Pest.
Pest.
Pestből, aug. 29. Ma kezdődött megyénk évnegyedes közgyülése, főispáni helyettes ur elnöklete alatt. Az időközbeni kisgyülések jegyzőkönyveinek hitelesitése közben a’ megyei épületek tűzkármentesitése jövén határozatba; egy tag, egyike azoknak, kik a’ magyar jégkármentő intézetet létesitették, előadván: mikint egy részről a’ tömérdek tűzvész, más részről pedig a’ biztositásokérti pénz kiszivárgás, ’s a’ tűzkárvallottak kármentesitése körül a’ külföldi biztositó intézeteknél gyakorta tapasztalt vonakodások, ’s huzavonások egy országos biztositó intézet létesitésérőli gondoskodásra méltán ösztönül szolgálhatnak; jelenté, hogy e’ tárgy körüli vizsgálatai azon meggyőződésre vezérlék, mikint e’ tekintetben alkalmasint csak a’ kölcsönösség elvére alapitott kötelező országos intézkedéssel lehet czélt érni; miért is ezen elven épitve, egy országos tűzkármentesitési terv alapvonásait kidolgozá; kérvén a’ RRet, hagynák meg országgyülési tárgyakkal foglalkozó választmányuknak, hogy ezen tervét megvizsgálja, ’s ha jónak találandja ugy azt, különben pedig a’ mit maga kidolgozand, ’s a’ RR. jóváhagyandnak, országgyülési követeiknek utasitásul adják. – Elfogadtatott, ’s a’ választmány ezen előadás értelmében utasittatott. – Olvastattak ezután országgyülési követ urak jelentései a’ junius 8-kától, augustus 18-kaig terjedő időközt magukban foglalók; ’s utánok nyomban a’ megyei állandó választmánynak ezekrei véleménye: mellynek kezdetén mindenek előtt az fejezteték ki, hogy követ urak eddigi eljárása, ugy az utasitások pontos teljesitését mint az ülések szorgalmas gyakorlatát, ’s a’ törvényhozás működésének napról napra hü rajzát adó tudósitásaiknak a’ lehető legtulzóbb követelést is kielégitő voltját tekintve, nem hágy egyebet hátra azon ohajtásnál: bár nemzeti jövendőnk biztositása körüli fáradalmukat, ne csak a’ buzgón teljesitett kötelesség öntudata, ’s a’ közmegismerés, de ohajtott süker is jutalmazná. – Ezen a’ RR. által is helyeselt kijelentés után a’ vallás tárgyában érkezett kir. válasz, ’s reá következett felirás volt első, mire nézve a’ választmány véleményt mondott, melly szerint azon várakozással, mit a’ kormány irányában a’ kegyelmes királyi előadások alaposan gerjeszthettek, minden honszerető kebelben mi sem jöhetett kiáltóbb ellentétbe, a’ vallás tárgyában julius 5-kéről érkezett királyi válasznál. A’ millyen aggasztónak találta a’ választmány ezen kir. választ, olly tiszteletre gerjesztőnek vélte azon állást, mellyet a’ törvényhozó test e’ pontra nézve a’ kormány irányában vőn, ’s örvendetes eredményűnek azon tényt, miszerint az e’ tárgybani felirásban, mind a’ két tábla csakhamar megegyezett. – A ’ választmány, ’s vele egyetértőleg a’ megye RRei, ennél kiemelhetőbb pontot a’ magyar törvényhozás történetében alig ismernek, ’s nem teheték, hogy teljes megelégedésüket, követeik, az összes törvényhozó test iránt pedig tiszteletüket ki ne fejezzék.
A’ Fejér megyei nemesek petitiója következtében keletkezett kerületi, ’s országos megállapodása a’ KK. és RRnek (miben a’ megye rendei szintugy egyet értenek) emlékezetbe hozá, milly hiányos legyen az 1805: 5. t.cz. rendelete, melly ő felségét a’ biztosok kiküldésére jogositja, mennyiben az illy biztosi vizsgálat eredvénye az országnak soha tudomására nem jutván, a’ biztosoknak nyilvánosság által nem kisérhetett, ’s ép ez okból legtöbb esetben egyoldalu eljárása nyomán olly intézkedések keletkeztek, mellyekkel az országnak megelégedni nem lehetvén, csaknem mindenik biztosi vizsgálat ugyan annyi országos sérelmet szült. Minélfogva ugy levén a’ megye rendei meggyőződve, hogy annak, mi iránt a’ végrehajtó hatalom törvény által feljogositva rendelkezik, alkotványos országban titoknak lenni nem szükséges, sőt veszedelmes is; követeiknek utasitásul adák az idézett törvényczikk azzali megbővitését, hogy jövendőben az 1805: 5 t.cz. értelmében kiküldendő biztosok eljárásaikról, ő flsgének bemutatandó jelentések, minden csatolványaikkal együtt időről időre orsz.gyülés elibe terjesztessenek. – 3) Azon kerületi határozat következtében, miszerint a’ törv.hatóságok által utasitásba adott inditványoknak irásban kell beadatniok, szükségesnek látták a’ megye rendei követ urakat utasitani: eszközöljék, hogy az ekép irásba foglalandó inditványok, még mielőtt kerületi tárgyalás alá vétetnének, a’ küldőkkel közöltessenek; miszerint alkalom nyiljék a’ törvényhatóságoknak azon tárgyak felett tanácskozni, ’s követeiket utasitani.
A’ gyülés első napjának tárgyai közűl most még annyit, hogy a’ büntető-törvényjavaslatra nézve a’ megyei RRei sem szükségesnek sem czélszerünek nem tarták, utasitásukban aprólékos részletekbe, vagy épen törvény-stylisatióba bocsátkozni; hanem inkább, csak azon általános vezér elvekre nézve adának utasitást, mellyeket maga az e’ tárgyban munkálódott országos választmány is magának eleve szabályul kitűzött, ’s mellyeknek megvitatása, ’s megállapitása, a’ választmány jegyzőkönyvének 6–34 lapjain olvasható. – Ezen vezérelvek közül pedig azokra nézve, mellyek iránt az országos választmány azon töredéke, mellyhez Deák, Klauzál, Bezerédj, Puszky ’stb. és saját követük Dubraviczky Simon is tartozának, külön véleményt adott, Pest megye rendei, követeiket ezen külön vélemény pártolására utasiták; tehát többek között az esküttszékek behozatalát is közakarattal, ’s annyival inkább elfogadák, minthogy épen Pest megye az, melly szabados községeinek levéltáraiból meg tudja mutatni, hogy az esküttszéki gyönyörü institutió, hazánk történetében nem idegen, sőt ha nem annyira kifejletten is, mint minővel ma például a’ büszkén szabad Albion méltán kérkedik, de csak ugyan elvileg homogen idomban a’ „fogott birák” neve alatt valósággal nállunk is divatozott. – Azon elvek közül, mellyekben a’ megye bizalmát méltán biró ezen választmányi töredék is többségben volt, örömmel emeljük ki, hogy a’ megye rendei a’ halálos büntetésnek, ’s a’ bot hatalmának eltörlését szintugy közakarattal elfogadák.
A’ gyülés napján érkezett követ uraknak ujabb jelentésük, mellyben a’ főRR. viszon üzenetét közlik a’ magyar nyelv tárgyában. A’ megye rendei most is mint mindig tettleg bizonyitandók, hogy a’ mint egy szabad nemzethez illik, annak határozott megkivánása mellett, mit jog ’s a’ nemzet méltósága követel, ereje érzetében méltányos lenni akkor sem szünik meg, midőn a’ vak düh annyi szenvedélylyel kél ki ellene, a’ főRR. javaslatának két fő pontját, t. i. hogy Pozsega, Verőcze, Szerém megyéknek ’s a’ magyar tengermelléknek, beligazgatási körükre nézve a’ magyar nyelv behozatalára 6 évi respirium engedtessék; ’s hogy Horvátország minden beldolgait latin nyelven folytathassa; ’s csak magyarországgali mindennemü érkintkezéseiben tartozzék – a’ mint kell ’s illik – a’ magyar nyelvet használni; – elfogadták, a’ szerkesztési módositásokat természetesen a’ RRre bizván.
Pest, aug. 31. A’ Pest megyei gyülés első napjáróli itt közlött tudósitáshoz, pótlékul még csak egy tárgyat emlitünk, ’s ez a’ horvátországi ismeretes fractiovali szerencsétlen viszálkodás. – Követ urak t. i. értesiték jelentésükben a’ megye rendeit a’ követi táblának azon határozatáról, miszerint a’ RR. táblájánál másképen mint magyarul szólani tilos. A’ megye rendei azon reményben, hogy ez országgyülésen a’ nyelv ügye határozott törvény által végképen elintéztetik, nem látták ugyan szükségesnek követ urakat az emlitett táblai határozat, mint különben is bevégzett tény iránt akár mire is positive utasitani; de szükségesnek látták mégis kimondani, hogy a’ RR. határozata kétségtelenül jogszerű, egyszersmind pedig, minthogy Horvátország részéről mindig, ’s mindenben a’ municipalitás sérthetetlensége szokott a’ magyar törvényhozásnak akadálykövül ellene gördíttetni; követ urakat arra utasiták, hogy ezen állitólagos municipalitás természete ’s határai iránt az illetőket felvilágositani ügyekezzenek. – A’ mi pedig az érintett határozat jogszerüségét, ’s a’ horvát municipalitás természetes korlátait illeti, ezek vitatás közben a’ következőkben fejtettek ki. – Minden tanácskozó testületnek lényeges hatóságához tartozik, a’ maga dolgainak belső oeconomiája iránt olly szabályokat hozni, mellyek olly természetüek, hogy végrehajtásukra azon testület a’ szükséges eszközökkel magában fel van ruházva, ’s más alkotványos hatóságok hozzájárulását nélkülözhetik. A’ magyar országgyülés nincs coordinálva, de a’ gyakorlat igen világosan mutatja, hogy a’ most érintett általános alkotmányos elvek minálunk is folytonosan irányul szolgáltak a’ törvényhozó test oeconomiáját érdeklő intézkedésekben. Maradjunk egyenesen a’ magyar nyelv ügye mellett. Midőn arról vala szó, hogy az országgyülés magyarul intézze felirásait ő felségéhez; ezt a’ RR. táblája nemcsak maga hatalmával nem vette határozatba, de még a’ főRR. hozzájárulásával sem; hanem felirt iránta ő felségéhez; ’s mihelyt ő felsége kegyelmes megegyezésével hozzá járult, a’ magyar felirás azonnal, még mielőtt az országgyülés eloszlott, ’s ő felségének ezen megegyezése törvénybe iktattatott volna, valósággal foganatba vétetett; – és miért történt ez igy? a’ RR. nem határozhatták el maguk hatalmával a’ dolgot, mert a’ végrehajtáshoz nem csak a’ főRR. megegyezésére, hanem ő felségeére is kikerülhetlenül szükség volt; – a’ főRRnek meg kellett egyezniök, hogy a’ felirásokat magyar nyelven elküldeni lehessen, de ő felségének is bele kellett egyeznie: mert különben nem volt volna, ki a’ magyar felirást elfogadja. Azonban más tárgyakban, mellyek nem tartoznak a’ törvényhozás belső oeconomiájához, a’ dolgot még ő felsége hozzájárulásának kijelentése után sem lehetett volna nyomban végrehajtani; hanem be kellett volna várni az alkotmányos törvényhozó hatalmak megegyezésének törvénybe formulatióját, annak kir. sanctióját; az országgyülés végét, ’s a’ törvény kihirdetését; – de a’ kérdéses esetben mind ezekre szükség nem vala, ’s mihelyt ő felsége k. hozzájárulását kijelentette, a’ változtatás azonnal foganatba is vétetett, miért? mert a’ törvényhozó test belső oeconomiájához tartozott, ’s annak végrehajtására önmaga kebelében birt a’ szükséges eszközökkel. – Ellenben, midőn arról vala szó, hogy a’ két tábla egymás között magyar üzeneteket váltogasson; ezt már nem tették az ország rendei felirás tárgyává; hanem a’ KK. és RR. irtak magyarul a’ főRRhez, őket annak elfogadására felszóliták, ’s a’ főRR. bele egyezvén a’ RR. kivánságába, a’ dolognak vége szakadt; és miért történt ez igy? a’ főRR. megegyezését ki kellett kérni, mert az üzenetek ő hozzájok intézendők; de felirás tárgyává a’ kérdés nem tétetett, mert olly belső oeconomicalis dolog, mellynek eszközlésbe vételére a’ két tábla egyesitett akarata elegendő. – Végre midőn az üzenetek ’s t.javaslatok fogalmazásai nem többé itélőmesteri tollal, hanem kerületi jegyzők által kezdének készíttetni; midőn a’ napló latin szerkezete megszüntetett, midőn annak csak magyar nyelven, ’s ki általi szerkesztése iránt végzések hozattak; ’stb ’stb ezekre nézve már a’ KK. és RR. még csak a’ főRR. hozzájárulását sem kérték ki, ép ugy nem mint a’ fő RR. nem kérték ki a’ RR-két midőn jegyzőkönyvet vitetni ’s azt gyorsirók által szerkesztetni elhatározák; és miért történt ez igy? azért mert ezen belső oeconomicalis dolgokra nézve mindenik a’ maga körében bir a’ szükséges autonomiával; mert ezek olly határozatok, mellyeknek eszközlésbe vételökre sem a’ másik táblának, sem a’ kormánynak segitségére szükség nem vala; ’s igy az nemcsak felirás, de még izenet tárgyává sem tétetett, hanem egyenesen csak azon egy tábla többségének akaratával végrehajtatott. Ez a’ dolog elméleti, ez gyakorlati ábrázolata. Ezekkel tökéletes öszhangzásban cselekedtek a’ KK. és RR. most is, midőn azt határozták, hogy az ő keblükben az ő saját testületöknek tagjai magyarul szólni tartozzanak. Nem szól ezen határozat Horvátországra, nem szól A- vagy B. vmegyére, káptalanr vagy városra; nem szól senkire, a’ ki a’ követi tábla körén kivül van, hanem szól egyenesen és kirekesztőleg a’ követi tábla tagjaira, kik között amint az összes tábla irányában kiváltságolt hatalommal egy követ sem bir, ugy bizonyosan egy követ sem arrogálhat magának olly tekintélyt, hogy azon tábla saját belső oeconomiáját tárgyazó dolgokban a’ többség autonomiájának ellene szegülhessen; mert az anarchia volna, melly az egész táblát egyes tag kényének vetne alá.
Igen de azt mondják: Horvátországnak municipalis jogai közé tartozik, hogy követei a’ magyar országgyülésen latinul szólhassanak, a’ mint hogy ők (a’ horvátok) azt követeiknek egyenesen meg is parancsolák, ’s őket a’ magyar országgyüléseni magyarul szólástól egyenesen el is tiltották; már pedig a’ horvát municipalis jogok a’ magyar országgyülés által nem változtathatnak. – Tegyük fel azon képtelenséget, hogy ez szóról szóra igaz volna; akkor azon kérdés adná magát elé: igaz e, hogy a’ horvát követek, municipalis határozat következtében jöttek valaha a’ magyar országgyüléseni latin beszéd gyakorlatába? ezt pedig minden gyermek tudja, hogy nem igaz; latinul beszéltek, mert volt idő, midőn a’ magyar diaetán minden ember latinul beszélt; ez az ő latin beszédük eredete, nem pedig valami képzelt municipalitás. Később vegyessé kezdett válni az előadás nyelve, ’s az igazság, 600nemzeti méltóság, ’s a’ természet törvénye szerint mindig szaporodtak azok, kik magyarul beszéltek, mindig kevesedtek kik latinul szólottak – mig végtére csak magok a’ horvátországi követek egyedül maradnának, kik a’ latinul szólhatást követelik. – Ez volt a’ latinul szólás eredete. Most a’ hajdan általános gyakorlat, ellenkező általános gyakorlattá változott; ’s ennek alkotmányos honunk méltóságának lealacsonyitása nélkül senki egyes személy ellene nem szegűlhet; a’ már megszünt hajdani általános gyakorlatból specialis kivételes jogot magának senki sem követelhet a’ nélkül, hogy a’ nagy többséget tyrannizálni akarja. (Folytatjuk.)
