CXXVIII. Orsz. ülés a’ m. főRRnél,
CXXVIII. Orsz. ülés a’ m. főRRnél,
mart. 22-kén d. e. 10 órakor, országbiró ő exca elnöklete alatt. Tárgy: kir. városi ügy folytatása.
A’ mai ülés részleteinek körülményes előadását mellőzve, azok közül csak a’ főbbeket emeljük ki. Igy például egy gróf azt jegyezvén meg a’ 168. §-ra, mikép a’ t. RR. általában az egész városi szerkezetben ugyan, de különösen itt a’ képviselők választása körül sok ollyant kivánnak törvény által megállapittatni, mit a’ városok egenkint a’ helybeli körülményekhez képest sokkal egyszerübben fognának szabály által elrendelni: jónak látta a’ képviselők választásánáli előkészületekről szóló 168–182 §§-ban csak a’ főkérdéseket szemlni ki, ugy hogy a’ mellékkérdéseket maga a’ város szabály által határozza el. Ezen előadás szelleméhez fogja az illető itélőmester a’ fentebb mondott §§-at megrövidítni. – A’ szavazatszedési biztosságokról szóló 183–185. §§. hasonlóul röviden egy §-ba foglaltatnak. – A’ szavazati lapokról szóló 186–190. §§. nagyobb részint kimaradnak. – A’ választás körüli eljárásról szóló 191–200 §§., az azokban emlitett esküttszékek kihagyásával, megmaradnak. – A’ választás utáni eljárásról szóló 201–212. §§., a’ 211. §. kihagyásával, megmaradnak.
Következett ezután a’ III-ik Rész. A’városok igazgatásáról.
Minekelőtte e’ Rész fölolvasása elkezdett volna, egy ország zászlósa imez inditványt tevé: A’ kir. városok legnagyobb hiánya az – mond szóló – hogy nincs egy közbenjáró felügyelő azokban, ki a’ dicasterium rendeleteit végrehajtaná, ’s ki mintey kapocs tartaná a’ kir. városokat a’ dicasteriumokkal egybe. Ezért a’ kir. városokban a’ sok zavar, a’ zavar következtében pedig a’ sok kir. commissio, mellyek noha sok pénzbe kerülnek, sokat még sem használnak. Mig a’ kir. commissarius ott ül a’ kir. városokban, addig van egy kis csend; de mihelyt eltávozik, ura a’ régi egyenetlenség és zavar áll elő. – Szóló ország zászlósa tehát üdvösnek tartja megkérni ő felségét, mikép az itt megalapitandó törvény nyomán olly felügyelőket nevezzen ki, millyenek megyékben a’ főispánok. ’S ez inditványx egyetlenegy ellenszó nélkül elfogadtatott.
Most olvastaték a’ következő 213. §: „a’ városok törvényhatósága a’ köz- és kisgyülések, a’ törvényszékek és némelly tárgyakra nézve fölállitandó állandó bizotsságok által gyakoroltatik.” – E’ §-nál egy gróf azt adá elő, mikép a’ t. RR. által ajánlott kisgyülés complicálja a’ dolgot; az állandó biztosságot pedig nem szereti azért, mert ez által a’ tanács elmellőztetik; de még azért sem, mert az illyen állandó biztosság nem fizettetvén, eljárásában hagyag lesz. Szóló gróf a’ városi követek szerkezete 153 §-át sokkal czélszerűbbnek tartván, azt ohajtaná itt fölvétetni, melly igy hangzik: „a’ városok törvényhatósága a’ polgárgyülések, a’ városi tanács és törvényszékek által gyakoroltatik.” E’ szerint a’ tanács legyen végrehajtó.
Itt egy ifju báró csupán csak rectificálni akarja az előtte szólott gróf véleményét, ki azt látszik hinni, hogy az állandó biztosságok épen szükségtelenek. Szóló báró, mennyire a’ városi követek szerkezetét ismeri, ugy tudja, mikép abban némelly bizottmányokról szó tétetik; illyenek például a’ gazdasági bizottmány, melly a’ polgárgyülés kifolyása; az árvai és számviteli bizottmány. Ezek szerint az előtte szólott gróf inditványa lényegesen eltér a’ városi követek szerkezetétől.
Az emlitett inditvány azon része, miszerint a’ kisgyülések tartására kihagyatni javasoltaték, elfogadtatott azon oknál fogva, mert a’ kigyülésekben – mint a’ megyékben látni lehet – igen kevesen vesznek részt; továbbá azokban semmi felelősség; és végre ugyis minden hónapban közgyülés; kisgyülés tartása hát fölösleges. – De az inditvány másik részét, miszerint az állandó bizottmányok kihagyatni czéloztattak, csak fölfüggeszteni kivánták a’ szólók, igy okoskodván: ha a’ munka folytán látni fogják, mikép állandó bizottmányok szüksége a’ városokban fen nem forog, bátran ki fogják hagyni; egyébiránt megtartják. – Mire maga az inditványozó gróf is ugy nyilatkozott, mikép ő az állandó bizottmányok ellen nem ugy emelt szót, mintha azokat egyáltalában el akarná törölni, hanem csak azt czélozá, hogy a’ felelősség, mit szóló egyáltalában a’ tanácsra akar ruházni, el ne daraboltassék; e’ szerint ne legyen az állandó bizottmány – mint a’ t. KK. szerkezetéből kivenni lehet – egy független valami, hanem rendeltessék a’ tanács alá; kikből fog állani a’ tanács? az később fejlik ki. Végre is a’ törvényhatóság mikép leendő gyakorlásáról ’s a’ végrehajtásról tett észrevételek és ellenészrevételek apró árnyéklatai után a’ városi követek szerkezetéből a’ fönidézett 153-ik §. elfogadtatott.
A’ következő 214. §-ban, hol a’ közgyülés tagjairól levén szó, az mondatik: „a’ köhgyülés áll rendszerint a’ képviselő testületből és tisztikarból együttvéve” stb. – a’ képviselő testület helyett a’ föntebbi határozat értelmében: ,képviselő testület megbizottai’ tétetik, mint szinte a’, tisztikar helyett „szavazással biró tisztviselők.
A’ 215. §-ban egyes tag helyett: „rendes tag”tétetik.
A’ közgyülések tartásáról szóló 216, 217. §§. helyett a’ városi követek szerkezete 156. §-a tétetik, mellyben a’ polgárgyüléseknek minden hónapban tartásáról tétetik emlités.
A’ tanácskozási rendről szóló 220. §-ban, melly igy hangzik: „a’ közgyülésen inditványt minden tag bármi tárgy iránt előleges bejelentés nélkül is tehet; és ha ez inditvány két tag által pártoltatik, a’ közgyülés fölötte határozni tartozik.” – Egy főispán az inditvány fölvételét vagy elmellőzését az elnökre akarta bízni; egy gróf pedig a’ közgyülés egyharmada pártolására, mi el is fogadtatott. – 221, 222, 223. §§. kimaradnak; a’ 224. §. helyett pedig, mellyben a’ közgyülések általános nyilvánossággal tartása emlittetik, a’ városi követek szerkezete 165. §-a tétetik, hol a’ polgárgyülési tanácskozások mindenkor nyilvánosan tartatni rendeltetnek (a’ ,hallgatóság számára tágas karzatokkal ellátott teremben’ kimarad, nehogy a’ városoknak sok költség okoztassék), kivevén a’ város magáyn- és gyökjogait illető kérdséeket, mellyek zárt tanakodást igénylenek.”
Vannak ugyan esetek, hol a’ város érdekében fekszik, hogy az azok fölötti tanácskozást az illetőkön kivül ne hallgassa senki, ’s a’ hellottakat tovább ne vigye, mint megjegyeztetett; de hogy ez esetek meghatározását a’ közgyülésre kellene bízni, mint ezt egy gróf akará, ez nem egészen használna a’ jó ügynek: ; mert mi volna természetesb, mint az, hogy midnen olly alkalommal, mikor nem ép olly mindennapi tárgy kerül szőnyegre, mindig azon fognának a’ közgyülés tagai vitatkozni előbb, valljon a’ szőnyegre jövendő ügy nem kiván e zárt ajtók közti tanácskozást; ’s ez mindenkor ügyügy lenne a’ nyilvánosság megölésére. – 225. §. megmarad; a’ 226. §. helyett pedig a’ városi követek szerkezete 168, 169. §§-ai tétetnek, hol az mondatik: a’ szavazatok a’ szólók szerint vétetnek számba; ha azonban az általános többség egy értelemben föl nem szólalt volna, és a’ jelenlevők egy negyed része szavazást sürgetne, a’ kérdés titkos szavazással döntetik el. – A’ szavazás golyózás által történik ’stb.
A’ következő 227, 228, 229. §§. megmaradtak. – Eddig haladtak a’ mai ülésben a’ m. főRR. – Az ülés délutáni 2 órakor oszlott el.
Mart. 23. a’ m. főRRnél ülés nem volt.
Mart. 24. ’s 25-kén ünnepi szünet.
