LXXVIII. Ker. ülés, oct. 13-án.
LXXVIII. Ker. ülés, oct. 13-án.
Elnökök, jegyző, naplóvivő, mint tegnap. Tárgy: a’ polgári képesség.
E’ napon, mielőtt a’ már harmadik ülésben vitatott tárgy szavazásra bocsáttatnék, még kilencz követ nyilatkozott, ’s ezek közt két városi; ’s öt a’ szerkezet mellett, négy a’ minimumot védve; két köztiszteletű szónok most már másodszor; többnyire czáfolatokat hozva elő korábbi ellenvetésekre, ’s uj ellenvetéseket korábbi állitások ellen. Némelly eszméket, mellyek legalább reánk nézve meglepőbbek valának, megemlítni, nem tartjuk fölöslegesnek. – Az uri imádságnak egy követ által idézett részét „ne vigy uram a’ kisértetbe” egy más követ azzal egészité ki: „és szabadíts meg a’ gonosztól.” Z. követe pedig megemlítvén, hogy ha a’ szegény megvesztegethető, a’ gazdag ismét megvesztegető, mi még nagyobb bűn, ’s hogy tehát ezen oknál fogva a’ gazdagot is ki kellene zárni; azon uri imádsági helyet pedig ugy magyarázá, hogy az a’ másik részt is illeti, azt idvezitőnk egész világon ’s mindenosztályok által akará imádkoztatni. – A’ pohárvízre ’s folyamra nézve, mellyeknek elseje könnyen megmérgezhető, másodika nem, – azt jegyzé meg T. követe, hogy a’ pohár igen is megmérgezhető, de külső befolyás által, holott a’ medréből kiáradt folyam saját erejéből dúl és pusztít. – Egy város követe, ki a’ szív regióiból a’ hideg élet terére akar kilépni, az általa képviselt helyről hozott elő adatokat a’ szerkezet ellen; ott ugyanis vannak szőlősgazdák, kiknek birtoka alig ér száz forintot, ’s ismét emlité a’ külvárosok alacsony kunyhóiban tanyázó czigányokat, kik, ha az a) pont szerint polgárokká lennének, ez a’ felállitott fekvő vagyon-categoriának kézzelfogható kijátszása lenne. Egy másik városi követ, ki egyébiránt a’ zsidókat pártolja ’s a’ türelmi taxát eltöröltetni kivánja, 400 forint értékű minimumot akar. – A’ káposztás kerteket emlegető követ uraknak az válaszoltatott, hogy ők túlságra mennek, midőn négyszegölekről beszélnek, ’s ölek helyett hüvelyeket is hozhatnának fel; ez azonban alkalmazásban ’s gyakorlatban nem forduland elő. Egyébiránt ha p. o. a’ szegény napszámos véres verejtékkel megtakarított néhány forintján egynéhány négyszegölnyi földbirtokot tud ’s akar szerezni, az illyen józan és szorgalmas embertől nincs mit félni követ uraknak. – Arra, hogy alkotmányos országban, hol a’ megindult mozgalmakat nehéz feltartóztatni, bajos dolog kisérleteket csinálni; az mondatott, hogy minden törvényhozás csak experimentálás, mig elméletben ’s papiroson van; ’s csak majd a’ gyakorlati élet és hoszabb idő fogja tanusitani, alkalmas és czélszerű e, vagy nem?
Egy megyei követ, ki, noha a’ népet szereti, nem akarná magát a’ népember büszke nevével felruházni, mint ezt egykor egy most kormányhivatalban ülő követ tevé, hanem inkább csak a’ népbarát szerényebb nevével él, ujra felállitá ’s fejtegeté előbbi axiomáját, hogy a’ nép önkint sohasem rosz, hacsak roszszá nem tétetik. A’ nép, természeténél fogva, nem hajlandó forrongásra; adassék neki törvényelőtti egyenlőség, szolgáltassék igazság, vegyen mindenki részt a’ közterhekben, ’s a’ nép a’ státus nyugalmát háborgatni, és a’ bizonyost bizonytalanért feláldozni nem fogja. Az annyiszor felhozni szokott franczia forradalmat nem a’ birtoktalan nép állitá elő, az még 1781-ben vette származását, ’s nem a’ vagyontalan köznéptől, hanem azoktól, kik minden qualificatióval birtak, a’ parliamentben, a’ cour de justiceben; a’ nép csak azután szövődött belé. És igy fogjuk ezt találni, ha végigmegyünk a’ forradalmak minden stadiumain. – De biztosabb, ha a’ népet jogokkal felruházzuk, ’s igy érdekkel kötjük a’ dolgok fenálló rendéhez; mert azon nagy rész, melly az alkotmány sánczain kivül hagyatik, hacsak nem deportáljuk, mindenesetre itt marad, ’s a’ rendetlenségnek gyulékony anyagát képezi. Ellenben a’ választónak erre sem alkalma – mert a’ választás csak időnkint történik, ’s a’ képviselő-testület csak bizonyos időkben ül össze – sem hajlama; de ha csakugyan történik rendetlenkedés, nem nagy becsületére válnék a’ közhatalomnak, ha ellene szükséges rendszabályokat alkalmazni nem tudna. Rendbontókat, ha valahol, a’ sánczokon kivül, a’ nagy számban kell keresni. – Ugyanezen követ keményebben visszautasitá S. követének némelly vádjait, mik szerint ez őt ’s elvrokonit a’ Pesti Hirlapból merített tudománynyal, ’s minthogy a’ 97-ik szakasznál a’ polgárok és lakosok közti különbséget eltörölni nem akarták, most pedig az a) pontot megtartani kivánják, e’ részben következetlenséggel vádolá; végre az éjszaki szélnek martalékul kitett hajó hasonlatossága által szinte bántva érzé magát, ’s valamint ő senkinek szándékát nem kutatja ’s kétségbe nem veszi, ugy magát is, ki megfutotta élte javát ’s hazáját, bár fanatismus nélkül, szívből szereti, e’ részben megkiméltetni kéri. Az elsőre nézve azt hiszi, hogy az illető követ nemcsak a’ hirlapból, de sok más helyről is tanult, valamint ha a’ követ urak mind felhordanák azon könyveket, mellyek e’ tárgyról értekeznek, annyi könyv lenne, a’ hány követ. A’ másodikra nézve: nem lát következetlenséget; mert az, ki a’ teljesen birtoktalant nem akarja polgárnak, a’ birtokosat, ha birtoka még olly csekély lenne is, akarhatja polgárrá tenni következetlenség nélkül, – semmi és valami közt nagy különbség levén. – Erre, a’ felszólalásra alkalmat adott követ ur kijelenté, hogy ő a’ szándékat megtámadni ’s feszegetni nem akarja, de a’ véleményt, mennyiben azt czélszerűtlennek ’s a’ hazára károsnak véli, megtámadni és abban a’ következetlenséget kimutatni kötelességének ismeri. Megpendíttetett ezuttal – bárcsak homályosan – a’ kir. hivatalvadászat kellemetlen themája is, mellyre egy humoráról ismerős ősz követ megjegyzé, hogy erről beszélni még korán van, ’s e’ tárgy egyébkor csak országgyülés végén szokott emlegettetni.
Nem lehet még elmellőzni egy szerkezet-pártoló érdemes követnek nyomos előadását, melly által bővebben kifejté, hogy a’ szerkezet ellenében felhozott javaslat már magában igazságtalan. Példákat hozott elő. Kőszegen, melly kis város, hol tehát a’ képességre 500 forint értékü földbirtok kivántatik 150–200 forintra jön egy hold föld ára (mert az sokszor nem a’ föld valódi becsétől függ, hanem azon előszeretettől, azon rögzött ’s elfogult eszmétől, mellyel a’ földbirtok iránt itt-ott viseltetnek); és igy, ki 3 hold földet bir, már qualificálva van; Szegeden ellenben, melly nagy város, hol tehát 1500 forint értékü ingatlan kivántatik a’ képességre, a’ homoki földek 20–40 forinton árultatnak, tehát a’ polgári képességre 45–50 holdnyi földbirtok kell, holott amott csak 3. – Van ebben igazság és arányosság? – Vegyük továbbá a’ házakat. Szeged 3–4000 háza közt alig lesz 800, mellynek értéke 1500 forintnyi volna, tehát a’ többi házbirtokos, mint illyen, mind képtelen lenne polgári jogokra; sőt ha a’ főváros Pozsonyt tekintjük is, utczákat járhatunk végig ’s több száz jelenleg polgárnak házaira akadhatunk, mellyek 1500 forintot nem érnek; mert, kivált a’ mostani pénz szükében, sok házat nem mondhatni viskónak azért, hogy 1500 forintot nem ér. – Azért azon tulságig vitt okoskodások a’ czigánykunyhókkal ’stb. semmit sem érnek. – Már ha a’ kőszegi lakos átmenne lakni Szegedre, ’s ott ugyanannyi vagy épen tizannyi értéket venne, polgár nem lehetne, holott értelmisége, hazafisága ugyanaz maradt, melly Kőszegen volt. Micsoda anomalia! – Kinek a’ rend fentartása Kőszegen érdekében volt, az Pestre vagy Szegedre jövén rögtön elváltozik, egyszerre anarchiai mozgalmakat érez keblében ’s rendbontó lesz. – Szóló követ tehát meg levén győződve, hogy forradalmat csak megelégületlen emberek kezdenek, ’s tehát hogy a’ megelégültek számát minél inkább szaporitani kell; ujolag is megelégszik a’ szerkezeti qualificatióval; nem tagadhatni, hogy nagy városokban a’ választás processusa hosszadalmas leend; de ezen is sokat fog segitni a’ kerületekre osztás. A’ városok sympathiája, ha ez alatt nem a’ tanácsnok urak ’s zárt casta izlését értjük, hanem a’ törvény értelmében vett polgárok összeségének ohajtását, kétségkivül szóló követ ’s elvrokoni mellett van.
Ezután szavazás következett, mellynek eredményét már közöltük. – Az a) pont megmaradván, a’ mennyiben a’ birtok minimuma meg nem határoztatik, egyébiránt 1 évi birtoklás fog kivántatni, mi közakarattal elfogadtatott, ’s a’ pont vége t. i. „az egyedül és kirekesztőleg” kihagyatván, az osztatlan testvérek is polgári joggal ruháztatnak fel, mennyiben egyébiránt képesek volnának; mihez képest a’ 105-ik szakasz módositatni fog. – Szavazás közben még némelly czáfolatok és feleselések következtek; F. követe G-nek megjegyzé, hogy noha beszédét üvegbuborékosnak tetszett neveznie, mégis abba cséppel ütött belé, és hogy sajnálja, ha követ ur képzeletei szappanbuboréknál tovább nem mennek. Bővebben kimutatá továbbá a’ porosz rendszer és a’ szerkezet közti hasonlatot; a’ „szívtelenül rá fogott szívtelenségi vádra” pedig azt felelé, hogy ő itt törvényhozói ’s nem magányemberi minőségben áll. – A’ sokat emlegetett alkotmányos hajóra nézve, mint végső elmésség, felhozatott, hogy: nem jó lesz a’ hajóból sokakat kilökni, mert igy annál könnyebben elragadná azt az éjszaki szél ’stb.
