SPANYOLHON.
SPANYOLHON.
A’ Journal des Debats következőleg adja elő a’ legujabb barcelonai eseményeket: „Érdekes hireket vettünk Barcelonából aug. 19-éig terjedőleg. Itt adjuk rövid vázlatát a’ zavaroknak, mellyeknek e’ város négy nap óta színhelye volt, és a’ dolgok állását az emlitett napon. A’ királyné nagykoruvá lett nyilatkoztatásának hirére a’ barcelonai junta köztudatul ismét legfőbb junta gyanánt alakult, azt állitván, hogy a’ forradalom eltér czéljától, és hogy a’ Lopezministerium nincsen feljogositva egy ideiglenes kormány tisztét gyakorolni. A’ junta és az ezt támogató rejtett republicanus párt politikai követelései következőkben foglalhatni egybe: állittassék egy nemzeti kormányjunta, a’ többi junták küldőtteiből; e’ junta ne Madridban, hanem más városban tartsa gyüléseit, melly hazafiságának jeleit adta; a’ korona előjogai, jelesűl a’ törvények megerősitése körül, szoritassanak meg, más szavakkal, csak halasztó veto adassék a’ koronának; a’ senatus, mellynek tagjait jelenleg a’ nép által a’ követekhez hasonlag választott jelöltek lajstromából a’ korona nevezi ki, egyenesen a’ nép válaszsza; végre alkotmányitó cortesek hivassanak össze, hogy az 1837-ki alkotmányon több demokrat szellemű javitásokat lehessen tenni. Ez általános politikai programmhoz még a’ néprendezet programmja is járult, melly a’ communismus elvei szerint lőn szerkesztve, ’s mellyet Unio czímü lap következőleg ad elő: a’ tartományi junták küldöttei haladék nélkül gyüjtessenek össze, ’s alakitassék belőlök egy középponti junta. Ezen egyesülés történjék egy középponti városban, melly megerősítve is legyen, mert a’ szabadság ellenségei semmit sem becsülnek, legkevesbbé pedig a’ nemzet fölségiségét képviselő juntákat. Minden tartományban számos önkintens zászlóaljak létesitessenek, ’s minden polgárnak, ki azok közé beiratja magát, 7 real adassék naponkint. Mind azoknak, kik a’ körülmények miatt munka nélkül szükölködnek, adassék 5 real, ha be tudják bizonyitani, hogy munka nélkül nem tarthatják fen magokat. A’ nemzeti függetlenség és szabadság javára szükséges költségek, a’ szabadság elleneinek, az ellenforadalmasaknak tőkéiből fedeztessenek. Esparteronak, a’ zsarnoknak, minden kézrekerithető párthive perbe fogattassék, ’s ha bebizonyittathatik, hogy a’ zsarnok terveinek valósitására segét kezet nyujtott, lefejeztessék. Mindenki, ki a’ nemzet fölségiségének megsemmitését megkisérlené, állandóul üldöztessék, ’s erőteljesen és hathatósan büntettessék.” – Itt a’ doctrinair lap leirja a’ már általunk is röviden közlött eseményeket az önkintesek lefegyverzése körül, és ennek eredményeit; továbbá, hogy prim, ki aug. 17-kén mint barcelonai kormányzó érkezett Catalonia fővárosába, proclamatiót adott ki a’ közbéke érdekében ’stb. A’ junta azonban maga is proclamatiokat adott ki, mellyekben a’ kormány, annak minden tettei kinevezései rendelményei ellen szenvedélyesen tiltakozott. Prim proclamatiójának közrebocsátása után haladék nélkül sietett fegyveres bajtársával, Milans kapitánynyal együtt a’ városba, hol őt régi hivei, az önkintesek mogorván fogadták, sőt ezt is lehete hallani: „Haljon meg a’ hitszegett gróf!” Ez Prim uj czímére (Reuss grófja) vonatkozik. Ő azonban csak hamar megint népszerüvé tevé magát, ’s éljenekkel üdvözölteték. Aug 18 és 19-kén a’ fellegvárban a’ tábornokok és junta tagjai közt sokszoros értekezés folyt. A’ junta azt követelte, hogy Arbuthnot tábornok a’ főkapitányságot Primnek engedje át, és hogy az önkintesek zászlóalja, fegyver alatt hagyassék. A’ főkapitány mindezeket visszautasitá, ’s kijelenté, hogy erő ellen erőt fog alkalmazni. Erre a’ junta legfőbb hatalmánál fogva primet nevezé ki főkapitánynyá; de Arbuthnot szilárdsága és Prim tagadó válasza simábbá tevé a’ juntát. Aug. 20-kán a’ junta és nemzeti őrsereg küldöttei közt egyezkedés történt, mellynek lényeges pontjait az itt következő telegrafi sürgönyökből láthatni. „Bayonne aug. 22. A’ királyné és infansnő aug. 18-kán la Granjában valának, hol nehány napot akarának tölteni. A’ granadai junta eloszlott. O’Donnell tábornok Havanába utazott.” – „Perpignan aug. 22-kén. F. hó 20-kán egy számos gyülekezetben, mellyben a’ junta, helybeli hatóság, tartományi küldöttség, a’ nemzeti őrsereg parancsnokai ’stb. részt vőnek, ’s mellyen Prim és Millans is jelen valának, nagy szótöbbséggel elhatároztatott, hogy Atarazanast a’ katonaság megint szállja meg, Arbuthnot főkapitány maradjon, Prim az önkintesekről rendelkezzék, a’ rendes hatóságok a’ Madridba ment küldöttek visszatérteig hivatalaikat megint ellássák. A’ villafrancai és más kerületbeli junták segélyt ajánlának Arbuthnot tábornoknak a’ barcelonai junta ellen, melly csak egy forradalmi kevesbséggel bir és a’ városon kivül kevés rokonszenvre akad.” – „Perpignan aug. 24. A’ barcelonai őrsereg tisztikara aug. 22-kén Primnél, mint a’ város kormányzójánál, tisztelkedett, ’s kijelenté, hogy a’ kormány védletében mindig számolhat rá. Az aug. 20-kai egyezkedés nem hirdettetett ki. Atarazanast folyvást az önkintesek szállják.” – „Perpignan aug. 25-kén. Barcelona helyzete aug. 23-kán javult; a’ törvényes hatóságok megint elláták tisztöket; a’ junta tettleg el volt oszolva; az elnök ’s több tagok Madridba utaztak; Barcelona tartománya a’ junta ellen nyilatkozott. Prim határozottan kijelenté, miként ő Lopezministeriumát pártolja. Barcelonába perczenkint 8 zászlóalj váratik. Arbuthnot tábornok folyvást a’ fellegvárban volt. Ő lemondását küldötte meg a’ kormánynak.”
A’ barcelonai progressisták mozgalmain kivűl más oldalról is veszély fenyegeti a’ forradalom által keletkezett homályt. A’ coalitiót t. i. felbomlás fenyegeti, ’s igen természetes, hogy e’ pillanatnyi szövetség, mellyben Spanyolhon két legellenségesb pártja egyesüle, nem élheti túl a’ szükséget, melly azt előidézé. E’ fölött a’ coalitiohoz nem tartozó választók is mozogni kezdenek, sőt ollyatén előjelek is mutatkoznak, mintha a’ progressisták minden szinezetei, tehát az ayacuchok is, a’ moderantisták ellen akarnának szövetkezni. – A’ madridi középponti választási bizottság választási nyilatkozványát még nem hirdette ki, ’s nem is fogja kihirdetni, mig Cortina ur is ki jelenleg Sevillában van, alá nem irandotta. – A’ kormány Granada városának régi czimeihez még a’ „hős (heroica)” czimet is csatolta, ’s elhatározá, hogy a’ város czimere ezentul a’ de la Vela torony jelképét is viselje magasan lobogó zászlóval.
