KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Port-au-Princeben, Hayti fővárosában, az alkotmányitó gyülés sept. 23-kán nyittatott meg. A’ vitatkozás első tárgya volt kilencz perbe vont polgár amnestiája; de a’ többség ez amnestiát, melly Herard tábornok és ideiglenes elnök által is támogattatott, félre vetette.
Victoria királynénak Euben tett látogatásakor némelly lapok politikai czélokat szagoltak a’ találkozásban, ’s a’ torykormánynak O’Connell és az irlandi repeal ellen tett szigorú rendszabályai csudás elmésséggel szövettek az emlitett látogatásba. A’ franczia ellenzéki lapok főleg mindenféle uj meg uj politikai tervnek csiráit látták benne. Az angol sajtó elég józan volt e’ nézetben nem osztozni, ’s Victoria látogatását annak venni, a’ mi volt – minden politikai czélzat nélküli magános tisztelkedésnek a’ föld legnagyobb két alkotmányos birodalmának fejedelmei közt. Természetes, hogy a’ franczia sajtónak egy része, kivált az, melly a’ szélső jobbat képviseli, ez uttal is sokféle politikai conjuncturát köt Nemours herczeg látogatásához, mire Bordeaux hgnek Angliában mulatása épen legkedvezőbb alkalmat nyujt. Hire van, hogy a’ franczia kormány a’ 831dec. utólján megnyitandó kamrák előtt jó módjával szeretne a’ trónbeszédben Victoria királyné látogatásáról emlitést tenni, föltéve hogy Aberdeen lord ehhez megegyezését adja, ’s az angol trónbeszédbe hasonló emlitést csusztatbe a’ parliamentnek már dec. 19-kén leendő megnyitásakor. – Lajos Fülöp az Euben történt találkozás tiszteletére emlékpénzt veretett.
Angliában napról napra valószinübbnek hiszik, hogy a’ kormány O’Connell elleni perével, mellyet az eddig történtek után ugy is a’ koronára nézve elvesztettnek tekinthetni, végkép fölhagyand. Az irlandi koronaügyvéd, Smith ur, a’ per elintézésében elkövetett hibái miatt a’ torylapoknál sem talál kegyelmet. A’ Times, melly a’ mult parliamenti ülés végén legharczosabban fútta meg trombitáját O’Connell repealizgatása ellen, a’ per folytatásában csak veszélyt lát. Feltünő, hogy e’ lap az irlandi kath. papság az országos pénztárbóli fizetésének eszméjét melegen pártolni kezdi.
Sir J. Graham belminister Welsh urat a’ bibliára ügyelő hivatal titoknokát – mivel a’ szabad skót egyházhoz csatlakozott – hivatalából elmozditotta, ’s Robertson tanárt nevezé ki helyette, ki egyszersmind az edinburgi egyetemben egyházi történetek tanitójává neveztetett.
Reading nevű londoni városrész lakosai, a’ kincstári bizottmánynál emlékiratot adtak be a’ fegyveres erő alkalmazása ellen Irlandban és Walesben, ’s figyelmeztetik benne a’ kormányt, miképen az éjszakamerikai gyarmatok elszakadását és az 1798-ki polgárháborút korszerű engedményekkel meg lehetett volna előzni.
A’ ,Dublin Pilot’ egy párisi levél nyomán jelenti, hogy a’ Macaóban levő keresztény missiók ügyviselőjének, Libois urnak, tudósitása szerint Coreában f. év elején az ott levő apostoli helytartó, két missionarius, számos keresztényekkel együtt, szám szerint 250 személy, kivégeztetett. E’ hír késő érkezése csak az által magyarázható, hogy Corea még sokkal szigorúbban van minden europai közlekedés elől elzárva, mint régebben China, vagy ujabb időkben Japan.
Molé gróf hir szerint Angliába utazott. Sokan politikai czélt szagolnak az exminister utazása alatt; a’ legitimisták azt a’ hirt terjesztik: miképen Molé gróf azért küldetett Angliába, hogy Bordeaux herczeg megjelenésének benyomásáról tudomást szerezzen.
A’ franczia National bizonyos 28 millió frankra menő adósságot emlit, mellyel Anglia Frankhonnak 28 vagy 30 év óta tartozik; az elévülés határnapja – mond az emlitett hirlap – mind inkább közelget, ’s a’ szükség kivánja, hogy a’ franczia kincstár és hitelezők jogai valahára biztosittassanak. Ez adósság állitólag még az 1814–15-ki szerződvényekből ered, ’s az öszveg egy 1818 april. 25-kén kötött egyezkedésben határoztatott meg. Igen csudálatos, hogy a’ mult angol-franczia surlódásokban, mellyekben bő alkalom volt hajbakapásra, ezen adósságról a’ kamrákban szó sem tétetett.
Chateaubriand ur nov. 19-kén Londonba indult Bordeaux hgnek udvarolni, hol több tekintélyes legitimisták közt Berryer ur is mulatoz. Egyebek közt azt is rebesgetik, miképen az ősz vicomte a’ fiatal herczeget rá akarja birni, hogy trónigényeiről örökre lemondjon.
Francziaország bortermő vidékein nőttőn nő az elégületlenség. „Le Guienne” czimű bordeauxi hirlap egy esetet közöl, miképen egy tehetős földbirtokos a’ barsaci községben készebb volt borait a’ fiscus által lefoglaltatni, mint boradót fizetni. A’ lefoglalt bor eladása végett árverés tartatván, csak két vevő akadt, ’s ezek is hihetőleg a’ tulajdonos által voltak megfogadva. Csak két hordó adatott el, egyik 200, a’ másik 600 frankon, ’s ez is – ugy látszik a’ tulajdonos pinczéjébe vándorlott vissza.
Hire van, hogy Abd-el-Kader, éjszaki Afrikának e’ félelmes Jugurthája, elfogatott. Az eset ekkép adatik elő: Abd-el-Kader egy arab törzsöknél, melly Frankhon uralmának meghódolt, megjelenvén, kegyetlenül kezdé megtorolni a’ törzsök elpártolását; mire az aga összegyüjtvén a’ seikheket, az emirt elfogatni ’s a’ francziáknak kiadatni javaslá, nehogy örökös visszatorlásainak legyenek kitéve. ’S ez rőgtön végre is hajtatott; de nem kell feledni, hogy a’ francziák már sokszor kézre kerítették az emirt, ’s utóbb mégis kisült, hogy Abd-el-Kader hegyen völgyön túl volt. Igen hihető, hogy a’ mostani hir is csak üres lárma. – Orani hirek szerint a’ francziák által kinevezett tlemsani aga embereivel együtt elpártolt és Marokkoba vonult; más törzsök főnökéről is hasonlót hirlenek.
A’ belga kamrák nov. 14-kén nyittattak meg ünnepélyes trónbeszéddel, mellyben azonban sem a’ német vámszövetséggeli viszonyok, sem a’ franczia kormánynyali kereskedelmi alkudozások nem hozattak szóba.
A’ padisah legujabb rendelete szerint, a’ hittől szakadás, vallásmegvetés, istenkáromlás ’stb. minden esetei a’ mufti birószéke előtt fognak ezentul tárgyaltatni. Eddig e’ részben igen nagy mezeje volt az alsóbb rendű tisztviselők önkényének. A’ tartományokban illy esetek kirekesztőleg a’ helytartók elébe tartozandanak, honnan, az itélet végrehajtása előtt a’ tárgy átvizsgálás végett a’ mufti főtörvényszékéhez lesz fölebbviendő. Főlösleges megjegyeznünk, hogy e’ nagyuri rendelet a’ külhatalmak reclamatióira hozatott, mellyek a’ minapában kivégzett őrmény ügyében tétettek a’ portánál.
A’ portánál levő franczia követ elégtételt vívott ki a’ keresztény hitre visszatért örmény renegat kivégeztetéseért. Nafiz pasa, az országos tanács elnöke, letétetett ’s helyette Ahmed Fethi pasa neveztetett ki az országos tanács elnökévé. Azt már említők, hogy a’ vallási és téregetési ügyekben az alsóbb rendű tisztviselők önkényének üdvös korlát szabatott. – A’ franczia kormánynak hihetőleg nagy örömére szolgáland, hogy az ottani követségre megint Mustafa Resid pasa neveztetett ki – az a’ jeles férfiu, ki volt követségéről annyi reményeket gerjesztve és táplálva tért vissza honába, ki előtt azonban, nyomorú ellenségeinek fondorkodásai miatt, nem nyilt mező, hogy lángelméjével és becsületes szándékaival ama’ szolgálatot tehesse a’ portának, mellyre e’ végzetteljes körülmények közt az ozmán birodalomnak olly nagy szüksége van. Residet bizonyosan örömmel üdvözlendik párisi baráti, kiknek tiszteletét erényeivel teljes mértékben megnyeré.
