HAVASALFÖLD.
HAVASALFÖLD.
Bibeszko fejedelem, midőn egyrészről a’ portánál ki nem eszközölheté, hogy a’ Havasalföldről Törökországba menő áruczikkek váma leszállittassék; másrészről megnyeré a’ sultantól azt, hogy a’ Havasalföldre bevitt áruczikkektől 3 procent helyett 5 szedethessék, kivévén a’ sót, melly ezentul is csak hármat fizet. – B. Lieven szavát adta volt a’ szerbeknek, hogy Vucsics és Petronievics uraknak kieszközlendi a’ visszajövetelt, a’ mint ezt a’ szerb lapok világosan kimondják. Most azonban Lieven báró Szerbiát felső parancs következtében elhagyá. Stambulban pedig nem arról tanakodnak: hogy lehetne a’ két hazafit Szerbiából vissza-, hanem arról: minél távolabb juttatni. Viddin, hol most tartózkodnak, még mindig közel látszik lenni; Varnára, vagy Rustjukba ohajtanák vitetni. – Mondvában egy irat jelent meg, melly tele van váddal a’ mostani fejedelem ellen. Russiának befolyása az aldunai tartományokban legujabb időkben ismét tetemesen nagyobbodott. A’ stambuli görög patriarcha t. i. arra kérte fel az orosz védhatalmat (protectoratust), fogadná közvetlenül fedező szárnyai alá az egyházi javakat, mellyek ama’ tartományokban fekszenek, és azoknak mintegy harmadrészét teszik. Az orosz kormány, mint a’ görög egyház védoszlopa, azonnal kész volt a’ közbejárulásra, ’s ugy intézkedett, hogy minden, ezen egyházi jószágokra vonatkozó perek az orosz consulatus előtt vitessenek, ’s a’ törvényszék előtt a’ perlekedő felek az orosz tomács által mutattassanak be. – A’ kölni ujságban oct. 25-ikéről ezeket irják a’ Dunáról: „Folytonos panaszok hallatnak azon gátok felől, mellyek a’ szulinai torkolatnál a’ dunai hajózásnak tétetnek. A’ veszteglés ürügye alatt a’ hajók, ha az orosz határt megérinteni épen nem szándékoznak is, mindenféle rendőrségi szabályzatoknak vettetnek alá, mellyek épen olly nyomasztók, mint idővesztők és költségesek. Az orosz pilotok, az e’ felett fenálló szerződések, ’s Ausztria és Anglia reclamatióiknak daczára is, a’ kereskedőhajók ellen valóságos kárositó rendszert gyakorolnak, mihelyt azon hajók az orosz pilotok segedelmével élni kénytelenittetnek. Ez pedig annál gyakrabban történik, minél inkább gondoskodnak az oroszok arról, hogy az egyedül hajókázható ág napról napra jobban elzátonyosodjék. Tapasztalt hajósok azt állitják, hogy a’ szulinai torkolat mélysége, mióta oroszkézre jutott, harmad részszel kisebbedett. A’ zátonyosodás annyira növekszik, hogy nagy hajóknak rövid idő mulva lehetetlen lesz átevezniök. Más oldalról Oroszország az adrianopoli szerződés harmadik pontjával ellenkezőleg, Georgiewszk és Leti Dunaszigeteken fekvő gyarmatait és erősségeit mindinkább terjedelmesebbé teszi. Azon épületekből, mellyeknek előleges czéljai rendőrségiek, és az egészség fentartására vonatkozók voltak, most nagy telepek kerekedtek, melly ugy meg vannak rakva ágyúkkal, hogy általok a’ Dunának összes ágaira tökéletesen kiterjesztethetik az uralkodás. Russiának kereskedelmi és politikai érdekében fekszik a’ Németország és kelet közötti kereskedést nem mozditani elő, azért korlátozza béke idején a’ gazdag vizut használatát, gátló szabályok és folyammeder elhanyaglása által; egyszersmind ugy intézkedik, hogy háború esetében ágyúival hermeticus zárt gyakorolhasson ellenünk. Az 1827-iki diplomatia balfogásai, már most is megtermik keserű gyümölcseiket; de ha majd egyszer Törökország sorsának végeldöntésére kerül a’ dolog, akkor álland be a’ töredelmes megbánás ideje, hogy az orosz hadi működésekre nézve olly nevezetes pont, annyi jószivűséggel engedtetett át.”
