CXXXI. Orsz. ülés a’ m. főRRnél, mart. 27-kén.
CXXXI. Orsz. ülés a’ m. főRRnél, mart. 27-kén.
Kezdete d. e. 10 órakor, országbiró ő excja elnöklete alatt.
Tárgy: kir. városi ügy folytatása, jelesen a’ 249. §. b, c, d ’stb. pontjai, mellyek a’ fentebbi határozatok értelméből folyó kihagyásokkal és hozzátételekkel megtartattak. A’ kölcsönadásoknáli felelősség iránt teendő törvényjavaslat készitésre a’ t. RR. föl fognak szólittatni. – 250–253. §. szól a’ közgyülés nem kirekesztőleges tárgyairól; ezek közt a’ 251. §. igy módosittatik: ki- és betáblázások a’ tanács előtt is történhetnek. – 253. §-usra nézve: a’ polgármester által évenkint a’ polgárgyülésre teendő táblás tudósitások a’ helyt. tanácsnak is kellő tudomás végett fölterjesztessenek; a’ városokban, mint a’ megyékben, hol nincs a’ tisztviselőkre nézve felelősség, legalább egy kis szorgalomra ’s becsületre buzditásul, a’ egyzői hivatal által évnegyedenkint scontrok készittessenek, mellybe minden tisztviselőnek egy, vagy más dologban mikép lett eljárása bejegyeztessék.
B) A’ kisgyülésről, állandó biztosságokról és biráskodásról.
Itt a’ városi követek szerkezetének B) alatti 178., 179. és 180. §§-ai fogadtattak el; e’ szakaszok azt adják elő, a’ városi tanács kikből áll, ’s mi hatásköre? – A’ mélt. főRR. módositása szerint a’ tanácsnál előadó jegyzőnek nem értesitő, hanem eldöntő szvazata, valamint a’ tanács elnöke nem a’ polgármester, hanem a’ főfelügyelő leend. – Ezután a’ t. RR. szerkezetéből a’ 254. §. olvastatott föl, hol azon tárgyak számláltatnak elő, melylyekre a’ város közdolgai eloszolnak; ezek közül a) pont alatt: közigazgatási osztály, 255–261. §§.; itt csak a’ 255. §.: „a’ közigazgatási osztály szorosabb értelemben magában foglalja mindazon tárgyakat, mellyek a’ birói eljárásra nem tartoznak, és állandó bizottságoknak által adva nincsenek” – hagyatott meg; a’ többi 256–261. §§., mint fölöslegesek kimaradnak. – b) közgazdálkodási osztály. Itt a’ 262–270. §§-nak a’ városi követek szerkezetéből a’ 184. és 185. §§. bocsáttattak elibe, mellyekben arról van szó, mikép egyes ügyágazatok kezelésére külön bizottmányok rendeltethetnek; ezek kiküldetéséről ’s alakitásáról a’ polgárgyülés szabály által fog határozni; eljárásura nézve pedig a’ tanács alatt állanak. – A’ gazdasági, árvai és számadási tárgyak kezelésére külön állandó bizottmányoknak kell lenni minden városban. – A’ 267. §-ra nézve azon módositás tétetett, hogy az egyházak értékének kezelése nem kirekesztőleg a’ közgazdálkodási osztály, hanem az egyházmegyei hivatalok befolyásával történjék. A’ 270. §. iránt pedig, hogy a’ város magánytulajdonos jogainak fölügyelésével megbizandó választmány iránt a’ közgyülés felsőbb jóváhagyás befolyásával rendelkezzék.
c) Árvai osztály 271–281. §§. Az árvák fekvő vagyonának elidegenitése mindenkor csak a’ polgárgyülés elhatározása után, a’ helyt.tanács helybenhagyása mellett, történhessék. E’ felsőbb jóváhagyás szükséges volta támogatásaul fölhozták némellyek, mikép nincs nyereségesb út, mód jelenleg fekvő vagyont szerezni, mint az árva-vágyon megszerzése, mikép az a’ városokban most divatozik; – és e’ lelketlen kapzsiság megakadályozására kell már felsőbb felügyelés.
d) Közoktatási osztály 282–289. §§-ai a’ népnevelés ügyéhez utasittattak.
e) Számvevői osztály 290–299. §§. A’ 293. szakasznál egy érdemes főispán báró a’ számadásban elmarasztalt félnek fölebbvitelt a’ curiára ohajtott eszközölni; mert – ugymond ha két magányos személynek computualis pere van egymással, azok peröket a’ curiára fölvihetik, miért nem az elmarasztalt köztisztviselő is? miért legyen ennek roszabb állása?
De erre egy szomszéd főispán által válaszoltatott, mikép az illy számadások az eddigi gyakorlat szerint sohasem a’ curián, hanem mindig a’ helytartó-tanácsnál vizsgáltattak meg, mint melly a’ politicus fundusokra felügyel. És csak akkor megy az illy számadási per a’ curiára, ha az elmarasztalt hűtlen számadó ellen bűnper is kezdetetett; és akkor csak a’ büntetés meghatározása, ’s nem a’ számadás revisioja történik ott; – de a’ curiának nincs is exactoratusa. – Maradt a’ t. RR. szerkezete, vagyis az eddigi gyakorlat. – Minden számadási vizsgálatról a’ főfelügyelőnek ’s helyt.tanácsnak jelentés tétetik ’s minden osztály jegyzőkönyvet tartozik működéseiről a’ tanácsnak bemutatni.
f) Telekbirói osztály. 300–302. §§. minden észrevétel nélkül.
g) Rendőri osztály. 303–309. §§. A’ polgári őrseregrőli emlités kimarad. – 306. §. katonai karhatalomért a’ polgármester folyamodik, ’s azért egy maga felelős; mert – mint megjegyeztetett – az egész tanács nem exercirozhatja ’s nem commandirozhatja a’ katonai karhatalmat; egy legyen, ki azzal rendelkezik, ’s ez a’ polgármester.
Nyilvánosság. Előlegesen megjegyezvén, hogy a’ t. RR. szerkezetében előforduló kis gyülés helyett: tanácsülést; a’ közgyülés helyett: polgárgyülést használnak a’ m. főRR, – itt a’ nyilvánosságra nézve egy főispán gróf azt inditványozá: mikép a’ tanácsülésekben csak a’ polgárok vehessenek részt, mint kiknek dolgairól folynak ott a’ tanácskozások; a’ bizottmányi ülések pedig, mint a’ mellyekben a’ későbbi tanácskozásoknak csirái melengettetnek, hol a’ legnagyobb nyugalom és csend kivántatik a’ tanácskozásokra nézve, – nyilvánosak ne legyenek. – Szóló gróf példát hozott fel a’ megyékből, hol egy illy bizottmányi ülésben a’ tanácskozó tagok a’ hallgatóságnál ellenvéleményre találtak, ’s utoljára is kénytelenek voltak, a’ kimondott elvek fölött a’ zajongó hallgatósággal meegyezni; és igy kérdi szóló: ezen előmunkálat, mint ama’ bizottmány tett, tisztán önvéleménye volt e?
Egy gróf ez inditványt azzal támogatá, mikép ha országos dolgokról van szó a’ tanácsülésekben, akkor általános nyilvánosság legyen, ’s az ülésben az ország minden lakosa részt vehessen; de midőn olly tárgyakról van szuó, mellyek egyes osztályokat érdekelnek, és nem az egész országot; hol administratióról van szó: akkor a’ nyilvánosság csak azokra nézve üdvös és szükséges, kik azon tárgyak fölötti tanácskozásokba közvetlen, vagy közvetve befolyást gyakorolnak; és e’ fölállitott elv szerint csak a’ polgárok és megbizottak lehetnek ott jelen.
Erre a’ jobb oldalon egy báró által válaszoltatott: minekutána a’ tanácsülésben nemcsak a’ polgárokat, hanem a’ város többi lakosait is érdeklő dolgok tárgyaltatnak; a’ logica igen természetes rendében a’ tanácsülések nyilvánosságát nemcsak a’ polgárokra, hanem a’ város minden lakosaira – ha valaki tovább nem akar menni, ki kell terjeszteni.
Egy érdemes báró főispán nem látja semmi alapját annak, miért kelljen a’ nyilvánosságot épen csak a’ városi lakosoknak engedni meg; hát ha példaúl egy utazó tudományt akar magának a’ városi dolgokról szerezni, ne mehessen e be?! – De egyébiránt is amaz inditvány gyakorlatilag kivihetetlen; mert – mint egy főispán megjegyzé – hacsak isteni szemmel nem fog birni az ajtónálló, mikép fogja meg ismerni, ki a’ városi lakos, és ki nem?! – De nem is áll azon ok, miszerint csak az vehessen részt az ülésekben, kinek érdekéről szó van; mert hát azországgyülési termekben hányan nem jelennek meg, kiknek érdekéről itt szó nincsen? – És miután – mint egy gróf főispáni-helyettes megjegyzé – rendelkezés van téve a’ hallgatóság magaviseletéről, miszerint a’ rakonczátlankodót a’ teremből az ülés elnöke kiparancsolhatja, miért nem tartathatnának a’ tanácsülések nyilvánosan?
És végre, miután a’ magyar alkotmányon mindenütt keresztülvonul a’ nyilvánosság eszméje, egy alföldi gróf véleménye szerint, minden más tekintetet mellőzve, az alkormány szellemével ellenkező remndelést e’ munkálatban is tenni nem kell.
A’ végzés csakugyan e’ szellemben mondatott ki elnök orzságbiró ő excja által.
A biztosságokról utólagosan rendelkező 311–314. §§. meghagyattak.
h) pont alatt a’ biráskodásról szóló 315–323. §§-nál e’ következő módositások történtek: ott, hol a’ törvényszékeknél 6 közbiró van, kettő; ott, hol 12 közbiró van, legalább négy előadó biró legyen. A’ 317. ’s 321. §. vége kiamrad. Az itélethozásra 4 közbiró kivántatik.
Egy ország zászlósa itt azt adá elő, mikép a’ t. RR. a’ törvényszékek sorából a’ tárnokszéket egy tollvonással ki akarják törülni; pedig arra nézve, hogy a’ kir. városok illő elrendezés után szavazatot kapjanak az országgyülésen, ez nem szükséges; de nem is olyl könnyű dolog, egy olly régi törvényszéket, mint millyen a’ tárnokszék, melly Zsimgond király idejében állittatván föl, magukkal a’ k. városokkal egy eredetű; nem olly könnyű dolog – mond szóló gróf – a’ tárnokszéket eltörölni; de miért is törültetnék el egy olly törvényszék, mellyben ama’ kedvencz eszme, az egyformák biráskodása (judicium parium) van valósitva, és mellyhez maguknak a’ k. városoknak olly nagy bizodalmuk van; – a’ tárnokszék igazságos itéletei támogatásaul megemlité végre, mikép a’ hétszemélyes tábla a’ tárnokszék 100 itélete közül alig változtat tizet, tizenkettőt – Mire egy érdemes báró főispán imig felelt: a’ személynöki és tárnokszék anomalus állapot volt 248mindig, és szóló soha meg nem nyugodott azokban; a’ tárnokszék ugyan még csak megállhatott, mert oda magok a’ k. városok küldtek követeket; de a’ személynöki széknek nincs egyetlen egy kelléke; ez csupán a’ személynök önkényétől függ; azokat hivja föl birákul, kiket akar. Ha a’ tárnokszéktől is a’ curiára vitetnek a’ perek fölebb, annyira el lesz foglalva pörökkel, hogy azok megvizsgálását meg nem győzi; szóló tehát jónak látná fölszólitni a’ t. RRket, mikép a’ tárnoki és személynöki székek helyett az ottani perek átvizsgálására a’ kir.táblánál egy olly osztályt hozzanak inditványba, millyen a’ hétszemélyes táblánál a’ váltóosztály.
E’ tárgyhoz minél kevesebben és minél rövidebben szólottak a’ m. főrendi tábla tagjai; ’s a’ végzés olly szellemben mondatott ki, mikép a’ t. RR. fölszólittatnak, a’ k. táblához egy olly osztálynak törvényavaslatbai hozására, melly minden rangkülönbség nélkül, városi elemből is kineveztetve, azon perek itélésével foglalatoskodjék, melylyek most a’ személynöki ’s tárnoki széken vizsgáltatnak.
Az ülés d. u. 2 órakor oszlott el.
