A’ belgrádi szerb lap hosszasan leirja a’ Kragujevaczban összegyült népgyülés eredvényeit; a’ nép igen el volt keseredve, ’s mit sem akart tudni az orosz kivánatok teljesitéséről. A’ szerb nép több izben járult kérelmével báró Lievenhez, hogy a’ nép kedveltjei, Vucsics és Petronievics hazájokban maradhassanak. De a’ kérelem nem használt, mert báró Lieven, az udvarától kapott parancsokhoz szigorúan ragaszkodván, kijelenté, hogy csak ugy, és akkor fog a’ topcsideri választás helyben hagyatni, ha Vucsics és Petronievics urak Szerbiából eltávoznak; mehetnek azonban a’ hova nekiek tetszik, szabadságuk sehol nem fog korlátoztatni. Ha ez megtörténik, ugy a’ berat azonnal meg fog érkezni. Nehéz volt a’ tusa, de végtére, Vucsics és Petronievics urak a’ nép ellenszegülését megtörték. Augustus 11-kén Vucsics és Petronievics irásban valának kényelenek elbocsáttatásuk iránti szándékukat a’ népnek és tanácsnak beadni. ’S még azon nap bucsut vevén a’ néptől, másnap, augustus 12-én Belgrádba utaztak. Hogy onnan gőzhajón Stambulba utaztak, már tudják olvasóink. – Báró Lieven és Szerbia előkelői august. 12 kén Kragujevaczból Belgrádba vissza érkeztek; csak Sándor fejedelem maradt még az emlitett városban. Lieven a’ szerb nemzetet azzal biztatja, hogy ha Vucsics és Petronievics a’ szerb határon túl leendenek, a’ megerősitő berát tizenketted napra Szerbiában leend. – Az iránt is rendelkezés történt, hogy Vucsics és Petronievics urak hivatala be ne töltessenek. Báró Lieven rendelete következtében azokat, kik Ausztriába menekültek, Szerbiába ereszteni mind addig nem szabad, mig a’ berát meg nem érkezendik és felolvasva nem leend. – Minden rosz következések megelőzése végett, Kragujeváczban elvégeztetett: hogy minden megyének főnöke ötven lovast készen fölfegyverkezve tartson. Továbbá az egész fejedelemségben parancs hirdettetett ki, miszerint ha valaki a’ népet lázasztani merészlené, rögtön minden halasztás nélkül agyon lövettessék. A’ menekvők és hazatértek főkép figyelmes őrszemmel fognak kisértetni.