KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Victoria királyné, ki Windsorból aug. 28-kán 627reggeli 9 órakor a’ délnyugoti vasuton Southamptonba utazott, itt hajóra ült, és három hadi gőzös kiséretében Portsmouth, és Spitheat felé indult. Körülhajózta e Wight szigetet, nem tudhatni, de a’ Moniteur hivatalos telegrafi sürgönye szerint sept. 2-kán Cherbourgnál Frankhon partjaihoz érkezett, és a’ cherbourgi ágyutelepek és várdák által 101 ágyúlövéssel üdvözöltetett. A’ kikötőben lévő hajók mind kitűzék lobogóikat. Joinville hg. reggeli 4 órakor a’ királyné üdvözlésére sietett, ’s ő felségével tovább utazott. Victoria hihetőleg Tréportnál partra fog szállani. Parisban és Verasillesben nagy készületek tétetnek fogadására, ámbár még nem tartják egészen bizonyosnak, hogy e’ két várost meglátogatandja. Némellyek azt vélik, hogy ha utját venné is az emlitett városok felé, ez a’ legszigorubb incognitoban történnék. A’ J. des Debats melegen üdvözli Victoriát Frankhon partjain; az ellenzéki zajtót azonban és az Anglia ellen annyira felingerült Presse-t még e’ királyi látogatás sem engeszteli ki.
Spanyolországban a’ Heraldo sok egyéb heves kifakadások közt Esparterot azzal is vádolá, hogy Espartero a’ hadi pénztárt is, mintegy másfél millio reallal magával vitte, és jelesül a’ bayonnei révben az őt kisérő ministerek, tábornokok, főtisztek ’stb. fizetéseire forditotta. Erre Garcia de Paredes egy a’ Gacetához Londonból intézett nyiltlevélben válaszol, mellyben a’ regens ellen támasztott vádakat ünnepélyesen rágalmaknak bélyegzi. – Egyébiránt Espartero Londonban fényes magánlakot bérlett, ’s igy hamburgi lakásából – ha csak az egész hir elménczetnek nem bizonyul – egyelőre, ugy látszik, semmi sem lesz. Sorsfelei is követék példáját, és a’ vendégfogadókból mindnyájan magánlakásokba költöztek.
A’ Globe egy furcsa levelet közöl Pomare királynétól, mellyben ez, drága barátnéját és rokonát’ Victoria királynét kéri, hogy inségében segélyt nyujtson neki a’ francziák ellen. A’ levél, tónja után itélve, vagy angol missionarius által, vagy sugallatára iratott.
Mathew atya – M. Herald szerint – az irlandi szürke és sz.ferenczi szerzetesek főkormányzójává neveztetett. – Egyébiránt – mond a’ tory lap – az egész mérsékleti ügy nem egyéb szemfényvesztésnél; mert ama’ sem az emberi szabadságnak meg nem felelő, sem erényt és jellemet nem nevelő elvből indul ki, hogy ha valamelly tárgygyal visszaélni nem akarunk, annak használatát is kerülni kell. A’ tory lap ugy vélekedik, hogy e’ mérsékleti téritgetés mind inkább a’ propaganda szagát hordja magával, habár magának Mathew atyának illyesmi közvetlen szándékában nem volna is.
Aug. 20-án Dublin mellett az atmosphaericus vasuton, sok értők és roppant néptömeg jelenlétében kisérlet tétetett, melly a’ Morning Chronicle állitása szerint tökéletesen sikerült. A’ Kingston és Dalkey között sok görbékben huzott vonal, 1Ľ ang. mfd. 3˝ percz alatt lőn bejárva. A’ dublini lordmayor jelenlétében tett kisérlet hasonló kedvező eredményeket adott. Az erőmüveket Clegg és Samuda urak épiték.
A’ schweizi szövetségi gyülés, a’ nélkül hogy az aargaui zárdakérdés körül lényeges változás történt volna, sept. 1-jén ismét eloszlott. A’ szövetségi gyülés végzésileg megelégszik három nőzárda helyreállitásával; Aargau kanton pedig késznek nyilatkozott a’ negyediket is helyreállitani. Szövetségileg azonban a’ kanton csak két zárda helyreállitására van kötelezve. – Wallisban, a’ forradalmi mozgalmak ez örökös tűzhelyén, ismét zavarok mutatkoznak.
A’ Görögországban uralkodó mély csend mellett is, itt ott nem csekély aggodalommal néznek a’ jövő elébe, ’s attól félnek, hogy a’ közköltségekbe vitt takarékossági rendszer és rosz aratás, jövő télen félelmes következményeket vonhat maga után. A’ kormány csüggedetlen munkássága azonban jobb reményekre nyit kilátást. Rég szó vala már róla, hogy Kolletis ur görög követ a’ párisi udvarról visszahivattassék. Piscatory ur franczia követ e’ visszahivást meghiusitani törekedett; de törekvése sikeretlen vala, mert Otto király ismételve parancsot küldött Kolletis urnak, hogy rögtön haza térjen. Remélik, hogy Kolletis ur elnöksége alatt olly nemzetszerű kormány keletkezendik, melly a’ versengző feleket, t. i. az orosz és angol pártot árthatatlanná teendi, és az ország kivánatainak minden tekintetben megfelelend.
