KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Bibesco György havasalföldi fejedelem sept. 1-jén Stambulba érkezett ’s megérkezte után azonnal a’ külministernél tisztelkedék; 5-én a’ nagyvezérnek mutattaték be.
Aug. 2-káig terjedő veracruzi hirek szerint, a’ Campréche ellen küldött mexicoi had jul. 29-kén visszatért táborozásából. A’ mexicoi kormány a’ zendülőkkel fél évig tartó fegyverszünetet kötött, melly alkalmasint csak előzménye leend a’ végkép megkötendő békének; mert a’ Veracruzba érkezett mexicoi hadibriggen biztosok érkeztek Yucatánból. A’ mexicoi hadak főparancsnoka San Juan de Ulloa várában fogva űl, és hadi törvényszék elébe fog állíttatni.
Joinville hg, ki Victoria királynét és Albert herczeget Tréportból Brightonig kisérte, sept. 8-kán esti 8 órakor visszaindult Frankhonba. Brigton városának a’ királyné ott léte következtében ünnepélyes kinézése volt. Hirlik, hogy a’ királyné a’ belgák királyának is látogatást szánt; ő felsége Ostendenál fogna partra szállani, ’s Brügge, Gent és Brüssel városokat tisztelné meg látogatásával. Az indulás napja hir szerint sept. 13-ra van kitűzve.
Wales déli részében a’ rebeccaiták, kik darab idő óta lecsillapultaknak látszának, uj élénkséggel kezdenek mozogni, ’s e’ mozgalmak a’ kiszámitás bélyegét viselik. A’ földnép zavargásához tudnillik most az is járul, hogy a’ réz-hámorokban dolgozó munkások a’ munkát félbenhagyogatják. Sept. 5-kén éjjel egy lovas és gyalog csoport Llanelly nevű tengerparti városba nyomulván, a’ révmester házát megrohanta ’s egy részét lerombolta. A’ révmester, ki hivatalának szigoru kezelése miatt a’ nép gyülöletének különös tárgya lett, nem bántatott ugyan, de meg kellett esküdnie, hogy az országból 14 nap alatt eltávozik. Sept. 6-kán véres összeütközés támadt a’ rendőrség és rebeccaiták közt. Egy rendőr-csapat t. i. Peake nevű rendőrügyelő és Napier rendőrkapitány vezérlete alatt a’ Portardulais melleti erdőben lesbe állott, ’s nem sokára puskalővések és kürt-jeladások hirdeték a’ lázongók érkeztét. Mintegy 100 lovas rebeccaita rohaná meg a’ portardulaisi fogadót. Az erdőre nyiló kapu vala dúlásuk első tárgya. Napier kapitány parancsára, hogy a’ kapu lerombolásával hagynának fel, kemény töltéssel feleltek. 656Erre a’ rendőröknek megparancsoltaték, hogy a’ lövést pisztolaikal viszonozzák, mi kétszer meg is történt, ’s a’ rebeccaiták közül többen sebet kaptak, főnökük pedig lovát vesztette el. Ezt valóságos harcz kőveté, mellyben hat rebeccaita, ’s közöttök három terhes sebbel, elfogaték. Társaik az épen ekkor érkező katonai segély miatt nem valának képesek az elfogottakat kiszabaditani. A’ foglyok közül három Caermarthenbe, a’ többi Swamseabe vitetett. Mindnyájan nőköntösbe ’s nőkalapokba valának öltözve, arczaik pedig feketére festve.
Az elhiresült lord Cardigan ezredes, kit Tucrets kapitánynyali párviadaláról ismer a’ közönség, ’s ki ellen e’ miatt főbenjáró kereset volt a’ lordok háza előtt indítva, megint botrányos esetbe bonyolitá magát. Lord William Paget t. i. őt, mint nője csábitóját, párviadalra akará kihíni, ’s a’ kihivás elfogadása esetében késznek nyilatkozott a’ törvényes keresettől elállani. Cardigan lord előbbi pörére hívatkozék, melly nem engedi a’ párbajt elfogadni. Az ügy tehát törvényszék elébe fog kerülni. Lord Paget 20,000 ft sterlinget kér kárpótlásul. A’ regény hősnéje lady Paget, már három fiunak anyja, kik közül a’ legnagyobb 13 éves.
A’ franczia tengerészeti ministeriumban Pomare királyné Victoriához intézett levele kőlteménynek tartatik. Egyébiránt Taitiból még mindig nem érkeztek hivatalos jelentések az ottani események iránt. Hirlik, hogy Laplace ur külön küldetéssel fog menni Taitiba, és a’ Marquesas szigetekre. Dupetit-Thouars admirál visszahivatásáról azonban szó sincsen.
Lamartine ur a’ Saone és Loire megyei tanácsülésben szokás szerint hatalmas beszédet mondott, ’s melegen nyilatkozott a’ választási jog kiterjesztése mellett. – A’ Journal des Debats, melly egykor nagy csudálója volt az erényes maconi követnek, most nem legjobban vélekedik felőle.
Victor Hugo roppant családi csapást szenvedett. Ő köztudatul egyetlen leányát mult télen La Vacquerie ur, dusgazdag havrei hajósgazda öcscsének adá nőül, a’ házasság éjfélkor köttetett, ’s ugyan csak szomorú vége is lön. La Vacquerie ur egy uj vitorlás csajkájával probautat akarván tenni Villequertöl Candebecig, hát, öcscsét ’s ennek fiatal nejét, a’ hires költő leányát, magával vivé, ’s ezeken kivül senkit. Utközben a’ csajka zátonyra jutott, felfordult, ’s a’ benne levő személyek mind a’ hullámokban lelék sirjokat.
Varsóban az apáinak büneiért véresen lakoló Lengyelország fővárosában hir szerint titkos szövetkezés födöztetett föl, mellynek nagy számu tagjai közül mintegy 300-an el vannak már fogva.
A’ szerb ügyekben uj nehézség támadt. Titoff ur nem elégszik meg azzal, hogy Vucsics és Petronievics számüzettek; hanem azt kivánja, hogy Viddinből is eltávolittassanak, ’s e’ végre Rustcsukot jelöli ki alkalmas helyül.
