NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
Az ugynevezett „O’Connell-adó” begyüjtése, nov. 19-kén fog Irland minden kath. egyházaiban végbemenni. A’ felhivásban az mondatik, hogy a’ fenforgó körülmények közt fölösleges az irlandiaknak ama’ fontos dolgokat megemliteni, mellyekre ezen önkintes adózás alapitva van! 779– A’ Globe-nak egy „Scotus” aláirásu levelezője, ama’ feltünő, de igen valószinütlen hirt közli, miként az angol kormány Ausztria közbenjárultát kérte volna ki a’ romai széknél, miszerint ő szentsége a’ pápa, legfőbb egyházi tekintélyét az irlandi agitatio lecsillapitására forditsa. Ausztria azonban a’ közbenjárulást nem vállalván el, Lajos Fülöp kéretett volna meg e’ lépésre, kinek bele egyezése annyival biztosabban reméltetik, mivel az irlandi főhelytartó első proclamatiója is, a’ francziák királyának sugallatából eredett. – A’ Standard szerint, Higgins ardaghi hath. czimzetes püspök, a’ pápa által Romába idéztetett volna, hogy a’ repealizgásbani magaviseletéről, melly egy püspöknek béketisztjével teljességgel nem fér össze, számot adjon. – Nem szükség megjegyeznünk, miként ezek mindeddig csak puszta hirek.
O’Connell a’ nem rég alapitott dublini „National”-ban oct. 21-kén fölhivást bocsátott Irland népéhez, mellyben vádperére vonatkozólag ismét csendre ’s minden erőszak mellőzésére szólitja föl a’ népet, bármi kimenetele leend is ügyének; egyszersmind szilárd kitürésre buzditja a’ repealügy mellett, mert nagy ügyet üldözésekkel még soha sem lehetett elölni. Ugyanaz nap a’ dublini községi tanácsban inditványt tőn, miszerint a’ kormánynak a’ clontarfi népgyülés megakadályozására olly későn tett, és a’ dublini polgármesterrel, kinek kötelessége lett volna Dublin lakosait a’ veszélyre annak idején figyelmeztetni, csak oct. 7-kén délutáni 4 órakor közlött rendszabályai végzésileg roszaltassanak. Az inditvány 38 vokssal 9 ellen zajos tetszés közt elfogadva tőn. Másnap Dublin több községi választó kerületeiben közértelemmel határtalan bizodalom szavaztatott O’Connellnek, ’s az izgató mindenütt csendre ’s a’ törvénynek csak színe iránt is hódolásra szólitá föl párthíveit, csak ezen uton igérvén diadalt a’ repealügynek.
Az O’Connell és társai ellen inditott vádperben igen furcsa előzmény adta elő magát. Barrett ur, a’ Pilot szerkesztője, pártvédjével M’ Ronagh urral, ’s O’Connell John, Steele Tamás, Ray M. urakkal és Tyrell lelkészszel együtt, a’ college-streeti rendőrszék előtt megjelenvén, a’ kormány gyorsirója ’s a’ vádlottak elleni főtanúja Hughes Bond Fridrik ellen hamis esküvési vádat tőnek. Hughes t. i. vádjelentésében egyebek közt azt is mondá, hogy Barret ur oct. 9-kén abbey-streeti szinházban tartott repealgyülésen és a’ Rotundában tartott lakomán jelen volt. A’ vádlott 13 tanúval bizonyitja, hogy a’ követelt időben más helyen volt, ’s ennélfogva a’ hamis tanúnak elmozditását és vádperbe fogatását sürgeté. A’ rendőrszék a’ folyamodókat elmozditá kérelmöktől, minthogy törvényes vádló ellen, habár egy per folyamata alatt hamisan esküszik is, a’ vádlott nem indithat ellenkeresetet, mig saját ügye nincsen elitélve; ’s különben is, illy ellenkeresetet nem a’ rendőrségnél, hanem a’ kir. törvényszék (queensbench) előtt kell inditani. Barrett ur azonban ezen végzéssel korán sincs megelégedve, ’s törvényes uton akarja kényszeriteni a’ rendőrséget, hogy panaszát fölvegye. Ha ez sikerülne, ugy természetesen Hughes egész tanúvallása valamennyi vádlottak ellen érvénytelenné válnék.
