CXCVII. Kerületi ülés maj. 20-án.

Teljes szövegű keresés

CXCVII. Kerületi ülés maj. 20-án.
Elnökök: Jankó (Pozsony), Komjáthy (Torna); jegyző: Szentkirályi; naplóvivő: Eischl.
Mielőtt a’ mai napra kitűzött főrendi válaszüzenet a’ vallásbeli súlyok és nehézségek fentartott ’s még fel nem terjesztett pontjai tárgyában, tanácskozás alá vétetett volna: az elnökség két kérelmet nyujtott be, egyiket honositás iránt, másikat Kecskemét városától, mellyeket midőn szokás szerint a’ petitionális választmányhoz akartak utasitani, ismét megujult a’ már több ízben fenforgó vita 358a’ folyamodások miként kezelése iránt. Egy követ el nem akará ismerni általános táblai gyakorlatnak, hogy minden petitio, különbség nélkül, felolvasatlanul is rendszeresen a’ választmányhoz utasitassék. – Megnyugtatásul mondatott, hogy: bizonyosan lehetnek olly esetek, mellyekben a’ rögtön felvételt halasztani nem lehet; de hiszen illy folyamodások benyujtása soha sem történik az illető követek tudta nélkül, ’s ha a’ követ alapos okot hoz elő, minél fogva a’ benyujtott folyamodást azonnal tárgyalni szükség, akkor senki sem fogja a’ felolvasást ’s tárgyalást ellenzeni, – midőn ellenben a’ követ nem sürgeti, nincs ok az időt többszöri felolvasással tölteni. Egyébiránt minden esetre jó lenne, ha a’ választmány már egyszer beadná a’ hozzá utasitott folyamodásokróli véleményes tudósitását, mert ha ezt nem teszi, ugy a’ követ urak aggodalma igazolva van. – Erre azt felelé egy választm. tag, hogy a’ választmány azért nem adá bé ekkorig tudósitását, mert azt hivé, hogy ennek akkor lesz legalkalmasb ideje, ha majd a’ gravaminális munkálat fölvétetik; most fontosabb tárgyak foglalják el a’ RR. figyelmét. – Ebben megnyugodott a’ tábla, ’s noha némellyek a’ kecskeméti petitiót inkább a’ kerületek rendezésére kiküldött választmányhoz vélték utasitandónak, – mind ez, mind a’ másik felolvasatlanul a’ petitionális választmányhoz utasitatott. –
Ezután a’ kerületi jegyző felolvasá a’ m. főRR. válaszüzenetét a’ vallásbeli súlyok és nehézségeknek a’ mult országgyülésen fentartott pontjai tárgyában, mellynek tartalmát a’ RR. mostani határozatának tisztább értelmezése végett közlendjük ugyan, de helyszüke miatt csak a’ jövő számban.
A’ táblai megállapodás erre nézve következő:
a) A’ reversálisoknak multa nézve is eltörlésére nézve, mellyet a’ főRR. ellenzenek, továbbra is maradnak a’ RR. előbbi nézetöknél. Azon okoskodások, mellyek által néhány szóló követ ujolag bizonyitgatá, hogy a’ reversálisok természettel, törvénynyel ’s a’ státus czéljaival ellenkezők, ’s czáfolgatá a’ főRR. nézeteit, majd az uj üzenetben fognak előterjesztetni. Csak egy megyei követ ’s egy kanonok nyilatkozott a’ főRRkel egyetértőleg.
b) Az átmenetel kérdésére nézve előadatott az egyházi tagok részéről, hogy a’ cath. egyház ugyan senkit erővel megtartani nem akar, de mivel tapasztaltatott, hogy az átmenetel gyakran könnyelmüségből történik, a’ státus kénytelen némi formalitásokat állitni fel, mellyek az átmenetelt korlátozzák; illyen volt a’ hatheti oktatás mint legczélszerűbb mód, mellyet azonban már mind két tábla elvetett. Az átmenet szabadsága ellenkezik ugyan a’ catholicismus elvével, de azért, ha törvénybe megy, a’ papság is tisztelni fogja azt. – B. követe, ezt tartván azon főpontnak, melly a’ leggondosb megfontolást igényli, mellyre főképen kell alkalmazni a’ lelkismeret szabadságának azon szent elvét, mellyet maga ő felsége ajánlott az ország figyelmébe, melly nem egyes vallásfelekezetet érdekel csak, hanem a’ nemzet egész összegét; szóló követ három kérdésben pontositá e’ tárgyat, miután már a’ tábla elismerte, hogy az átmenetel szabadságát csakugyan szükséges némi formalitásokhoz kötni, u. m. a) megmaradjanak e a’ RR. az előbb ajánlott formalitásoknál? 2) ha azoktól eltérnek, elfogadják e a’ főRR. által javaslott formalitásokat? 3) ha ezekre nem állanak, minő uj tervet fognak, az eszmék kiegyenlitése végett javaslatba hozni ’s a’ főRRkel közleni? – Mi az elsőt illeti, szóló jónak tartja ugyan a’ RR. javaslatát, de azért, egyetértés ’s közelités tekintetéből örömest enged rajta némi változtatást, csak ez által az átmeneti szabadság lényegének ne ártson. – A’ főRR. javaslatát azonban el nem fogadhatja, mert abban vannak pontok, mellyek az átmeneti szabadságnak lényegesen ártanak; azon javaslat szerint ugyanis hosszas bizonytalanság- ’s hányattatásban tartatik az áttérő, az átbocsátás sok időre terjed, sok stádiumra oszlik, millyenek p. o. a’ folyamodás beadása, paphoz utasitás, elnök előtti kijelentés, gyülés, felküldés és ismét leküldés, – sőt állitólagos formahiba miatt tiz intimátum is jöhet. Mind ezeket tehát egyszerüsiteni szükség. El nem fogadhatja továbbá szónok a’ főrendi javaslat azon részét, miszerint az áttérni akaró, paphoz utasitatnék; ezt okvetlenül el kell mellőzni, ha békét és csöndet akarunk; a’ pap tanitása, mellynek gyönge gyermekkorban van ideje, az áttérés idején ugy is késő és sikeretlen már. – Végre nem járulhat szóló ahoz sem, hogy addig át ne mehessen az áttérni kivánó, hogy tehát az ecclesia mindaddig birtokban maradjon, míg a’ fölterjesztett acták le nem érkeznek; mert ez az átmeneti szabadság kijátszására vezethetne. – Azon harmadik kérdésre: mit kelljen tehát tenni, hogy a’ czél eléressék? uj javaslatot terjeszt elő a’ szóló követ, mellyben ügyekezett a’ formalitásokat ugy szabni meg, hogy azok miatt a’ dolog lényege föl ne áldoztassék, u. m. „az átmenni akaró ezen szándékát foglalja irásba, ’s a’ folyamodást az illető elnöknek (alispánnak a’ megyékben, polgármesternek városokban, kapitánynak kerületekben) két tanú jelenlétében, ’s két példányban nyujtsa be. Az alispán (’s egyéb illető elnök) vévén a’ folyamodást, mind két példányra praesentát tegyen, ’s az egyikre hát iratot, mellyben a’ folyamodónak, a’ dolog megfontolására ’s uj megjelenésre, 15 napon semmi esetre túl nem terjedő határidőt szab; ezen hátirtos folyamodást vissza adja a’ folyamodónak, a’ másikat magánál tartja ’s hivatalos jegyzőkönyvébe beirja. A’ folyamodó a’ kitűzött határidőre ujra megjelenik az elnök előtt, ki vagy biró társait (az ugynevezett törvényes bizonyságot) vagy különböző vallású táblabirákból álló választmányt vesz maga mellé, – ’s ha az áttérni akaró ezuttal ünnepélyesen kijelenti, hogy előbbi szándékához állhatatosan ragaszkodik, az elnök bizonyságlevelet ad neki átmeneteléről, miáltal rá nézve teljesen bevégeztetett a’ dolog. Szinte az elnök tudtokra adja az illető lelkészeknek az áttérési esetet; ’s körülményes relatiót tesz a’ legközelebbi közgyülésnek, oda csatolván a’ folyamodást, hátirat, ’s bizonyságlevél másolatát. Ezen relatiónak ’s felolvasásnak mindenkor a’ közgyülés első vagy legfölebb második napján kell megtörténni. A’ közgyülés az actákat ő felségéhez a’ helyt.-tanács utján, de csupán tudomás végett, fölterjeszti. – Sanctióképen azt kivánja szóló ezen javaslathoz adatni, hogy ha az illető elnök kötelességét vagy épen nem, vagy hanyagul teljesitené, a’ folyamodónak szabadsága legyen a’ két vele vitt tanutól nyerendő bizonyság levéllel, vagy visszaadott egyik folyamodási példánya melléklésével a’ köztörvényhatósághoz folyamodni.
Ezen javaslat egy másik szónok által lelkesen pártoltatván, – csupán az e–i követ ellenzésével – elfogadtatott; azon függőben hagyott kérdésre nézve pedig valljon az alispán, kitűzött határidőbeni tárgyaláskor, birótársait vegye e magához, vagy egy a’ czélra kinevezett több tagból álló választmányt, az lőn a’ végzés: hogy minél nagyobb egyszerüség tekintetéből elegendő legyen a’ törvényes bizonyság.
A’ főRR. által el nem fogadott többi pontokra nézve millyenek: a’ protestáns félnek vegyes házasságbani elválás után uj házasságra léphetése; a’ protestánsoknak Horvátországbani emancipálása, ’s teljes vallásos egyenlőség kimondása – maradnak a’ RR. előbbi nézeteik mellett ’s különösen az utolsó pontot illetőleg hivatkozni fognak a’ k. k. leiratban foglalt elvekre. –
Szóba jövén végre a’ protestánsoknak már a’ febr. 22-iki orsz. ülésben beadott ’s felolvasott kérelme, melly akkor a’ petitionális választmányhoz adatott, ’s most azon választmány elnöke által olly végből terjesztetett elő, hogy a’ vallásos uj üzenettel együtt átküldessék a’ főRRhez – némi vita után ismét visszautasitatott azon választmányhoz olly meghagyással, hogy minél előbb adja iránta véleményes tudósitását.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem