KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Naponkint számos legitimisták zarándokolnak Angliába Bordeaux herczeg tiszteletére, ’s hir szerint e’ bucsújárók száma már ezrekre megy. Berryer ur Londonban nagy kitüntetésben részesül; Lyndhurst lord fényes lakomával szándékozék őt megtisztelni. – Nemours hg nejével együtt nov. 26-án Woolwichban hajóra szállt, Frankhonba visszautazandó.
A’ Cityben, a’ Timesnek egy ottani levelezője szerint, azt a’ hirt rebesgetik, hogy Aberdeen lord nem akar a’ mexicoi követtel Murphy urral, az angol lobogón Santa Ana által elkövetett sérelem miatt értekezésbe bocsátkozni, hanem uj követet küld egy fregattal, melly a’ nyugotindiai hajóhadnak egy részét magával viendi a’ mexicoi vizekbe, ’s mielőtt a’ követ partra szállna, elégtételt sürgetend a’ mexicoi kormánytól. E’ hir valósulni látszik, mert a’ kormány csakugyan uj követet nevezett ki, Barkhead Károly urat, ki eddig a’ stambuli követségnél titoknok vala. Egyébiránt az utolsó előtti nyugotindiai posta által köztudomásra jött, hogy Doyle ur, a’ mexicoi kormány által egy angol kereskedési ház ellen vám körül elkövetett alkuszegés miatt felszólalt, ’s e’ felszólalás modora annyira nem tetszik a’ mexicoi kormánynak, hogy futárt küldene Londonba követéhez, miszerint ez Doyle ur ellen panaszt tegyen az angol kormánynál. Ez eset a’ kérdéses lobogófertőztetést megelőzte.
Az anti-cornlaw-league óriási haladást tesz a’ közvéleményben, ’s Angliában legkisebb kétség sincsen iránta, hogy ha e’ roppant egyesület izgatásának befolyása alatt parliamenti választás történnék, a’ tory többség vagy kevesbséggé olvadna, vagy olly nevezetes szabadelmű minoritást idézne elő, melly minden kérdésnél lényegesen kockáztatná Peel ministeriumának létezését. A’ Times, melly minden egyéb kérdésben legbuzgóbb organuma a’ torysmusnak, ’s jelesül O’Connell és a’ repeal ellen mindig harczot és háborút kurjantott, a’ gabnatörvények kérdése körül változatlanul maradt régi elveihez, ’s következetesen ama’ nyomasztó törvények ellen, mellyek olly sulyosan nyűgözik a’ kereskedést, ’s mellyek olly félelmes pártot támasztottak, minőt Albion az independensek és ujabban a’ reformharcz kora óta nem látott. Legujabban igen érdekes czikket közöl, mellyben leplezetlenül tárja föl a’ league izgatásában rejlő veszélyeket. E’ czikket – ha időnk és helyünk engedendi – mint igen figyelemre méltó korjelenetet, jövő lapunkban kimeritőleg közlendjük.
A’ nov. 19-én begyüjtött O’Connell-adó egyedül csak Dublinban 3577 font sterlingre megy, holott 1842-ben csak 2033, 1841-ben 1438, és az utólsó öt évben átmérőleg 1600 fontra ment. Az izgató összes bevétele egész Irlandból valószinüleg 30–40 ezer fontra fog rugni. Ez ujra fényes nyilvánulása a’ közvélemény rokonszenvének iránta a’ kormány ellenében.
Gubbins ur, a’ dúsgazdag St. Albans hgnő fivére, és az alsóház rigoristájának, a’ radicalis Hume Józsefnek 849veje, ki a’ kormány kinevezése következtében, mint madrasi helytartó, néhány nap mulva Keletindiába vala indulandó, Londonban lázroham következtében a’ harmadik emeletből az utczára ugrott, ’s most olly állapotban van, melly felgyógyulásához legkisebb reményt sem nyujt.
A’ Moniteur nov. 27-ei száma nov. 26-kán költ kir. rendeletet közöl, mellyben a’ franczia kamrák f. évi dec. 27-kére hivatnak össze.
Bresson gróf, Francziaország uj követe a’ madridi udvarnál, nov. 26-ikán Madridba indult. Nagy kérdés, ha sikerülend e Bresson urnak olly befolyást vívni ki a’ spanyol kormánynál, minőt a’ juniusi forradalomtól remélt. A’ koczka legujabb fordulata e’ kérdésre nem ad kedvező választ.
A’ franczia püspökök ’s általában az egyházi rend demonstrátiója, a’ magasb tanintézetekben követett oktatási modor és némelly tanitók ellen, nagy visszahatást okozott a’ kormánynál, sajtóban és közönségnél. Bonald érsek fenyegetése, miszerint, ha bizonyos nekie nem tetsző tanitó a’ lyoni főiskolából el nem mozdittatik, a’ vallástanitót (Aumonier) onnan eltávolitandja, több püspököknek példaul szolgált, ’s egy kir. rendeletre adott alkalmat, mellyben az érintett főpapok törvényes hatóságuk áthágása miatt megfeddetni rendeltetnek. Ez azonban, a’ szabad oktatás palástja alatt zavart hintő püspököket nem rettenté vissza, ’s naponkint szaporodik az ellenszegülők száma. A’ baj annyira elhatalmazott, hogy hihetőleg csak kamrai végzés által lesz eligazítható. E’ tárgyban Lamartine ur is felszólalt.
Polignac hg e’ napokban családi viszonyok miatt Párisban volt, de a’ király egyenes meghagyásából Sebastiani marsal és Delessert rendőrségi elnök által felszólittatott, hogy 24 óra alatt Párisból távoznia kell, hacsak különös engedelmet nem kér a’ királytól Párisban mulathatni. Polignac kijelenté, miképen ő kész ugyan a’ királynak irni, de csak „Orleans hg” czim alatt. Ez ellenkezés következése az volt, hogy Párisból távoznia kelle.
A’ badeni másodkamra nov. 28-kai (4-ik) ülésében szótöbbséggel elnökökké kijelöltettek: Bekk, Bader és Itzstein urak. A’ nagyherczeg e’ jelöltek közül Bekk urat nevezé ki elnökké. A’ kormány az ötödik ülésben három törv.javaslatot terjesztett a’ kamra elébe: 1) a’ törvénykezési rend szabályzását (a’ közigazgatástóli elkülönzését); 2) büntetőrendszert nyilvánosságra és szóbeli perlekedésre alapitva; 3) egy törvényjavaslatot a’ bűnök magányjogi eredményei tárgyában.
Olaszországi hirek szerint az egyházi statusokban a’ csend mindenütt helyreállt; ’s folyvást fogdozások történnek. A’ kormány sok iratok birtokába jutott, ’s ezek segélyével mindazon egyének nyomára akadt, kik a’ legközelebb mult zavargások részesei voltak. – Muratori, ki az utolsó olasz mozgalmak főnöke volt, ’s későbben Frankhonba menekült, utasitást kapott a’ franczia kormánytól, hogy Toursban üsse föl lakását. – Valamennyi olasz udvarok képviselői értekeztek Guizot urral aziránt, hogy a’ Romagnából Frankhonba menekült egyéneknek Helvetiába és az Olaszországgal határos tartományokba ne adassanak utlevelek, mit Guizot ur meg is igért.
