Vasutak.
Vasutak.
Az érdemes taglaló, magas status-philosophiai nézőpontból, szerkezett bölcs javaslatának 2-ik ’s 3-ik pontjában arról tevén emlitést, hogy azon országos vállalatok létesitéséhez haladéktalanul hozzá kell fogni, mellyekre az előmunkálatok már készen vannak; a’ mellyekre pedig még készen nincsenek, azoknak czélirányos elkezdését és folytatását siettetni kell; nem mulaszthatjuk el ezen alkalmat, hogy addig is, mig ezekről, ugy ő magának ezennel teljes tisztelettel kikért véleményét hallanók; gróf Széchenyi István urnak is telekdijas terve ki egészitéséhez kétségtelenül tartozó e’ részbeni nézeteit megérteni szerencsénk volna, de magunk is nem sok idő mulva a’ tárgyról bővebben értekeznénk, – legalább némelly töredékes gondolatinkat olvasóinkkal ne közölnők.
Szólunk a’ közlekedési eszközökről, ’s különösen a’ vasutakról. Mellyek azon vonalok, mellyek részint nagy nemzeti szükség érzetéből, ’s ezer ágazatu politicai fontosság tekintetéből, részint már több évek ótai készületek következtében a’ közdiscussio szőnyegén forognak? Miután a’ Bécs-győri vasut terve, a’ nemzeti bizodalom kijátszásával, ’s czéltalan mysticus rivalitásából a’ balparti vasut létesitésére hárult akadályoztatásával, szappanbuborékkint elenyészett; a’ következők maradtak fen: 1) A’ balparti vasut Pestről Bécs felé. 2) A’ Pest-debreczeni. 3) A’ Duna-fiumei és 4-szer ide számitható még a’ Pozsony-nagyszombati, vagyis ha nagyobb országos combinatio szempontjából veszszük Pozsony-szeredi.
Előre bocsátjuk, mikint mi általában a’ status-költségeni vasut épités elve mellett állunk; azon számos okoknál fogva, mellyeket nem egyszer terjeszténk elé hirlapunk hasábjain; valamint a’ szomszédunkbani statuspéldéknál fogva is. – A’ vasut-épitésnek ezen módját tartjuk különösen a’ mi körülményeink között legczélszerűbbnek azért, mert ha valahol, épen minálunk kell a’ vasutaknak egyenesen csak minél olcsóbb közlekedés teremtésére, nem pedig kamatozási speculatióra irányoztatni.
Ha a’ status-költségeni épités akár mi oknál fogva kivihetetlennek mutatkoznék; ez esetben, azt tartjuk, azon mód következnék, hogy az ország, annyi jövedelmet mennyire kölcsőnt kaphatni mondatik, tehát 4 percentet, magán-vállalkozóknak garantirozzon; ’s erre biztos fedező értéket is jelöljön ki; de olly feltétel alatt, hogy törlesztésre évenkint egy percent félre tétessék, miszerint bizonyos idő mulva (a’ mit könnyű kiszámitani – talán 35–40 év) a’ vasut ingyen száljon az országra. Ha ezen törlesztési kamat félretétele a’ vállalkozóktól kivántatik, akkor a’ 4 percent jövedelmen kivül, még egy percentet természetesen garantirozni kellene; minthogy magunk is azt hisszük, hogy mi nálunk 4 percentnél olcsóbban országos kölcsönre számitni nem lehetne: tehát garantia melletti vasutépitésre sem; mert a’ két dolog egy természetű. – Ezen módon, csak hogy olcsóbb kamatláb mellett épül most vasut Poroszországban.
Ha ezen mód sem tetszenék; akkor természetesen nem maradna más remény hátra, mint, mellyet az 1836-ki törvény, 7 esztendős tapasztalás szerint, fájdalom! semmi sikerrel, kijelölt. – Erre már elmondhatnók, probatum est.
Azonban, nehogy ama’ franczia közmondás szerint, hogy a’ jobb a’ jónak ellensége, a’ fördővel mi is a’ gyermeket kiönteni látszassunk; félre tesszük egyéni nézeteinket, és azt mondjuk: minden vasut nyereség volna, igen nagy nyereség; kivévén ha valakinek eszibe jutna Fiumét mellőzve Triesthez épiteni; mert ez nagy nemzeti csapás volna. – Tehát ezt kivéve, mindenik nyereség, csakhogy egyik szükségesebb mint a’ másik; de nyereség mindenik; tehát, legyen vasut, a’ mikint lehet, csak legyen.
Már most lássuk, mikint állanak előkészületi munkákra nézve a’ discussio szőnyegén forgó vasutvonalok:
1) A’ Duna balparti vasutra nézve Pestről – Austriáig – minden előkészület készen van. – A’ mint hitelesen tudjuk immár most, a’ legfelsőbb helybehagyás, ’s illetőleg (az éjszaki vaspályávali összekötésre nézve Austriában) legfelsőbb engedély is ki van adva. Ezt tehát a’ vállalkozók – ha még szándokukban van – azonnal elkezdhetnék.
2) Ugyanazon vállalkozó társaság a’ Pest-debreczeni vasutra nézve is, a’ nagyjábóli előmunkálatokat valószinüleg megtétette ’s birja. – A’ legfelsőbb helybehagyás erre nézve is, mint a’ középpontinak nevezett vasutterv kiegészitő részére szintugy kiadatott. És igy nem gondoljuk, hogy ennek is munkába vételére a’ technicai előkészület, csak egy évi haladékot is kivánna.
Ha ezeket az ország maga költségén akarná épiteni, – az előmunkálatokat, a’ költségek megtéritése mellett magához kellene váltania. – Ez természetes. – De az országnak e’ részbeni maga elhatározására igen lényeges befolyást gyakorolhat annak tudása, vagy nem tudása: valjon a’ kérdéses vállalkozó társaság akar e élni a’ törvény jóvoltával, ’s legfelsőbb concessioval? vagy is szándékozik e ezen vasutakat haladéktalanul épiteni? ’s ha igen, magány merényletre szándékozik e még most is? vagy bizonyos jövedelem garantirozása mellett? ’s ez utóbbi esetben, mennyiben állapodnék meg? továbbá – és ezt lényeges kérdésnek tartjuk – hajlandó volna e akkint épiteni, hogy tőketörlesztés mellett bizonyos évek mulva a’ vasutat az országnak ingyen általbocsássa? – és hajlandó volna e magát arra kötelezni, hogy a’ pest-debreczeni vonalt, a’ pest-bécsinél elébb, vagy legalább ezzel egyszerre felépitendi?
Alkotmányos országban élünk. A’ nemzet közvéleményének hozzájárulása nélkül még a’ jó is lehetetlen. A’ titkolózás itt a’ vállalkozóknak érdekökben nem lehet, a’ férfias nyiltság érdeköket nem sértheti; sem ugy mint embereknek, sem ugy mint tőkepénzeseknek ’s vállalkozóknak; mint hazafiaknak pedig – mert vannak közöttük honfiak is – egyenesen érdekökben áll. Mi tehát loyalitásukba vetett bizodalommal, mint a’ nyilvánosságnak egyik csekély organuma, bátorkodunk őket tisztelettel fölkérni, méltóztassanak azon uton, a’ mellyet jónak látnak, ezek iránt nyilatkozni.
3) Ha a’ balparti vasut fölépülne, azon esetre a’ pozsony-szeredi amahhoz kapcsolva kimondhatlanul fontos mellékvonallá válnék. – Ezen vasut Szentgyörgyig egészen készen van; azontul közel Senkviczig sok földmunka történt; azontul Nagyszombatig minden elődolgozat készen, csak pénzre vár; – Nagyszombattól Szeredig részletek még nem igen, de átalánosabb tervvetés alkalmasint szintugy nem hiányzik. – Minden esetre érdekében van az országnak, hogy ezen legelső magyar vasut, melly, mint első kisérlet, annyi tanulságot, annyi tapasztalást nyujtott, dugába ne dőljön. Ha pedig a’ Pest-bécsi vasut akárki által fölépittetnék, akkor ezen mellékvonal hozzákapcsolása végetlen fontosságuvá válnék. Ha amazt az ország épitené, nem volna más mód, mint vagy alku és józan kárpótlás szerint emezt is magához váltani, vagy pedig a’ pályának egész Szeredig nyujtására a’ vállalkozóknak vagy bizonyos pcent garantirozásával másutti kölcsön tételére módot nyujtani; vagy pedig például olly módon, mint gr. Széchenyi telekdíjas tervében a’ földbirtokosoknak kölcsönt javal, ezeknek is e’ czélra kölcsönt adni. Ha pedig a’ Duna-balparti vasutat nem az ország, hanem a’ concessionalt társaság épitené, igen kivánatos volna tudni: ha valjon hajlandó volna e a’ Pozsony-nagyszombati vonalt magához váltani, vagy pedig annak Szeredig nyujtására a’ mostani vállalkozóknak kölcsönt adni. – Mindezen kérdések fölvilágositása az országnak valóban igen nagy érdekében áll.
Végre 4) a’ mi a’ fiumei vasutat illeti: ez mindenek fölött a’ legszükségesebb ugy politicai jövendő ’s országos irányzás, mint a’ jelen szükségeinek tekintetében is mindenek fölött sürgetős és mulaszthatlan. A’ többi, jobblét kérdése, ez életkérdés. Nézzük idei aratásunkat. Vannak vidékek, hol a’ kepések nem tizedén, kilenczedén, hanem felében arattak! – felében, uraim! – ’s az aratók kepe-rész tiszta buzájoknak vékáját 5 réz garason árulták. Bácsban a’ zab pozsonyi mérőjét 10 réz garasért kinálják. Oda jutottunk, hogy a’ gazdáknak nagyobb áldás egy középszerü, mint egy illy bő aratás. – És mégis legyen esztendőre szűk termés, lesz olly vidéke hazánknak, hol az éhenhalással határos nyomoruság ütendi föl sápadt szörnyeteg arczát. – Borzasztó állapot! – Volna csak utunk Fiuméhoz, léteznék csak már a’ kereskedelmi társaság, állna csak nyitva előttünk tengerpartunkról a’ világpiacz; valljon etetnének e tiszaparti földmüveseink buzát sertéseikkel; mint most cselekszenek?! – És a’ fiumei vasutat semmi Száva-szabályozási terv, semmi verőczei vagy szerémi csatorna nem pótolhatja; mind jó ez, mind hasznos, mind szükséges; de nem a’ végett, hogy a’ fiumei vasutat pótolja, hanem hogy az is legyen. – Ugyan mi balgaság volna már csak azon gondolat is: az ország fő kereskedelmi vonalát egy olly határszéli folyamra vinni, mellynek egyik partja nemcsak nem a’ mienk, hanem olly kezekben van, ’s olly suprematiának néz elibe, mint a’ minőben lenni tudjuk. Aztán nézzetek amoda Mitroviczra, minő halmazokban vesztegel ott a’ tömérdek repcze, mert a’ Száva most sept. végén nem hajózható. Szabályozzátok, canálisoljátok, a’ mikint tetszik, egyszer a’ szerfölötti vízbőséget, másszor a’ viz hiányt, télen a’ jeget meg nem akadályoztatjátok; a’ víz elleni áruszállitás költségességét, idő bizonytalanságát ki nem kerülhetitek; a’ Kulpa hajókázhatóvá tételének félszázados tervezgetés után majdnem kétségtelen lehetetlenségét 669el nem háritjátok; és igy a’ hajóról Sziszeknél vagy Károlyvárosnál tengelyre rakodást csakugyan igy sem mellőzhetitek. – A’ mi pedig az Eszék-brodi csatornát illeti: ez igen jó, igen szükséges, ’s minden pártolást érdemel, hogy a’ Belgrád körüli nagy kanyarodás kikerültessék, de nem a’ végett, hogy a’ Duna-fiumei vasutat kipótolja, vagy szükségét csak egy hajszálnyival is alább szállitsa; mert hiszen e’ két vonal nem áll egymással egyenvonalban vagy ellentétben, mivel ha százezreket, tán milliókat is költénk a’ végett, hogy Eszékről Broodba juthassunk, még jó formán csak olly távol vagyunk Fiumétól, mintha Eszéken volnánk.
Fiuméhoz biztos, állandó, az év minden szakaiban nyitott közlekedés kell – ezt pedig csak vasut teheti; még pedig lényeges dolognak tartjuk, hogy a’ megváltandó Ludovicea-utra is vas sinek rakassanak, kivánjon bár az a’ lapályhoz képest kettőztetett lóerőt; vagy imitt amott álló gőzgépeket, avagy a’ hirtelen kanyarulatoknál olly projectiókat, mellyeknél fogva a’ szekérvonallal (train) nem kell a’ kanyarulat egyik szárnyáról a’ másikra egész hosszant befordulni; – legyen bár nehézség a’ dologban, lehetetlenség nincs: de nehézség sem lehet olly nagy, mellynek legyőzése meg ne jutalmazná a’ megkivántatott költségeket; – mert ha a’ Luiza-utra sinek nem rakatnak, hanem csak Károlyvárosig vitetik a’ vasut, mi lesz annak következménye? az, hogy előbb utóbb majd épülend egy szárny vonal a’ triesti vasuthoz; és mi a’ Dunáról Károlyvárosig Triestnek épiténk, és tengerpartunknak örökre vége volna. – Ezt némellyek igen jól tudják, azért szeretnék a’ közönséggel erőnek erejével elhitetni, hogy a’ Luiza-utra vas sineket rakni lehetetlen. – Isten őrizzen bennünket, hogy a’ mystificatióknak ne essünk ujra áldozativá.
Ámde Fiuméhoz nem csak vasut kell; hanem ha valahol, egyenesen itt kell országos költségen épittetnie, azon egyszerü oknál fogva, mivel ha a’ szállitási költség annyira le nem szállittatik, hogy a’ 13 krnyi különbség, mellyel az odessaboli szálitás rendszerint olcsóbb, ki nem egyenlittetik; ugy a’ vetélkedést állandóan soha sem fogjuk kiállhatni, ’s gabnánknak a’ világpiaczon állandó elsőbbséget ki nem vivhatunk. Már pedig ez sem nyerészkedő magány vállalkozás, sem bizonyos nyereségi percentek garantirozása utján ki nem vihető, hanem egyenesen csak statusköltségeni épités által, mellynek nem szabadna azt venni czélba, hogy a’ vasut jövedelmezzen, hanem csak azt, hogy a’ szállitás minél olcsóbb legyen, ’s melly annálfogva több jövedelemre nem számitana, mint a’ mennyi tatarozásra, kezelésre, ’s egy kis tartalék tőkére szükséges.
De ha már ezen tekintetből magunkat a’ fiumei vasut épitésének közel jövendőjével méltán kecsegtethetnők; más részről az előkészületek hiánya miatt sulyos aggodalomba esünk, – valljon mind a’ mellett, hogy a’ fiumei vasutat, több mint 40 megye utasitásba adá, nem jövünk e kenyértöréskor azon helyzetbe, hogy elődolgozatok, ’s költségvetés nem levén, ’s igy határozatlan pénzöszvegre akár országos ajánlatot tenni, akár kölcsönt rendelni, igen bajosan lehetvén, szükségből a’ kamatgarantirozás eszméje fogadtatik el, vagy pedig az előmunkálatok elrendelésével kell ismét a’ jövő országgyülésig beérnünk; addig pedig épüljön fel a’ Bécs-triesti vasut, ’s jusson valakinek eszébe (a’ mint kétségtelenül eszébe juthat) a’ német bölcsek tanácsa szerint az 1840-ki törvény engedelménél fogva Dunánktól Pettau felé vasutat épiteni, és mi köznépesen szólva – ott állhatunk örökre a’ faképnél; ’s tengerpartunknak vége, ’s önálló nemzeti kereskedésrőli vágyaink elröppennek, mint az álomkép. – Mennyit nem kértük, mennyire nem figyelmeztettük mi fiumei polgártársainkat nyilvánosan és magánylag is, tétetnék meg országgyülésileg ezen előmunkálatokat; mi könnyü volt ellátni, hogy ennél nemcsak a’ honnak, de magoknak is hasznosabb szolgálatot nem tehetnek; sőt, hogy ettől függ talán egész jövendőjük, hogy ez reájok nézve élet kérdés; mennyi valószinűséggel lehetett hinni, hogy az e’ végre szükséges 40–50 ezer forint, megtéritetlenül el nem veszhet; és még is semmi sem történt; hahj! mert ott is dúlong a’ visszavonás átka ’s (ki hinné? –) még ott is van triesti párt, melly attól fél: hogy ha Fiuméhoz, anyavárosukhoz, jólétök bölcsejéhez vasutunk lesz, majd Fiuméban gyár után gyár emelkedik, ’s a’ munka bér majd megdráguland!
Ám de hagyjuk ezt, praeterita melius repraehendi quam corrigi possunt, lássuk inkább, mi adataink vannak ekkorig, mi történt már, ’s mit lehet, mit kell tenni? Az alduna-fiumei vasut tehetne mintegy 45 mértföldet; ezen vonalba esik a’ Sziszek-károlyvárosi darab is; – a’ mi 11˝ mértföldet teszen. Ezen Sziszek-károlyvárosi vasut, a’ mint tudjuk, már 3–4 év óta egy Triest-fiumei társaság részéről tervbe vétetett; – az előmunkálatokat gróf San-Fermo (nagy mérnöki tekintély) készitette; ’s ez mind annyira készen van, hogy ezen vasutrészleget akár holnap mindjárt munkába vehetni; ha fiumei polgártársaink közremunkálásával az ország ezen előmunkálatokat költségtérités mellett magához válthatná. Továbbá arról is bizonyos tudomásunk van, hogy a’ nevezett vállalkozó társaság triesti fractiója, az emlitett vasut-vonalnak Eszékig terjesztését is nem csak czélba vette, hanem az előmunkálatok engedélyezése végett folyamodást is készitett; ’s azt Fiuméval közlötte is; ez azonban a’ maszlagos horgot szerencsésen kikerülte. Sőt minden bizonynyal tudjuk, hogy nagyjából már ezen vonal is technicailag meg van tekintve, sőt alkalmasint projectionalis első vázlat is megtéve. – Ezt tehát szintugy használni kellene. – Ennyi az tudtunkra a’ mi történt.
Már most a’ költségvetési valószinüséget a’ mi illeti: San-Fermo számitása szerint a’ Sziszek-károlyvárosi 11˝ mérföldnyi vasut kerülne 1,200,000 ftba, tehát egy mérföld mintegy 105,000 ftba. – A’ Budveis-gmündeni vasut mérföldje hegyes vidéken került 88,000 pftba, a’ Pozsony-nagyszombati, mind a’ mellett, hogy tömérdek tapasztalatlansági hibák követtettek el, a’ személyzet 3 évig hasztalan fizettetett, a’ stationalis épületek a’ kis vonalkához mérve szerfölött pompásak és nagyszerűk, a’ sinek kelletin túl vastagok, ugy hogy nem ló- de gőzerőre is elegendők volnának, a’ kocsik hasonlóképen gőzerőhöz mérvék, ’s igy szerfölött költségesek, – került mégis egy mérföld csak 120,000 ftba, miszerint ezen három adat egybevetéséből nagy valószinüséggel hihetjük, hogy az alduna-fiumei vasut mérföldenkint szintugy legfölebb 120,000 forintba kerűlne; tehát 45 mérföldnyi vonal 5,400,000 ftba; annyival inkább, mert a’ remek Luiza-uton a’ talapzat igen kevés költséget kivánhat; ’s 3 határőrvidéken az őrseregek munkára alkalmazhatók; hozzájárul még a’ Luiza-ut megváltására mintegy 1,200,000 ft; ’s igy az összes költség nem igen haladhat 7 millió pftot.
Ez azonban csak valószinüségi számvetés, az országnak bizonyosság kell, ’s ez jelen körülményeink közt nem igen volna másképen kivihető, mint ugy, ha a’ kormány az előmunkálatoknak practicus műértők általi haladéktalan megtételére szemelvényileg mihamarébb megkéretnék; vagy pedig a’ sóár adaléki pénztárnak cseppenkinti eldarabolása helyett e’ czélra praeferens utalványozása mellett alkalmas egyének azonnal az előmunkálatokra országilag megbizatnának. Talán San-Fermo grófot is meg lehetne a’ munkára nyerni; Zimpel urat a’ balparti vasut igazgató mérnökét pedig bizonyosan. – Jelentésöket jövő juniusra alkalmasint beadhatnák, ’s a’ fiumei vasut igy, de csak is igy idővesztés nélkül lehetségessé válnék. – Végül szabad legyen kérdeznünk tiszteletteljes bizodalommal: valljon maga Fiume is nem volna e hajlandó a’ hazáért, de legfőkép önmagáért azt, a’ mit elmulasztott, kettőztetett gyorsasággal kipróbálni? – Ennyiből állanak töredékes gondolataink, mennyiben azokat a’ mai vezérczikk érdemes szerzőjének állitásaira alkalmilag hirtelen leirhatók. – Szerk.
