Sopron.
Sopron.
Nov. 9. October 30-kától novemb. 9-keig tartott közgyülésünkön olvastatott: követeinknek sept. 24-ről költ tudositásuk, melly mellett a’ szabad kir. városok rendezése iránti ker. vál. munkálatát megküldvén, ez érdemben, valamint a’ katonai élelmezés és szállásolás tárgyában is utasitást kértek. – Országgyülési választmányunk tehát, e’ két tárgy, és több törvényhatóságoktól idő közben érkezett körlevelek iránt, beadá javaslatát, mellynek folytában pótlék-utasitásképen következők állapittattak meg. – A’ szab. kir. városok rendezése iránti törvényjavaslatra. – Különösen az I. r. 13, 14, 15 és 16. §§-ra. Miután a’ nemesi curiákon, ’s az urbéri telkeken is bizonyos terhek feküsznek, és ezeknek a’ városok által történendő bekebelezésével a’ teher az illető megyékre hárulna, teherarányitás tekintetéből a’ bekebelezés mindenkor az illető megye befolyásával történjék, a’ nemesi curiákra az ősiség törvényei kiterjesztessenek, ’s mivel a’ kir. városok holt testületek, a’ bekebelezett telkek magány gazdálkodásra meg nem szerezhetők, – hanem vagy közczélokra forditandók, vagy ismét más magányosak kezére bocsátandók. – Az I. rész 83 és 84. §§-ra: kir. városok a’ kebelökben való nemesekre személyes adót ne vethessenek. – A’ II. rész 99. §-ra, zsidók mind addig, mig az ország egyéb lakosaival közös polgári jogokkal fel nem ruháztatnak, kir. városi polgárok ne lehessenek. – A’ II. r. 147. §-ra: nemesek személyökre nézve semminémü közadózási teher alá ne vonathassanak. – II. r. 188. §-ra: a’ polgárok lajstromát a’ közgyülés készitse ’s állapitsa meg. – III. r. 366. §-ra: tisztujitószékek a’ város polgármesterének elnöklete alatt javasoltatnak tartatni; minthogy azonban a’ 376. §. szerint tisztujitás kezdetén minden tisztviselőnek ’s igy a’ polgármesternek is le kell hivataláról mondani, – ideiglenes helyettesitésről pedig emlités vagy egyéb intézkedés nincs, – de különben is elnökséget legczélszerübb volna olly egyénre ruházni, ki a’ választás által érdekelve nincs – azért tehát világosan kitétetni kivánnók, hogy tisztválasztásra elnök különösen választandó – ki is ez alkalommal semmi hivatalt se vállalhasson – ’s hogy másod izig való rokonok egy osztályban tisztviselők ne lehessenek. – VII. r. 111. §-ra: szövetséges városok követválasztásukat, ne a’ felhozott szakaszban megállapított mód szerint, mindenkor az ott megnevezett városokban, hanem változtatva szabadon tarthassák. – VII. r. 433. §-ra: valamint több városok által választott követek megbizóleveleik, ugy a’ szővetséges városok által adott utasitások is, ne csak azon város pecsétje alatt, mellyben követválasztás vagy közgyülés tartatott, hanem mind azon városok pecsétje alatt adassanak ki, mellyek választásban ’s illetőleg utasitás adásban részt vőnek. – VIII. rész 436. §. 17. pontjára: – Summás eljárásbeli idézésére, a’ törvényszolgának dija, a’ város kebelében 6. ’s csak ezen kivül állapittassék 10 krban. – Ezen módositásokon kivül egyébként a’ városok rendezése iránti törvényjavaslat egész terjedelmében pártoltatik. – 2) Katonai élelmezés és szállásolás tárgyában. – A’ 12 lapon e) alatt elősorolt rendkivüli esetekben kiszolgáltatott termesztmények ára, a’ kincstár által azonnal és mindenkor piaczi áron térittessék meg. – A’ 19. lapon katonai laktanyák épitésére, porta szerint 5,736,800 p.ft állapittatván meg, a’ felépitést vállalná magára a’ kincstár, az ország pedig ezen summát szokott mód szerint befizetné. – A’ 325. lapon emlitett előfogatok és vontatókért járandó fuvarbér mindenkor egészen előre fizettessék meg. – 3) Tolna megyének kisdedóvó-intézetek iránt, Somogy és Fehér megyéknek az országgyülés folyamát gátló ismeretes inditványaik, Zólyom megyének a’ bányászi biróságok zaklatásaik ’s kihágásaik ellen emelt panasza, ’s a’ Hajdu kerületnek ön belrendezését kivánó korszerü felszólalása, pártoltatnak: ellenben – Vas megyének gr. Batthyányi Kazmér által az 1840. 25. törv.czikk ’s Arad megyének Arad város beczikkelyezése iránti kivánatik, ez utóbbi azon oknál fogva, hogy a’ városok rendezése épen most országgyülési köz tanácskozás tárgya, ’s igy ennek befejezése bevárandó, – pártolást nem nyertek. – 4) Olvastatott követeinknek octob. 20-ról költ tudósitása, melly bennünket a’ nemzeti nyelv ügyében fenforgó azon különös körülményről értesite, miszerint Horvátország azon oknál fogva, hogy követei országgyülésen a’ latin nyelveni szólhatástól eltiltattak, a’ báni tanácskozásokból ő felségéhez panaszos felirást intézett, ’s most már nem csak köz hir, – hanem kerületi ülésekben történt nyilatkozatok szerint is, minden órán olly tartalmu k. leirat váratik, melly ezen országos végzést érvénytelennek jelentendi, ’s e’ tárgyat törvényhozásra utasitandja; – miért is, ha csakugyan olly tartalmu leirat érkezend, utasitást kérnek az iránt: valljon az országos végzéstől elállhatnak e vagy sem? Továbbá mellékletül küldék egyszersmind Schaumburg Lippei uralkodó herczegnek honositás iránti folyamodását, ’s e’ részben is utasitást kérnek. – Mi ugy vagyunk meggyőződve, hogy a’ magyar országgyülésre egybegyült magyar KK. és RR. ön táblájok belső oeconomiájához tartozó dolgokban szabadon rendelkezhetnek, ’s csak ezen szabadságokkal éltek akkor, midőn elhatározák, hogy a’ magyar országgyülésre egybegyült magyar KK. és RR. táblájánál szólani egyedül magyar nyelven lehessen, az országos végzést törvényelleninek épen nem, sőt igen is a’ maga helyén hozattnak látjuk, ’s ennélfogva utasitásul adók, hogy követeink az országos végzéstől el ne álljanak; – egyébiránt a’ ne tán érkezendő kegy. leiratot sebes postán küldjék meg*. – Schaumburg Lippe herczeg honositása, miután folyamodásában, semminémü személyes érdemei előadva nincsenek – nem pártoltatik. – 5) A’ megyei tiszt- ’s követválasztások és köztanácskozások alkalmával elkövetni szokott kicsapongások tárgyában a’ ker. választmány által készitett törvényjavaslatra, – l. fej. 1. §. tisztválasztások hat év multával tartassanak, I. fej. 5. §. a’ pénztárnokok is állandóan hivatalaikban maradjanak, ’s attól csak per utján fosztathassanak meg. – I. fej. 6. §-ra birói hivatalokra csak nemesek alkalmaztassanak. – I. fej. 14. 15. és II. fej. 19. §§-ra már van az országos javaslattól ugyan különböző, de érdemileg egy czélra törekvő anyautasitásunk. – A’ II. fej. 22. §-ra olvasás- és irás-tudás által, mellyhez a’ józan felfogás ’s helyes itélő tehetség különben sincsenek kötve, törvény és törvényes szokás adta nemesi jogokat korlátolni nem lehetvén, mind azok kik eddig választási jog gyakorlatában voltak, abban ezután is olvasás- és irás-tudás feltétele nélkül hagyassanak meg. – A’ II. fej. 23 és 24. §§.: anyautasitásunkhoz képest módositassanak hasonlóul a’ III. fej. 62. §. a’ hatóságra nézve, különösen a’ vádló tartozzék panaszát tisztujitás után legfölebb 15 nap alatt előterjeszteni, ’s azon esetben, ha a’ vád alaptalansága kitünnék, mint hamis vádló lakoljon. – III. fej. 73. §. a’ jeladás ne nemzeti zászlócskával, hanem csengetyüvel történjék. – III. fej. 82. §-ra világos törvényben mondassék ki ellenkezőleg a’ törvényjavaslattal, hogy megyei gyüléseken előforduló bár mi tárgyakban a’ végzések ne a’ szólók, hanem szavazatjoggal biró, ’s jelenlévő minden tagok többségének nyilvánitott akaratja szerint hozassanak.
Ebbeli határzatunk következménye lön, hogy a’ k. k. leiratot már nov. 4-én hallánk felolvastatni, tudomásul vettük. – S. L.
Stettner Lajos.
