KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Az augsburgi német ujságnak a’ török határszélekről mart. 20-kán ezt irják: „Épen most érkezik Belgrádból ama’ hir, mikint ott egy titokteljes személy fogatott el, ’s több sürgönyöket találtak nála, mellyek ollynemű gyanut geresztenek, mintha Londonban az terveztetnék, hogy a’ mostani szerb kormány megbuktattassék, ’s hogy ugy Szerbia, mint a’ másik két fejedelemség trónjára egy német házból való herczeg emeltessék. E’ dolog, bármi csudálatosan hangozzék is, itt kész hitelre talál, mert általánosan el van terjedve a’ vélemény, hogy a’ két nagy tengeri hatalom (Anglia és Frankhon) nagy terveket akar kivinni az europai török birodalomra nézve.”
Victoria királyné s. James-palotában mart. 20-kán fényes udvarlást tartott, melly alkalommal Cartwright ur a’ canadai törvényhozó testület tagja 16,000 felső-canadai lakos által aláirt kérelmet nyujtott be ő fölségének, hogy az egyesült gyarmat kormányának lakhelye Felső-Canadában hagyassék. Sancho tábornok spanyol követ, ki kormánya által nem rég visszahivatott, mart. 21-kén bucsu-audienczián volt ő fölségénél.
Ashey lord inditványa az angol alsóházban lassankint ministeri kérdéssé kezd érni. A’ kérdés (sir James Graham factory billje tárgyában) a’ körül forog: ha 12 óra maradjon e’, vagy 10 órára szorittassék a’ nők és gyermekek gyári napi munkájának ideje? – Ashley lord, ki a’ megszoritást inditványozá, megmutatá ’s mogorva színekkel festé a’ folytonos munkának rémitő következményeit; a’ belminister ellenben a’ munkabérnek a’ munkaidő megszoritásából eredhető megszükitését használa ellenzése ürügyeül. A’ dolog azzal végződék, hogy Ashley lord inditványa a’ ministerek ellen 179 vokssal 170 ellen elfogadtatott. – Mart. 22-kén azonban a’ belminister ujra szavazás alá bocsátotta a’ dolgot ’s a’ munkaidőt illető törvényszakasz üresen maradt helyét „12 óra” szavakkal kivánta betöltetni, de ez uttal is 3 szavazattal (183 vokssal 186 ellen) kevesbségben maradt. Erre Ashley lord az illető helyet „10 óra” szavakkal javaslá betöltetni, de – a’ mi legfurcsább – ő is kevesbségben maradt ez uttal. – Mart. 25-kén a’ belminister kijelenté, hogy a’ ministerek szilárdul elhatározák, a’ munkaidő minden további megszoritásának ellenszegülni. E’ szerint tehát a’ tárgy véletlenül ministeri kérdéssé vált, miért is a’ Times igen kemény leczkét tart a’ belministernek.
Sir Robert Peel az alsóházban a’ királyné berlini látogatásáról elterjedt hirt alaptalannak nyilatkoztatá, ’s igy természetesen az ezen eseményhez kötött conjuncturák is elesnek.
A’ franczia Moniteur több nevezetes kinevezéseket közöl. Delessert Gábor rendőrségi elnök a’ pairkamra tagjává lett. Dupetit-Thouars admiralt a’ cséndes-tengeri és nyugot-amerikai állomáson csakugyan Hamelin admiral vállandja föl, de Molges admiralt pedig az Antillák állomásán Laplace admiral.
A’ Nation (legitimista-lap) felelős gérantja Durant Ferencz ur mart. 25-kén egy régibb vád miatt, mellynek következtében már in contumaciam el vala itélve, a’ szajnai esküttszék előtt állott. A’ vád főtárgya két levél, mellyek az emlitett ujságban jelentek meg, egyik Chateaubriand urhoz, a’ másik Bordeaux herczeghez, mind a’ kettő „Laroche Benjamin” aláirással. A’ vádlott szerkesztő féléves fogságra és 6000 fr. bűndíra itéltetett.
Lassankint a’ franczia lapok is nyilatkozni kezdenek az elhunyt svéd királyról. A’ Revue des Partis mart. 24 ikei számában ezt olvashatni: „Svéczia elvesztette ősz királyát, ki egy hosszu életpályán keresztül épen olly tökéletes statusférfiunak mutatta magát, mikint a’ köztársaság és császárság egyik legkitünőbb harczosa volt. XIV. Károly magaviseletét Napoleon és Frankhon iránt a’ súlyos időkben, a’ historia itlendimeg. De bármi legyen is itélete a’ kényes eset iránt, a’ historia minden esetre méltánylandja egy francziának magas tulajdonait, ki harminczhat év után királyi széken hal meg mint Svédhon és Norvégia királya. Illyen sors nem szokott középszerű embereknek osztályrészül jutni.” – Az Univers is rövid életrajzát adja az elhunytnak, mellyben többek között ama’ különös állitás is előfordul, hogy Bernadotte 1814-ben a’ franczia trónra vágyott volna. – A’ Charivari ekkép elménczkedik: „Guizot ur e’ jeles francziát őszintén fogja megsiratni, mert hiszen már régebben is követte példáját, midőn tanácsát külföldre vitte.”
Murad a’ maroniták érseke és egyházi feje, ki már nehány hónap óta mulat Parisban, főleg Bezir emir visszahelyezését tűzte ki utazása czéljául, ’s erre nézve minden drúz törzsökök főnökeitől kellő bizonyitványokkal van ellátva, mert a’ drúzok, a’ törökökkeli vallásrokonságuk mellett is örömestebb alája vetnék magukat Besir kormányának. Az utólsó véres események Syriában arra birák a’ franczia kormányt, hogy Murad érsek javaslatait fontolóra vegye, ’s miután a’ király hosszu értekezést tartott az érsekkel, Saint Aulaire gróf utasitást kapott, hogy a’ londoni udvarnál javaslatot tegyen, miszerint vagy Bezir emir vagy más tagja a’ Sahab-családnak nevezetessék ki a’ drúzok és maroniták fejedelmévé. Anglia válasza még nem tudatik; de Anglia mindig ellene volt Besirnek. Most azonban azt remélik, hogy Ausztria, ismeretes békepoliticájánál fogva annál inkább pártolandja a’ franczia kormány kivánságát, mivel ez egyetlen mód Syria csendjének tartós megalapitására.
Telegrafi sürgöny szerint donna Christina mart. 21-kén Aranjuezbe, 23-kán Madridba érkezett, hol a’ nép őt rendkivüli örömmel fogadá (?). – Carthagenánál véres ütközet történt, mellynek bővebb részletei még nem tudatnak.
A’ spanyol kormány egy királyi rendeletet adott ki, mellynek erejénél fogva a’ külföldi activ adósság kötelezvényeinek belföldi activ adóssággá változtatása megengedtetik, ugy hogy e’ kötelezvények a’ nemzeti javak eladásánál részletesen fizetés gyanánt is elfogadtatnak.
A’ spanyol kormány egy királyi rendeletet adott ki, mellynek erejénél fogva a’ külföldi activ adósság kötelezvényeinek belföldi activ adósságá változtatása megengedtetik, hogy hogy e’ kötelezvények a’ nemzeti javak eladásánál részletesen fizetés gyanánt is elfogadtatnak.
Poseni hirek szerint hosszas küzdés és fáradozás után csakugyan sikerült a’ számüzött szerencsétlen lengyeleknek némi kedvezést eszközölni ki a’ porosz kormánynál. Meg van nekiek t. i. engedve, hogy magános ügyeik elintézéseig határozatlan idrőe Posenben maradhassanak. A’ lengyelek remélik, hogy körülményekhez képest addig fognak Posenben maradhatni, mig csendesen maradnak ’s magukat mindennemű politicai szövetkezésektől és viszonyoktól távol tartandják. – E’ kedvező eredmény Kwileck a’ lengyel grófnő meleg közbenjárultának tulajdonittatik.
Mart. 13káig terjedő stambuli hirek szerint a’ keresztény vallásra visszatérő renegatok iránt támasztott kérdés még egy lépéssel sem haladt előbbre. A’ külminister mindeddig csak kitérő válaszokkal tartogatá sir Stratford Canninget. Ezek következtében az angol követ legujabban határozottan kijelenté a’ reisz-efendinek, hogy ha lehető legrövidebb idő alatt határozott irásbeli nyilatkozatot nem kap, ő (Canning) kénytelen lesz audiencziát kérni a’ nagyurtól, ’s a’ török birodalom jelen helyzetének hű előadásával annak szükségét megmutatni, hogy a’ körülmények a’ porta országlási rendszerének gyökeres megváltoztatását kivánják, és hogy Angliának e’ követelése nem egyéb mint az egész polgárosult Europa közvéleményének tiszta kifejezése. Ha Stratford Canning e’ fenyegetését teljesiti, ugy nem lehetetlen, hogy a’ török kormány Resid pasa humanus országlási rendszerének és II. Mahmud gülhanehi hattiserifének szellemében fog ujjá alakittatni. – Egy ujabb eset megint nagy zavarba hozta a’ portát. – Egy magos állásu és vakbuzgó mozlim szolgálatában levő keresztény apának nyolcz éves fiacskája lórugás által lábán megsértetvén, a’ mahommedanus ur asszonyai által ápolás és gyógyitás végett a’ hárembe vitetett. Pár nap mulva az apa visszakövetelé gyermekét; de azt nyeré válaszúl, hogy a’ gyermek felsőbb isteni sugallat következtében az izlamra tért át, ’s már környül is metéltetett. Az apa ezen erőszak ellen panaszt tőn a’ portánál, ’s közönségesen azt hiszik, hogy a’ porta ezen áttérést, itélőtehetség hiányánál fogva a’ gyermek részéről, érvénytelennek tekintendi, ámbár a’ gyermek – mint mondják – akkint nyilatkozik, hogy e’ lépésre senki által nem kényszerittetett. – Uskup nevű macedoniai városban az albaniai fegyveres nép isszonyú kihágásokat követett el a’ keresztényeken.
