CLVI. Ker. ülés, febr. 26-kán.
CLVI. Ker. ülés, febr. 26-kán.
Elnökök: Géczy (Zólyom), Papházy (Krassó); jegyző: Szentkirály. Tárgy: hajdúkerület szerkezete.
A’ tárgy, annak felosztása ’s kidolgozása, valamint az itt-ott vitára alkalmat szolgáltató alapeszmék igen hasonlók levén a’ városi szerkezethez, ezuttal rövidek lehetünk.
Említettük tegnap, hogy a’ lakosok teherviselési kötelességéről szóló 39. §. változtatása elhatároztatott. Ma annak szerkezetéről volt szó, melly némi vita után következőleg határoztatott meg: „a’ kerületi birtokosok, kerületi fekvő birtokaiktól mindennemű közterheket egyenlőn és aránylagosan viselni tartoznak; egyéb közterheket a’ kerület csak azon személyekre és tárgyakra vethet, melylyekre eddig is vetett.”
Mai napon a’ 39. §tól az 57-ig haladott a’ tábla, mellyek szólanak a’ lakosok kötelességeiről (39–41), a’ választókról (42–49), a’ választók névkönyvéről (50–52), a’ képviselőkről, ezek jogai ’s képességéről (53–57).
A’ 42. §. választókká teszi a’ hajdúvárosi községek mindazon tagjait, kik sem atyai, sem gazdai hatalom alatt nincsenek, ’s keresztyének, ha a) fekvő tulajdont birnak, b) mint gyárosok, kereskedők ’s kézművesek 3 év óta telepedve vannak; c) orvosok, sebészek, gyógyszerárúsok, ügyvédek, mérnökök és iskolamesterek szinte 3 évnyi telepedés után. – Megujult a’ zsidók iránti vita, azoknak választói joggal felruházása főképen a’ városi munkálattali öszhangzás ’s következetesség tekintetéből sürgettetvén, kivántatott, hogy a’ §. elejéről hagyassék ki e’ feltétel: „ha keresztyének”. A’ városok vádat emeltek, hogy ha a’ megyék most a’ hajdukerületben fel nem jogositják a’ zsidókat, nyilván kitüntetik, hogy azokat csak a’ városokra akarták tolni. szavazásra kerülvén a’ dolog, 28 megye többsége 18 ellen megtartá a’ 151szerkezetet, vagyis kizárá a’ zsidókat. A’ kevesebbségben maradt megyék: Békés, Bihar, Borsod, Csanád, Csongrád, Gömör, Győr, Hont, Krassó, Mármaros, Pest, Temes, Tolna, Torontál, Ugocsa, Ung, Zala, Zólyom. – Arad, Baranya, Nyitra nem szavaztak. – Ekkint kizáratván a’ zsidók ugyanazon jogból, melly nekik a’ kir. vrosokban megadatott, inditvány történt, hogy legalább a’ c) pont álatti okleveles orvosok és sebészek, ha szinte izraeliták is, ki ne zárassanak, ’s minthogy a’ fentebbi általános kizárás ő reájok is értetnék, ha a’ c) pont alatt nyilván meg nem emlittetnének, tétessék oda: „ha nem keresztyének is.”. A’ kérdést ismét szavazás dönté el, ’s 26 megye 21 ellen ezen engedményben csakugyan megegyezett, az előbbi szavazásnál mutatkozott kevesebbséghez járulván: Arad, Árva, Bars,Bereg, Heves, Liptó, Szabolcs és Zemplén; – Baranya és Nyitra nem szavazván; minek következtében a’ 42. §. c) pontja igy fog állani: c) az orvosok és sebészek, ha nem keresztyének is ’stb.” Ugyanezen c) pontba beiktattattak a’lelkészek is. Ez utóbbit sokan ellenzék részint következetességból, ’s a’ városi munkával öszhangzás miatt, részint a’ csendes é szelíd hatást igénylő, ’s politikai, választási lármákkal, korteskedéssel össze nem férő papi hivatás tekintetéből, melly csak ugy felelhet meg kellőkép szent czéljának, ha világi dolgoktól elvonul. A’ kizáratásban tehát nem fekszik valami hátratétel vagy megbántás a’ papokra nézve; mert hasonló okból, t. i. hivatásuk természetét tekintve, nem birnak váltóképességgel, nem lehetnek jury tagjai ’stb. Mások ellenben azt tekinték, hogy a’ lelkészek jelenleg is sok megyében szavazattal birnak, a’ hajdúkerületet pedig fekvésénél ’s egész helyzeténél fogva inkább a’ megyékkel lehet hasonlítni, mint a’ városokkal. Nem jó ugyan, ha a’ papságnak, mint statusnak,mint országrendnek van egyenes befolyása a’ törvényhozásba, de azért őt egyes polgári jogok gyakorlatából kizárni nem lehet, ’s egyik szólónak semmi kifogása sincs ellene, hogy a’ pap követnek jőjön, ha a’ küldők bizodalma benne központosul. – A’ 43. §. mint felesleges, kihagyatott.
A választók jogairól szóló 47. §. b) pontja, mellyben a’ passiv választhatóság foglaltatik, kihagyatott azon okból, mert bizodalom kifolyása levén, a’ közlakosokra is kiterjed. – Maradt csak az a) pont tartalma, miszerint a’ meghatározott képességgel biró egyén az orsz. követet, tisztviselőket ’s képviselőket közvetlen választja. – A’ választók névkönyvéről szóló 51. §. vége igy változtattatott: „egy külön rovatban megjegyzendő az is, ha a’ választók közül valaki képviselővé nem választathatik.”
A’ képviselői képességről rendelkező 57. §. a) pontja, miszerint képviselővé nem választathatik, a’ ki fizetéses közhivatalt visel, a’ p-i inditvány szerint változtattatott meg, t. i. „képviselőkké nem választathatnak, kik nem városi, hanem egyéb fizetéses közhivatalt viselnek.” – A’ §. változtatása két szavazásba került; első szavazás arról történt; kihagyassék e az 57. §. a) pontja, vagy megmaradjon. A’ többség maradjon-t szavazott. Azután második kérdés lőn: p-i módositás e vagy szerkezet? nagy többség a’ p-i módositást ohajtá.
