokon túl még kezdeményi joggal is birnának? – Illy követelésnek ’a Rákos mezőn lehetne helye, hol mindnyájan együtt tanácskozhatnak az ország RR-ei, de miután külön házakban ülnek össze, ’s a’ két kamrai rendszer életbe jött, mindenik háznak saját független oeconomiával kell birnia, ’s ezen rendszer épen abban áll, hogy mindenik háznak saját elkülönzött hatása legyen, ’s egyik a’ másiknak hatáskörébe ne vágjon. – A’ főRR., ha nekik ugy tetszik, szinte küldhetnek ki magok kebeléből, bizonyos tárgyak bővebb megfontolására, küldöttségeket, ’s a’ RR. táblája ebben őket nem gátolhatja ’s nem is követelheti, hogy e’ küldöttségekhez az ő tagjai közül is választassanak.
A’ főRR. különösen két nézetet emlitettek ezen felszólitásukban, az eddigi gyakorlatot, ’s az egyesülés ez általi könnyebbitését. E’ nézeteket bővebben czáfolá meg egy érdemes követ. Az elsőre nézve: különbséget tesz országosan kiküldött ’s országyülésen kivűl munkálkodó választmányok ’s ollyanok közt, mellyek országgyülés folyta alatt dolgoznak; amazok, országos ülésből küldetvén ki, vegyesek szoktak lenni; de ezekre nézve épen nem lehet a’ főRR-nek hosszasabb gyakorlatra hivatkozni. Illyen választmányok csak 1830 óta vannak szokásban, akkor pedig az inaugurale diploma kidolgozása, valamint későbben a’ statutio módositása, a’ sajtótörvény ’s egyéb igen fontos tárgyak, nem kevesbbé mult országgyülésen a’ mezei rendőrség ’s váltótörvény, a’ főRR. ellenmondása ’s felszólalása nélkül, kerületi választmányok által eszközöltetett. A’ másodikra nézve: szóló követ éppen az ellenkezőt tartja, mint a’ m. főRR. t. i. hogy a’ javaslott mód elfogadása által az ohajtott egyesülés hátráltatva lenne, mert az ollyan vegyes választmány nem lenne a’ követi tábla többségének képviselője, ’s mert a’ követtábla, mielőtt választmányokat küld ki, előbb általánosságban ’s a’ fő elvekre nézve tanácskozni szokott, ’s a’ választmányokat illyen megállapitott fő elvek értelmébeni működsére bízza meg; ez a’ m. főRR-kel nem történhetvén, az ajánlott mód által még nagyobb lenne a’ szakadás és ingerültség, mint most, midőn nem általános, és ennélfogva még inkább ijesztő elveket rakunk a’ fő tábla elébe, hanem részletes kidolgozást, mellyről ehatározottan láthatják, meddig akarnak menni, ’s mellyet annálfogva könnyebben el is fogadnak.
Egy másik megyei követ igen kényesnek mondá ezen kérdést, melly belevág az országgyülés részletes elrendezésébe, azon csiklandós tárgyba, mellybe küldői avatkozni még most teljességgel nem akarnak. Ha a’ fő RR. ezen kivánságukat elérik, még majd tovább is mehetnek; meglehet, hogy még a’ felirások készitésébe is be akarnak majd folyni, ’s a’ kerületi jegyző mellé saját jegyzőjöket küldeni stb. ő erre alkalmat adni teljességgel nem akar. Miért nem jutott eszökbe valami efféle a’ váltótörvény kidolgozásakor, mellynek sulyát eddig is többen érezték közülök? – Ismét egy másik követ leplezetlenül kimondá, hogy biz ez által a’ m. fő RR. egy kis uj acquisitiót akarnak tenni, mert tudják, hogy a’ választmányi munkáknak a’ megyék véleményire is nagy befolyásuk van. Ők a’ követtáblát rohanónak nézik, de félő, hogy ha ők is részt vennének az elöleges munkálatokban, ezáltal azok majd nagyon is mérsékeltekké lennének, ’s alkudozás utján csupa engedményekké olvadnának. – Feltünt egy tapasztalatdús ősz követ előtt az országos küldöttségek fő RRi tagjainak tulságos nagy száma, ’s előadá, hogy ha ezen szám kellőleg meg nem szóritatik, ’s ha p. o. a’ képviselő táblai tagok negyed, vagy legalább harmadrészére nem szállitatik le, ennek következése az lesz, hogy a’ főrendi tagok a’ képviselőket minden kérdésben leszavazzák, mint ezt a’ fenyitő törvénykönyv készitésénél tapasztalni lehetett. Ezért van azon munkálat mellett annyi separatum votum, mert csudálatos, hogy az előforduló nagyobb kérdéseknél a’ hivatalbelieknek mind egyforma meggyőződésök van. – Előadattak az okok is, mellyeknél fogva az országgyülési szállások fizetése ’s a’ sérelmek összeszedése végett kiküldött választmányokhoz főrendi tagok kineveztetése is kivántatott. A’ követek szállásait ugyanis a’ megyék fizetik, a’ mágnások pedig önmagok fizetik szállásaikat, és igy erre nézve egyezés kellett már előlegesen. A’ sérelmek közt pedig vannak vagy legalább lehetnek privát sérelmek, ’s talán a’ főRR. részéről is, ezért szükséges a’ főrendi tagok részvétele; de ha a’ főrendi tagok tulságos számmal lesznek, és e’ miatt a’ haladási párt kevesebbségben marad, az lesz belőle, hogy a’ választmány, mint a’ mult országgyülésen is történt, sok olly tárgyat nem fog majd sérelmesnek találni, mellyet az oszág képviselői ollyannak találnak.
A’ tanácskozási tárgy második részére nézve, t. i. hogy kelljen e felelni a’ főRR. ezen felszólitására, vagy ne, az első szóló követ azon vélekedésben volt, hogy a’ RR. kezdeményi joga, a’ szokás és a’ dolog természete, sokkal tisztábban állanak, mintsem eziránt csak egy szót is lenne szükség tenni. Hozzá adták ehez a’ hasonló értelemben levő többi nyilatkozók, hogy feleletadás által tettleg elismertetnék a’ főRR. kezdeményi joga, mellyet ugyanakkor a’ feleletben tagadnának a’ KK. és RR.; hogy ezáltal egy soha ekkorig kérdésbe nem vett jog felett kezdetnék vita; ollyan jog felett, melly sokkal erősebb, mintsem e’ felszólalás által veszélyeztetve lehetne. A’ válaszolás csak időveszteség volna; mert ha a’ felelet igen rövid lenne is, a’ főrendi tábla ujra meg ujra felelne, a’ KK. és RR. udvariságból ismét felelnének, ’s ennek sohasem lenne vége; okok hiányában okokat kivánnának, ’s okokra ismét bő okokkal válaszolnának. A’ főRR. ugy sem kűldtek e’ kérdésben külön üzenetet, hanem csak másik üzenetben mellesleg emlitették azt. – De a’ többség fontosabbnak tartotta az illendőség tekintetét, ’s végzésbe ment, hogy a’ főRRnek csakugyan rövid válasz adassék, mellyben kijelentessék, hogy a’ KK. és RR. valamint ekkorig több izben, ugy ezuttal is kerületi választmányokra bizták a’ nekik tetsző tárgyakat, ha pedig majd czélszerűnek találandják egyik vagy másik tárgyban országos vegyes küldöttséget bizni meg, nem fognak késni ezt a’ m. főRRnek jelenteni. – Többen azt is kivánták, hogy a’ válaszban kinyilatkoztassa a’ tábla, mikint e’ tárgyat ezennel végkép befejezettnek tekinti. – Egy másik követ pedig nem üzenetet kivánt, hanem rövid és száraz nyilatkozást az országos ülésben ’s naplóban, hogy irásban legyen nyoma, mikint a’ RR. ezen követelését a’ főrendi táblának el nem ismerték. – Az üzenetet elhatározó többség okai voltak: 1) az illendőség és méltányosság tekintete, melly magányéletben is megkivánja, hogy a’ kérdésre, ’s felszólitásra válasz adassék. A’ méltányosságban annyival inkább jó példával kell előmenni e’ táblának, mert emlékezhetik, milly nehezen vette mult országgyülés alatt, midőn a’ főRR., némelly üzeneteit tanácskozásba sem vették. Nem volna czélszerű és józan cselekvés most, az országgyülés kezdetén, vádakra ’s keserűségre adni okot. 2) Azon tekintet, hogy a’ tábla hallgatás által megegyezni ne látszassék a’ főRR. követelésébe; ’s ezen meg nem egyezésnek irott nyoma legyen, miután a’ főRR. magok részéről eziránti nézeteiket naplójokban lerakták. – Hallgatva azt ismerné el a’ tábla, hogy ezen kezdeményi jog olly gyönge, melly vitatkozás által veszíthet ’s megrendülhet, ’s a’ főRR. azt képzelhetnék, hogy e’ tábla maga sincs tisztában ezen joga iránt, és épen ez okból igényeiket untalan megujithatnák. – De abban általános volt az egyezés, hogy a’ felelet rövid legyen, ’s a’ kezdeményi jog vitatásába egy szóval se bocsátkozzék.
Közben Békés megye követe jelenté, hogy megyéje kebeléből gr. Batthyány László és báró Rudnyánszky Sándor; Esztergam követe pedig, hogy e’ megyéből báró Luzsénzsky Mihály az országgyülésre meg nem hivattak. Végeztetett, hogy neveik a’ jegyzőnek beadatván, üzenetbe iktattassanak ’s meghivatásuk elrendeltessék.
A’ ker. elnök, személynök ő nmltga meghagyásából felszólitá a’ RRket, hogy miután a’ városi kapitányság részéről panasz tétetett némelly irnokok ellen, kik a városi redout-teremben, közirat alkalmával magokat illetlenül viselték ’s a’ haszonbérlőnek kárt tettek, ezen garázda egyének rendre utasitassanak, ’s czélszerű intézkedés tétessék, hogy illyes kihágások többé ne történjenek. – Uj argumentum a’ kőnyomatás behozatalának szüksége mellett. – Erre egy érdemes követ, kit egész ifjuság atyakint szeret és tisztel, érzékenyen adá elő, mikint noha ő meg van győződve, hogy ezen kihágás csak egyes garázdák tette, illyen történetek által az egész nemes ifjusag azon gyanúba jön, mintha kötelességéről megfelejtkezett volna. Kötelességök a’ követ uraknak, hogy oldaluk mellett levő ifjaikat rendre intsék, de főleg magának az ifjuságnak fekszik érdekében az illyen garázda rendbontókat, kik az egész testületet meggyalázzák, korlátozni ’s illető helyen feladni. Alkalmat vesz egyszersmind ezuttal megkérni az ifjuságot, hogy a’ mostanában divatba jött éljenezések- ’s piszszegésekkel, mellyekkel a’ belépő követeket rokon- vagy ellenszenv sugallása szerint kisérni szokták, hagyjanak fel; ő legalább ezen éljenek által mindenkor kellemetlenül érdekeltetik, ’s az illy szenvedély-kitöréseknek azon követekre, kik felülről és alulról egyaránt függetlenek, hatása nem lehet. A’ kipiszszegés azoknak, kiket ér, kétségkivül sérelem, ’s azt vonandja maga után, hogy majd olly hatalom talál ebbe bele szólni, mellyeli összeütközés csak káros lehet a’ hazára. Másik, mire az ifjuságot kéri, az: hogy ügyszeretettől lelkesítve győzzék le a’ kényelmetlenség érzetét, melly az illy meleg nyári napokbani irással kétségkivül összekötve van, gondolják meg, milly drága az idő, melly felettünk elhalad, ’s legyenek szorgalmasok és kitartók az irásban. – Végre felszólitja az elnökséget, hogy ezentul az egyes ifjak elleni panaszok ne a’ gyülésben hozassanak elő, hol idegenek is vannak jelen, hanem annak utján jelentessenek be az illető követeknek.
Ezután Ghiczy ker. jegyző fel akarja olvasni azon ker. küldöttség munkáját, melly 1835-ben sajtótörvényjavaslatot dolgozott, ’s mellynek lényege az 1835-iki orsz. irományok VI. kötetének 238-ik lapján olvasható felirásjavaslatban foglaltatik. – De egy követnek előadására végzésbe ment, hogy még egyszer üzenet készitessék a’ m. főRRhez, ’s az országgyülési szabad hirlap tárgya ne vettessék viszsza a’ sajtótörvény rendszeres felvételének idejére, mellybe még hónapok kerülhetnek. A’ nemzetnek érdekében fekszik a’ tárgyalásokat tudni, hogy az eszmék fejlődjenek ’s érjenek; kivált, midőn jelen országgyülésen a’ legfőbb érdekű tárgyak forognak szőnyegen, kitünőleg éreztetik a’ szabad hirlap szüksége is. Ha a’ főRR. még most sem hajolnának a’ méltó kivánatra: lesz idő a’ körülmények által parancsolt lépésekre.
Az aug. 7-ki végzés, mint közölve volt, egyes megyék inditványait beadatni és sorban megvizsgáltatni, ’s a’ többség tetszése szerint fölvétetni rendelé. Most azonban ujra inditvány történt, hogy a’ büntető törv.könyv javaslata vétessék tárgyalás alá, ’s ezen inditványt 30 megye, az egyházi rend ’s két kerület többsége 17 megye ellen (egy megye, Szatmár, nem szavazván, egy kerület ’s Horvátország pedig jelen nem levén) csakugyan elfogadá. Végzésbe ment tehát, hogy a’ bünt.törv.könyv első része, melly a’ bűnök ’s büntetésekről szól, a’ legközelebbi ker. ülésben tanácskozás alá vétessék; ha azonban a’ sz. k. városok rendezése tárgyában megbizott választm. időközben elkészitendi ’s benyujtandja munkálatát, a’ RR. a’ bünt.törv. tanácskozás alatti részének bevégeztével azonnal átmenjenek a’ sz. k. városok ügyére. Az előhozott okok, miknél fogva az egyes inditványok fölvétele elvettetett, ’s a’ büntetőtörv. tanácskozásba vétele iránti megujitott inditvány elfogadtatott, következőkben központosulnak: az egyes inditványok közül a’ legfontoasbbak, részint ollyanok, mellyek a’ ker. választm. munkálkodásával összeköttetésben vannak ’s azok által czélszerűbben tárgyaltathatnak; részint ollyanok, mellyekre nézve még most hasznosabb és tanácsosabb a’ várakozás, mig t. i. a’ most többséggel nem birók többségre vergődhetnek; és igy jelenleg épen a’ nagyobb érdekű inditványokról nem lehetne tanácskozni; ha pedig a’ csekélyebb érdekűek vétetnének föl, ez országszerte rosz hatást szülne most, midőn a’ legfontosabb teendőknek olly nagy tömege áll az orsz.gyülés előtt; de ezek különben is csak kevés időt töltenének be, és néhány nap mulva ismét megujulna a’ kérdés: mit kelljen tanacskozásba venni? – A’ sz. k. városok ügye, hogy egészen elkészüljön, még néhány hetet kiván; de különben is a’ személyes bátorság olly nagyérdekű kérdés, hogy azt minden egyébnek bátran elébe tehetni, ’s csak azon ország érdemli meg az „alkotmányos” nevet, hol az utólsó polgár személye is védve van önkény ’s erőszak ellen. – Főellenvetés, hogy az utasitások még be nem érkeztek minden megyéből; de erre válaszoltatott, hogy az illető küldőknek már eddig is elég idejök volt, ’s mig a’ ker. tanácskozások befejeztetnek, és a’ tárgy orsz. ülésbe kerül, ismét elég idejök lesz utasítás-adásra. – 1834-ben kifejlődvén a’ tanácskozások során azon kivánság, hogy a’ polg. törvénykönyv-javaslat vétessék föl, noha akkor még egy megyének sem volt utasitása, fölvétetett és tárgyaltatott; hasonlóképen a’ mult orsz.gyülés alatt a’ váltótörvény. Némelly megyékben csak késő őszszel fognak közgyülések tartatni, akkorig várjunk e? Utasitást minden egyes részletekre nézve ugy sem fognak adhatni a’ megyék. – Az aug. 7-ki végzés ellent nem áll; mert akkor nem egyéb mondatott ki, csak hogy adassanak be az inditványok, mi meg is történt. Egyébiránt azon nehézség, hogy a’ követek utasitásokkal ellátva nincsenek, az egyes inditványokra nézve talán még nagyobb mértékben áll. – Ezen nézetek ellen fölhozatott, hogy az aug. 7-ki végzésnek, minthogy annak megváltoztatását semmi fontos közbejött ok nem parancsolja, állani kell, ’s annak ok nélküli rögtön felforgatása visszatetsző volna és ingatagságra mutatna. Az utasitásokat – a’ legszoritóbb kénytelenség eseteit kivéve – elmellőzni nem lehet, ’s ha már 3 hónapot vártunk, miért ne lehetne még egy keveset várni, midőn a’ legtöbb megye közgyülései ugyis sz. István-nap körül tartatnak. Több olly fontos tárgyat, millyenek a’ fenyitő törvény ’s a’ kerületi választmányok föladatai, egyazon időben sükeresen tárgyalni emberi véges elmének alig lehető ’stb. – Már mondtuk, hogy az előbbi vélemény győzött, ’s ennek folytában
Az aug. 17-ki ker. ülésben a’ fenyitő törv.javaslat fölötti tanácskozás csakugyan megkezdetett, mellyről majd bővebben.
