Abauj.
Abauj.
Abauj, aug. 21-kén közgyülést – látott. A’ tek. RR. igen megkedvelték az olvasást, ’s azért a’ büntető rendszer fölett elhalaszták az utasitványozást, mig majd módjuk leend, az országos válaszmányi munkálatot privative is olvasgatni. – Az országgyülésnek alkalmasint bajos volna addig várni, mig ez olvasási vágy practice végbe megyen, ’s a’ mint látjuk bizony nem is várt. – A’ kassai könyvárus urak pedig annak idejében majd tudósítandnak, hány példányt adtak el, a’ választmány munkálatából Abaujban? – tisztelt levelezőnk pedig: hogy hányat olvastak el a’ megvettekből? – Egy valaki nem szereté, hogy az abauji követek a’ kerületi ülésekben egykét szónok beszédére, mindjárt kivallották, hogy az ősiséget Abauj is módositja; – a’ dolog – szerinte – nem volt olly igen sürgető. – A’ fejéri petitio borzalmat, ’s reprobatiót vont maga után. – Requiescat!! – A’ mezei naptár minden helység számára megrendeltetett, miután gondosan magvitattatott volna: valljon a’ naptár uj kalendariom e, vagy régi naptárakszemelvénye. – Pártoltattak pedig a’ testvér megyék e’ következő inditványai: hogy ne országos választmányok, hanem kerületiek dolgozzanak; – hogy Pallavicini fizessen taxát, ’s fiat hungarus; – hogy a’ megyék ne czimezzék egymást olly sujtásosan; – hogy a’ porták aránylagosan osztassanak fel. – A’ helytelenül felhasznált 1488 pftnyi 51˝ krnyi vontatók áráról, a’ banderialis kék ingek árának befizetéséről, ’s a’ pénztár helyrepótlásáról szó sem vala. – Minek is, hiszen felejteni annyit tesz, mint kiengesztelődni; – ’s igy a’ néppel bizonyosan legsükeresebben kiengesztelődünk, ha fátyolt vetve a’ multakra elfelejtjük, hogy az adótár adóssai vagyunk.
