SZERBIA.
SZERBIA.
A’ szerb hirlapok uj zavargásokról szólnak, mellyek kevéssel ez előtt ismét fel-feltünedeztek Szerbiában, de legnagyobb szerencsére csakhamar elfojtattak és az országra nézve minden káros következés nélkül maradtak. A’ főkolompos, bizonyos Vukajló nevü ember Valjevo helységéből, kézrekerült, és a’ törvényszékeknek átadatott. A’ fogoly már mindeneket kivallott, ’s igen hihető, hogy a’ jelen körülményekben szigorral fog fenyittetni. Ez egyetlen merényleten kivül, mellynek a’ vétkesre nézve igen gonosz kimenetele lőn, mi sem történik Szerbiában, mi különös figyelmet érdemelne. Az országban mély csend uralkodik, mellyet egyelőre inkább zsibbadtságnak mint jövő vészek előpostájának tekinthetni. A’ nép kényelmesbnek tartja ennyi baleset után reményeket táplálni, mint kétségekkel faggatni kedélyét, és igy arany jövendőt igér magának a’ nem sokára megérkezendő beráttól. A’ kormány hasonlag rózsaszin szemüvegen látja a’ jövendőt, ’s Vucsics és Petronievics nélkül is a’ csendet fentarthatni, és az ellenpárt fondorkodásait meghiusithatni reméli. A’ szerb népnek e’ két kedvencze Viddinben rendkivüli ünnepélylyel fogadtatott Hussein pasa által, nem nagy örömére Lieven és Vascsenko uraknak, kik természetesen ebben is kiszámitott demonstratiot szemlélne a’ mindenható védur ellen. Vucsics és Petronievics rende fizetésökön kivül, melly nyugdíj gyanánt nekiek meghagyatott, ’s mellyet a’ szerb országos pénztárból huznak a’ porta különös kedvezéséből még 20,000 grost (török, pénz, összesen 1800 p.forint) kapnak egyenkint a’ porta pénztárából. Karagyorgyevics Sándor herczeg folyvást Kragujeváczban mulat. – Philippovics ezredes, ujan kinevezett cs. kir. consul Zimonyba váratik, ’s mihelyt a’ berat megérkezendett, azonnal át fog menni Nándorfehérvárra.
