LXIII. Országos ülés a’ m. főRRnél, nov. 6-kán.
LXIII. Országos ülés a’ m. főRRnél, nov. 6-kán.
Kezdete 10, vége 2 óra felé.
Nádor ő fensége kijelentvén, hogy a’ magány- és hallgató-rendszer fölött megszakadt tanácskozás folytattatni fog, a’ vitatkozások a’ már két előbbi ülésben kifejlett három inditvány körül forogtak. Minthogy sem egyik, sem másik inditvány mellett ujabb ok ’s erősség föl nem hozatott, csak röviden érintjük ez ülés folyamatját.
Az első inditványt, mint már emlitők, gr. A. Gy. tevé, egy középponti mintabörtön felállitására a’ magány-rendszer mellett; a’ másodikat gr. B. L., hogy ha már csakugyan mintabörtönt állitnak, állitsanak kettőt, mind a’ két rendszer mellett; a’ harmadik inditványozó, B– vm. főisp.helyettese, ellene nyilatkozék a’ próbatétnek, és kiváná, hogy a’ törvényhatóságoknak – ha akarják, és az 776előkészületeket megtették – engedtessék meg a’ magány-rendszer bevitele.
Az első inditványt pártolók okai most is a’ körül forogtak, hogy a’ magány-rendszer tökélyét elismerik; de mivel roppant sokba kerül, ’s mégis bizonytalan a’ süker, ’s e’ mellett azt sem tudjuk, mennyire egyezik a’ nép természetével, csak egy magány-rendszerű mintabörtönt akarnak. A’ scala kidolgozása nem lesz nehéz, mert a’ nemes és parasztra nézve most is különbség van a’ büntetésben. A’ melly megyébe már be van vive a’ magányrendszer, azt ott továbbra is fentartatni kivánják; mert az által is bővül a’ tapasztalás, és e’ mellett illy dologban nem is tanácsos a’ visszalépés, mert a’ nép elvesztené bizodalmát a’ rendszer iránt; a’ hova azonban még be nincs vive, oda bevinni nem engednék, mert ez nem a’ törv.hatóságok, hanem a’ törvényhozás dolga. A’ két mintabörtön pedig sok nehézséggel járna, mivel a’ törvényszékek nem tudnák, mellyik szerint itéljenek; a’ mellett pénzviszonyainkkal sem igen férne meg. Addig is, mig a’ magány-rendszer általánosan behozathatnék, börtöneink javitására 3 osztályt ajánlanának. Az 1-sőben lennének azok, kik rendőrségi csekély hibákat követnek el; 2-ikban: kik vizsgálat alatt vannak; 3-ikban: kik már elitéltettek. Itt, a’ mint a’ szükség kivánná, a’ vétségekhez képest megint lehetne osztályokat állitani.
A’ második inditványt pártolók szerint ha már egyik rendszert megpróbáljuk, következetlenség a’ másikat is meg nem próbálni; és ez annyival inkább szükséges, mivel ha a’ magány-rendszer szerinti egy mintabörtön ohajtott sikerű lenne, akkor megtörténhetnék, hogy némellyek azt mondanák: szép a’ magány-rendszer, jó is, és sükerét már tudjuk is, de a’ hallgató-rendszer olcsóbb, próbáljuk meg azt is; igy megint 30–35 esztendővel esnénk vissza. Ezenkivül a’ hallgató-rendszer megpróbálása nem is sok költséget kivánna; mert a’ börtönt lehetne ugy épiteni, hogy annak idővel a’ magány-rendszerhez alkalmazása kevésbe kerülne.
Egy gróf szinte a’ két rendszer szerinti két mintabörtönt pártolván, két practicus kérdést tett föl a’ 2-ik inditványt tevő grófnak: 1) a’ hallgató-rendszer sükere olly dologtól – t. i. veréstől, korbácstól – függvén, mit a’ RR. nem akarnának, hogy tarthatni hát föl a’ rendet korbács nélkül? – 2) minő arányban állanak a’ büntetések a’ két rendszer között? – Erre a’ fölhívott gróf azt felelé: hogy mind a’ két rendszer mellett nélkülözhetőnek tartja a’ botot, ’s tud olly hallgató-rendszerű börtönt, hol a’ botot nem használják, p. o. Genfben. A’ két rendszer közti büntetés arányára csak azt mondja, hogy ellensége minden scálának, ’s a’ büntetés megszabását a’ biró belátására akarná bízni, kisebbet a’ magány-rendszer, nagyobbat a’ hallgató-rendszer mellett. Azonban ha szükségesnek tartanák a’ scálát, annak kidolgozása fél órába sem kerülne, p. o. a’ mi büntetés hallgató-rendszer mellett 2 év lenne, magány-rendszer mellett lenne 1 év, ’s igy tovább. A’ gr. A. Gy. inditványára azt jegyzi meg, hogy van logica benne, de csak subjectiv logica, objectiv azonban nincs. A’ dolog igy áll: vagy elismeri a’ gróf a’ magány-rendszer tökélyét ’s jóságát, de hár akkor minek állit mintát? vagy ha állit, akkor elismeri ugyan, de mégis haboz iránta, ’s ekkor miért nem állit föl két mintát? Van hát subjectiv logicája, azaz mivel tagja volt az orsz. választmánynak, az elv mellett megmarad; definitiv azonban még sincs elhatározva, ’s ezért mintát akar, de hogy ekkor két mintát nem állit, azért nincs objectiv logicája.
Erre az érdeklett gróf azt mondá, hogy ő tagja volt az országos választmánynak, és ott is a’ magány-rendszer mellett nyilatkozott, itt is a’ mellett nyilatkozik. Egy mintabörtönt a’ magány-rendszer szerint azért akar, mivel theoretice meg van győződve jóságáról, ha practice nincs is tapasztalása róla. A’ hallgató-rendszernek azonban theoriáját is kivihetetlennek látja, és annak látván, megpróbálását nem ajánlhatja. Ebben nincs logicátlanság. A’ hallgató-rendszert a’ mostani rosz rendszernél is roszabbnak tartja; mert ha 500 ember van illy börtönben, közüle 450-nek sokkal jobban van dolga, mint szabad állapotjában, jó kosztja, szobája, ruhája van, mikor elbocsátják, egy kevés pénzt is kap, – ez, megvallja humanisticus elvből szép, de a’ közbátorságot nem biztosithatja. – B. V– M– inditványát azért nem pártolja, mivel ha szabad lesz akármelly külföldi rendszert bevinni a’ megyéknek, magok is gondolhatnak ki uj theoriát, és kérdés: nyer e igy a’ közbátorság, melly a’ főczél.
A’ harmadik inditványt pártolók véleménye következőkben öszpontosul: A’ magány-rendszer bevitelétől ’s megpróbálásától nem lehet a’ megyéket eltiltani; mert azt az orsz. választmány, melly olly jó főkből állott, a’ RR. táblája és a’ mélt. főRR. többsége is elfogadta; – nem lehet továbbá azért is eltiltani, mert igy a’ bizonytalan jó megpróbálásától a’ bizonyos rosz miatt tiltatnának el. És az nagyon különös, hogy egy gróf ezen próbát arsenicumnak nevezi ’s meg akarja tiltani, a’ potenczirozott arsenicumot pedig – a’ mostani rendszert – megengedi. – Ha a’ magány-rendszert az orsz. választmány javaslata szerint el nem fogadják, engedjék meg legalább a’ megyéknek bevitelét; mert a’ mostani rendszernél roszabbat nem találhatni; talán csak a’ törökországi rendszer, meg a’ chinai kalitka-rendszer a’ legroszabb.
Ezután egy báró főispánhelyettes, mivel rá többször hivatkoztak, következően nyilatkozott: Örömest nem szólottam volna fel többé e’ tárgyban, de miután tegnapelőtti előadásomra különféleképen történtek hivatkozások, megmondom még egyszer, hogy mi az én kivánságom. Mindenek előtt az, hogy ezen egész dologból legyen valami, legyen nemcsak 500 emberre, de minden rabokra, a’ hon egész népességére nézve. Az ohajtásom, hogy ezen büntetőtörv.könyv behozathassék honunkba, ’s pedig hovahamarébb hozathassék életbe. Mi pedig a’ behozathatásnak föltétele? Az, hogy 10 kerületi ’s 100 egynéhány törv.hatósági börtön jőjön létre magány-rendszer mellett. Kivánságom tehát, hogy ez minél előbb történjék meg; és azért megnyugszom benne, hogy egy középpontival tétessék meg mintakint 500 rabra a’ kezdet. De hát a’ megyékkel, vagyis a’ mintegy 24,000 még hátralevő rabbal mi történjék? Gróf A. inditványa szerint kevéssel több, mint semmi. Miért? mert a’ dolog szerinte ugy áll, hogy előbb ki kell próbálni a’ mintabörtönben a’ magány-rendszert, ’s majd csak akkor lesz szabad a’ megyéknek magánybörtönöket állitni fel, ha az ország a’ mintabörtönben tett tapasztalás után erre a’ megyéket felszabaditja; addig pedig javitsák ki mostani börtöneiket, az 1827ki e’ tárgybeli országos küldöttség munkálata nyomán. De már most vegyük fel in praxi a’ dolgot, p. o. Borsod vgyének leégtek börtönei; nem kétlem, hogy annak RRei, kik a’ magányrendszert fogadták el utasitásilag, ha illyesre fogják alapithatni épitendő uj börtöneiket, csakhamar hozzá kezdenek ahhoz; mondjuk azonban nekik azt meg, a’ mit gróf A. inditványoz, bizonyosan ez lesz a’ felelet rá: hogy haszontalan munkát nem akarnak tenni, és bevárják a’ mintabörtön sükerét. Mikor lesz pedig az még? mig ellenben megtörténhetnék, hogy ha szabad keze lenne a’ nevezett megyének, talán még hamarébb elkészülne munkájával, mint maga a’ fels. aerarium mintabörtönével. – Ha arról volna szó, hogy ne távozzunk el a’ mostani rendszertől, mert már ezt, habár hibás is, ismerjük, a’ magány-rendszert pedig nem; vagy ha azt mondaná valaki, hogy legalább próbáljuk ezt ki előbb, mintsem elfogadjuk, nem szólanék; de a’ kérdés nem ugy áll, hanem egy gyalázatos rosz rendszeretlenségről akarjuk a’ hatósági börtönöket egy ollyanra átvinni, mellyet in thesi országosan legjobbnak vallunk, mellyre alapitánk codexünket, mellynek mintát állitunk, – és ezt se tehessék a’ megyék, hanem köteleztessenek maradni a’ régi mellett, ’s legfölebb azt legyen hatalmukban kijavitniok, miből aztán az is következik, hogy egy emberibb, humanusabb codex itt lesz, de csak 500 rab számára, a’ többi 24,000-el ugy bánunk, mint eddig; mert az emberi természetben van: hogy ha tudja, miszerint egy harmadikat kell idővel majd tennie, a’ másodikat, ha jobb is a’ létezőnél, elhanyagolja, ’s bevárja a’ teendők utólsó stadiumát. – Én tehát, ismétlem, hogy akarván, miszerint e’ munkának az egész ország ’s ne csak 500, épen a’ legnagyobb gonosztevő érezze üdvös hatását, kivánok abba beleereszkedni, – ’s ha meglesz, akarom behozatását, és ezen időre kivánom elhalasztatni mind azoknak elfogadását, mellyeket gróf A. inditványozott. Annyi sok szó levén ma már a’ logicáról, az én logicám az, hogy t. i. tudjam előbb, mi a’ behozandó, ’s azután gondolkozzak a’ mikintről.
Erre nádor ő fensége következőleg mondá ki a’ végzést: „Miután látom, hogy e’ tárgyban senki felszólalni nem akar, ki kell jelentenem, hogy a’ mélt. főRR. többsége gróf A. G. előterjesztését fogadja el. Értelmem szerint is ezen tárgyat, melly már néhány nap óta tárgyaltatik, szinte érdekesnek és fontosnak tartom; de más részről meg kell vallanom, miszerint ha azon kérdés állott volna előttünk, hogy mellyik börtönrendszer fogadtassék el, szükségesnek láttam volna e’ tárgy körüli nézeteimet ’s észrevételimet a’ m. főRR. elibe terjeszteni, és különösen azon rendszerre nézve, mellyet most a’ főRR. minta gyanánt elfogadandónak határoztak. Miután Europában nincsen még tisztában, hogy ezen rendszerek közül mellyik a’ tökéletesebb, miután ezen rendszerek még eléggé megpróbálva nincsenek, következéskép erről tökéletes bizonyosság nem is szereztethetett, t. i. az iránt, hogy ezen rendszerek iránt mellyik érdemli meg az elsőbbséget; minthogy azonban az itt tétetett előterjesztés csak oda megy ki, hogy minta gyanánt próba tétessék a’ magány-rendszerrel, a’ m. főRR. ezen kivánsága ellen nincs észrevételem; mert értelmem szerint ugy vélem, hogy ezen magány-rendszer magában olly súlyos, és következéseire nézve olly fontos, miszerint ha arról volna szó, hogy ezen rendszer átalánosan az egész országra fogadtassék el, e’ tárgyra nézve több észrevételim lettek volna. Mert akár azt tekintsem, hogy főleg a’ magasabb társasági osztályoknál, mellyek megszokták azt, hogy társaságban éljenek, ezen büntetés a’ magány-rendszer szerint igen súlyos és fölötte szigorú; akár tekintsem azon tapasztalást, miszerint ott, hol ezen magányrendszer divatozik, gyakori esetek mutatkoztak, hogy a’ foglyok egészségöket vesztették ’s megtébolyodtak; és ez gyakrabban tapasztaltatott a’ magány-rendszernél, mint más rendszer mellett épitett börtönöknél. Vagy ha tekintem a’ raboknak oktatását, ezt eszközleni akkor, midőn a’ rabok egymástól elkülönözve vannak, igen bajos; mert az oktatásban külön kell történni, ezen nehézség – magában értetik – legnagyobb mértékben jár a’ magányrendszerrel; ’s mindezek olly nehézségek, mellyek megfontolást érdemelnek. Miután azonban csak mintabörtönnel tétetik próba, az bővebben meg fogja mutatni, hogy ezen rendszertől mit lehessen remélni, és mi ebben ollyan, mi elfogadható, vagy el nem fogadható; szóval: hogy ebben milly módositások tétessenek, miszerint ezen rendszer a’ nemzet jelleméhez alkalmaztassék. – Hogy egyszersmind intézkedés tétessék a’ törv.hatósági börtönökre nézve, azt tartom, közakarata a’ m. főRRnek, és e’ részben meg kell vallanom, hogy itt előttem a’ költség, ha mindjárt nagyobb is, nem eldöntő, csak czélra vezessen az intézkedés. Olly intézkedéshez, melly a’ közjót, honunk bátorságának biztositását és embertársaink javulását czélozza, én szivesen első járulok (éljen!). Gróf A. G. előadásának végső pontját szükségesnek tartom akkor is, ha a’ t. KK. és RR. javaslata egész kiterjedésében fogadtatott volna el; mert a’ börtönöknek főkint a’ magány-rendszer szerinti felállitása nem olly munka, mellyet egy év alatt elvégezni lehessen, ahhoz két sőt három év is meg fog kivántatni; ez idő alatt a’ törv.hozásnak rendelkezni kell, és mind a’ mostani büntető-rendszer, mind a’ magány-rendszerhez képest scálát kell határozni; szóval: törvényes intézkedésnek kell történni az átmeneti időre nézve is, és ez vélekedésem szerint nem olly nehéz föladat; mert midőn a’ m. főRR. a’ bűntettek és büntetésekrőli törv.könyvet fogják tárgyalás alá venni, illy külön intézkedés könnyen tétethetik, valamint szinte az iránt is, midőn a’ mostani állapotból a’ másikba át kell menni; – és miután a’ büntetőtörv.könyv alapja azon börtönrendszer, mellyet a’ t. RR. egyátalában elfogadtak, de mellyre nézve a’ m. főRR. egy mintabörtönt próba gyanánt fogadtak el, ha itt szükséges a’ provisio, még inkább szükséges az az átmeneti szakra nézve; és igy midőn a’ m. főRR. a’ t. KK. és RRhez üzenetet küldenek, szükségesnek vélem abban előadni azt, hogy ideiglenes intézkedést tenni a’ törv.hatósági börtönökre is szükséges; és pedig azért, hogy a’ t. RR. lássák által azt, hogy a’ m. főRR. távol vagynak attól, hogy a’ törv.hatósági börtönök, mellyekről azt lehet mondani, hogy sok törv.hatóságban a’ legroszabb állapotban vannak, megmaradjanak; és igy szükséges az üzenetben világosan kitenni, hogy ezen intézkedés csak azon időre lesz szoritva, mig ezen próbabörtön mikénti sükeréről a’ jövő orsz.gyülésnek jelentés fog tétetni; a’ mikor, ha ezen rendszer általánosan az egész országra nézve czélszerűnek mutatkozik, ez az egész országra ki fog terjesztetni. – Ezeket akartam a’ m. főRRnek előadni azért, hogy értelmem előttök tudva legyen, és egyszermind figyelmeztessem a’ t. KK. és RRhez küldendő üzenetre nézve, mellyet – mint már fölebb is kijelentém – ugy kivánok szerkesztetni, miszerint a’ mélt. főRRről távolról se tehessék föl, mintha a’ törv.hatósági börtönöket régi állapotjokban meghagyni kivánnák ezen intézkedés által, melly csak ideiglenes lesz. – A’ legközelebbi ülésben, miután gróf A. G. inditványa elfogadtatott, a’ kerületi börtön tárgyalásához fogunk, miután azon szabályok, mellyek a’ kerületi börtönökre javasoltattak, a’ minta gyanánt felállitandó börtönre nézve is némi módositással elfogadhatók.
