A’ majus 22-ki ker. ülés részletei.
A’ majus 22-ki ker. ülés részletei.
Már emlitettük, hogy a’ verificationátis kérdésre nézve háromfelé ágaztak a’ vélemények; Cs. követe a’ követválasztások feletti biráskodást a’ követek táblájára kivánta ruháztatni más alkotmányos országos példája szerint; P. követe, a’ cs–i inditványt az utasitások többsége szerint kivihetetlennek tartván, a’ megyei munkálatnak e’ részbeni javaslatát csak annyiban kiváná módosittatni, hogy az őrszék, melly egyébiránt a’ követválasztások felett épen ugy itéljen, mint a’ tisztválasztások felett itél, a’ követ visszahivását büntetéskép ki ne mondhassa, hanem annak kimondása a’ küldő megye közgyülését illesse, mellynek különben is joga van a’ követet bármikor visszahivni; végre S. követe ’s vele egy töredék a’ megyei munkálat szerkezetét akarta fentartani, ’s szerinte az őrszék biráskodását. –
Azon érd. követ, ki az országgyülési verificatiót inditványozá ’s már más alkalommal is nagy hévvel védelmezé, most szinte hosszabban ’s melegen nyilatkozott. „Ezen kérdés eldöntése – ugymond – lényegesen vág be alkotmányunkba, ’s ha ugy nem intéztetik el, hogy belőle a’ végrehajtó hatalom befolyása egészen kizárassék, veszélyben forog ’s elvész a’ követválasztási szabadság alkotmányos kincse, mellyet századokon át hiven őrizénk, és phantómmá válik a’ képviselet. ’S hogy e’ részben nagy és méltó ok van a’ hazafiui aggodalomra, tények ’s példák bizonyiják, millyen mult országgyülés alatt a’ pesti eset. A’ visszaéléseket, mellyek a’ megyékben a’ követválasztások alkalmával elkövettetnek, menteni nem lehet ugyan, ’s azokat gátolni és büntetni kell; de e’ szigorúságot éber vigyázattal kötni össze, hogy a’ kormányszékek minden avatkozása kirekesztessék. –
Méltányolja a’ szóló azok nézetét, kik a’ municipiumok lényeges jogának tartják, hogy követeiket ok-adás nélkül is visszahivhassák, csupán azért, mert irántok a’ küldők többségének bizodalma megszünt. E’ jognak tagadhatlan árnyoldalai is vannak ugyan, de mégis addig, mig a’ képviseleti rendszer hazánkban egész kiterjedésében és tisztaságában behozva nem lesz, mig az országgyülés rendezve nincs, mig utasitásokkal köttetvék a’ követek: e’ visszahivási jognak egész épségében fen kell tartatnia. – Ezen jogot azonban a’ szóló inditványa nem csak nem korlátolja ’s meg nem semmisiti, sőt erősiti ’s biztositja, a’ mennyiben t. i. azt eszközli, hogy a’ kormány avatkozásától menten és szüzen tartassék. Nagy és lényeges különbség van ugyanis a’ megyék visszahivási joga, és a’ választások, forma elleni hibák miatti, megsemmisitése közt. A’ visszahivás alapja a’ bizodalom megszünése; azon egyént pedig, kinek választása formahibák miatt megsemmisitetett, ujra megválaszthatja a’ municipium törvényes formák szerint.
A’ megyei választások és köztanácskozások szabályozásáról szóló törvényjavaslat II-ik szakaszának 53-ik §-usában az mondatik, hogy mind azok, mik a’ történni szokott visszaélések megakadályozására ’s megfenyitésére a’ tisztválasztásoknál rendelvék, az országgyülési követválasztásra is kiterjesztetnek. A’ tisztválasztásokra nézve rendelt büntetések közt van, hogy a’ vesztegető vesztegetés által nyert hivatalát elveszti, mi, ha a’ megyei munkálat megerősittetik, a’ követválasztásokra is alkalmaztatni fog. Kérdés tehát 1) lehet e ezen büntetést a’ követválasztásra is alkalmazni? 2) minő biróságra kell bizni az alkalmazást?
Az első ellen, hogy t. i. a’ tisztválasztási kicsapongásokra nézve megállapitott büntetések a’ követválasztási visszaélésekre is alkalmaztassanak, nincs szólónak kifogása; mert a’ ki követválasztás czéljára veszteget, hasonló, sőt még súlyosb bünt követ el ’s büntetést érdemel, mint ki ugyanazt tisztválasztásoknál teszi, a’ mennyiben t. i. a’ törvényhozás nagyobb ’s fontosabb és jövendőre hatóbb jog, mint egyes tisztviselő hatásköre; ’s mennyiben a’ tisztviselő által okozott kár nem is olly nagy, olly országos, könnyebben is orvosolható, mint azon kár, mellyet a’ hosszu jövendőségnek törvényt hozó képviselő okozhat, ha rendetlenül ’s vesztegetés által választatik.
Mi a’ biróság kérdését illeti, szóló véleménye szerint ezen biróságot, ha azt a’ kormány beavatkozásától mentesiteni akarjuk, a’ megyei munkálatban javaslott őrszék nem gyakorolhatja olly esetben, midőn az elválasztott követ maga a’ vesztegető; – ’s magának a’ megyei munkálat által czélba vett ’s eszközöltetni ohajtott rendfentartásnak érdekében fekszik, hogy illy esetben az itélethozás a’ megyeitől különálló hatóságra bizassék, mellyet pártszellem elfogulttá nem tesz. – Az őrszék felállitásának nehézségét érezték már a’ RR. akkor is, midőn azon javaslatot tevék, hogy az őrszék tagjai a’ szomszéd megyékből választassanak, mert jól tudták, hogy különben alig maradhatnak menten a’ pártoskodástól, ’s hogy mindenkor a’ győztes párt érdekében fognak itéletet hozni. Hát ha a’ vesztegetés büne csak későbben jő napvilágra, midőn a’ külmegyeiekből álló őrszék működése már megszűnt?! illy esetben a’ megyei törvényszék, a’ megyei többséget ’s igy pártérdeket képviselő testület fog itélni a’ bünös felett, ki e’ szerint büntetve sohasem lesz. – Ha továbbá figyelembe vesszük, mikép állanak hazai biróságaink a’ kormány irányában, lehetlen, hogy valamelly függetlenebb biróságot ne ohajtsunk a’ választások érvényessége feletti itélethozásra. – Noha ugyan is minden hatalom a’ nemzetből foly ki, a’ kormány szereti azt állitani, hogy a’ birói hatalom az ő nevében gyakoroltassék; ’s ennél fogva, ha a’ biróság formát sért, ennek illy tetteit megsemmisiti; igy csaknem egészen magának tulajdonitá azon jogot, hogy megitélje, van e helye világos örökösödésnek, vagy nincs, ’s felső parancsolatai által, még egészen magányérdekű ’s csekély jelentőségű kérdésekbe is beavatkozik; mennyivel inkább fogja ezt tenni követválasztások eseteiben, midőn magas és fontos politikai érdekek kivánják beavatkozását. – Ha tehát ez életbevágó nemzeti jogot a’ főfelügyelő hatalom alá nem akarjuk igázni, nem bizhatjuk az a’ feletti itéletet rendes biróságra. Igaz, hogy az őrszék sem rendes biróság, de hiszen annak hatósága csak a’ tisztujitás ’s követválasztás perczeire terjed ’s alig tart néhány napig; a’ követre nézve tehát, kire későbben sűl ki a’ vesztegetési bűn, nem az őrszék, hanem a’ rendes megyei törvényszék fogna biráskodni, ’s a’ kormánynak százféle módja lenne befolyását gyakorolni, és a’ képviseletet gúnnyá ’s játékká változtatni. – Ha ezen biráskodás az őrszékre bizatnék, egyenes ellentétben lenne a’ visszahivási joggal, mellyet a’ megye összesége gyakorol, miből csak zavar ’s összeütközés keletkeznék. – Ezen ’s egyéb okokból, hivatkozva Anglia ’s Francziaország példáira is, hol szinte a’ parlament gyakorolja a’ verificatiót – azon kérdés eldöntését: valljon a’ vádolt követ csakugyan követett e el vesztegetési bünt, ’s igy választása megsemmisitendő e? a’ követi táblára, mint lehetőleg legfüggetlenebb testületre, kivánja szóló bizatni. Ha ez semmisnek itélte a’ választást, a’ törvényhatóság ujra választ, ’s ha ugy tetszik neki, ismét megválasztja a’ követet, kinek választása első ízben formahibák miatt megsemmisittetett, ’s igy a’ helyhatóságok autonomiája semmi sérelmet nem szenved, valamint azoknak visszahivási joga is teljes ereje- ’s épségében marad. –
Mind ezek, valamint az ellenokoskodások is, bővebben előadattak már a’ cs–i inditvány megtétele alkalmával a’ január 19. ’s 20-ikai ker. ülésekben (lásd Pesti Hirlap ez idei 321-ik számát), miért ez uttal rövidebbek lehetünk. – Az ellenvéleményüek ujolag a’ megyék autonomiáját, ’s az országgyülési verificatio gyakorlati kivihetlenségét emlegeték. Megyéink állandó, folyvást együttlevő municipiumok, mellyek önmagok legjobb orvosai saját sebeiknek, ’s e’ részben az országgyülésre nem szorulnak. Az országgyülés népgyülés typusát viseli, ’s a’ legroszabb biróság lenne; a’ municipiumokkal veszélyes surlódásba hozatnék; – megyei szerkezetünk egészen eltér az europai közönséges státustan alapjaitól, ’s a’ külföld példája reánk épen ezért nem alkalmazható; ha valódi többség választott, nincs sérelem; ha elnyomatott az erőszakos kevesebbség által, legközelebbi közgyülésen orvosolhatja sérelmét ’s többséggé emelkedhetik. Nálunk a’ követ nem képviselő, hanem megbizott, ki legszorosb viszonyban áll küldőivel; őt a’ megye fizeti, utasitja, mozgatja, ’s ezért természetes birája egyedül a’ megye lehet. Ha az országgyülésnek hatalom adatik a’ követ erkölcsisége felett itélni, ezáltal megszünik a’ választás szabadsága, megtöretik a’ salvus conductus szentsége; ’s a’ párthullámok még magasbra fognak szökelleni. – Midőn a’ tábla többsége az ugynevezett verificationális választmány kiküldésébe megegyezett, nyilván ki volt jelentve, hogy a’ megbizó leveleknek, a’ választások érvényességének vizsgálatába bocsátkozni nem fog; ezáltal eltérne azon határozatától. – Az országgyülési biráskodás pártosságának ’s czélszerütlenségének bizonyságára felhozatott Lafitte követ példája Francziaországból, ki három ízben megválasztatván, három izben visszavettetett csak azért, mert noha Lafitte nevet visel, nem szabadelmű. – Az ujabb reform terén két rendszer küszködik, a’ központositás, ’s helytartósági autonomia. Ez utóbbinak barátai visszanéznek nyolcz száz éves viszonyokra, ’s látnak megtartva egy hazát annyi vész, annyi ellenség közt, melly absolut hatalmaktól körülvéve ’s folytonos halálharcznak kitéve ugyan, csupán a’ megyei rendszer által megtudá menteni életét. A’ centralisatio emberei ellenben más alkotmányos országok virágzó, diszlő állapotjára, jollétére ’s hatalmára szegezik szemeiket. E’ nagy kérdést csak évek hosszu sora fogja eldönteni; de hogy némellyek már részletesen is kivánnak a’ centralisatio felé törekedni, mielőtt az egész rendszeresitve lenne, azt helyeselni nem lehet; mig ministeri felelősség, valódi képviseleti rendszer, kifejlett nemzeti erő nincs, addig csökönyösen meg kell maradni a’ municipiumok autonomiája mellett ’s kerülni mindent, mi azt gyengitené. Nem jó a’ diót feltörni, mig tudni nem lehet, ki eszi meg a’ benlevő gyümölcsöt. – Nem engedi tehát az országgyülési verificatiót a’ megyei autonomia tekintete, mellyet, mig felelősség által pótoltatva nincs, feláldozni nem lehet; nem engedi továbbá az utasitás-rendszer, miszerint a’ követek kötve levén ’s küldőik megkérdezése nélkül semmit sem tehetvén, minden verificationalis kérdés uj meg uj izgatásra ’s ingerültségre adna alkalmat egész országban.
Válaszoltatott ezek ellenében, hogy a’ hánytorgatott impracticabilitas épen nem áll, ’s kár a’ miatt e’ kérdést, melly életkérdés a’ kormány vagy nemzet részére, gúny tárgyává tenni. Anglia ’s egyéb alkotm. országok példája mutatja, hogy az országgyülési verificatio nem lehetetlen; ’s ha némi nehézséggel jár is, inkább el lehet ezt viselni, mint azon káros következéseket, mellyek a’ kormánynak különben kikerülhetlen avatkozásából a’ választás szabadságára származnak. A’ mód, melly szerint az országgyülés e’ biráskodást gyakorolhatja, igen sokféle, választmányt vagy csak egy pár tagot küldhet ki önkebeléből, vagy valamelly messze eső megyére bizhatja az itélethozást ’stb. – Az inditvány ellenzői igen népszerű térre állottak, midőn a’ municipális autonomia szempontjából fogták föl e’ kérdést; mert e’ szó a’ küldőknél igen jól hangzik ’s nézetöknek némi népszerű szint kölcsönöz. De ebben vastag mystificatio fekszik. Mert nem arról van kérdés: a’ képviselő tábla vagy a’ megye gyakorolja e e’ biróságot? hanem: a’ kormány vagy a’ képviselő tábla gyakorolja e azt? – a’ megyék rendes biróságára bizni azt, épen annyi, mint a’ kormány ’s kir. biztosok befolyásának tenni ki. – Azon rajz ellenében, mellyet az ellenfél az orsz.gyülésről, különösen a’ képviselő tábláról szeret adni, könnyü volna lefesteni a’ kir. biztosok ismeretes eljárását is. Hogy az országgyülési biráskodás a’ megyei jogok gyengitése lenne, ez egyenes mystificatio, sőt, tekintve a’ mostani állapotot, egyenesen a’ megyei jogok erősitése az, a’ mennyiben a’ most gyenge ’s minduntalan 374sértegetett jogok az összes municipiumok védszárnya alá fogadtatnak, mig más részről a’ visszahivási jog teljes épségben fenmarad. – ’S ha az ellenző követ urak az országgyülési testületbe nem biznak, kibe akarnak bizni? – valóban szép fogalom a’ követi tábláról, mellynek önmagok is alkotó részét teszik, hogy ebben is pártoskodást ’s részrehajlást tesznek föl. A’ megyékben ugyanazon tagok maradnak, kik egymást ismerik, szeretik ’s gyülölik, kiket tehát kétségtelenül pártérdekek fognak vezetni; mig ellenben a’ követek, országgyülés elején, midőn a’ verificationális kérdések előfordulnak, egymást nem is ösmerik még. – Az ollyan megyei autonomia, mellyet a’ követ urak védelmeznek, ’s mellyet először Sz. követe hozott fel kormányi szempontból, egy szemkápráztató, szökdelő agyrém, testetlen fata morgana. E’ helyett valódi és minden salaktól megtisztitott megyei autonomia kell e’ gyenge nemzetnek. Ne Pest, ne a’ literatura, ne a’ journalistika, ne a’ „kör“ – hanem az országgyülés legyen a’ nemzeti szellemű kisugárzás középpontja a’ hazában.
Mik e’ közben Cs. és S. és ismét K. követei közt, szemrehányás ’s kölcsönös keserű visszatorlás utján kicseréltettek, – valamint szavazás közben a’ ny–i és sz–i követek közt váratlanul kipattant személyeskedést, jobbnak tartjuk csak megemliteni, mint bővebben elkürtölni, noha az országgy. állapotokra ugyancsak fényes világot vetnek. – Ne vonjuk fel ideje korán a’ kárpitot „jól mondá B. követe“; az orsz.gyülési testületnek is meg van saját története, mellyet elég akkor tudni meg, ha a’ történet muzájának birodalmába átment. Elmellőzzük tehát az egy részrőli önmaga-megkövetésre utasitást, ’s más oldalról hangzó gyanusitási vádakat – itéljen felettök a’ jövendő! – A’ Ny. és Sz. követei közt kicsattant személyeskedésre pedig az adott alkalmat, hogy Sz. követe a’ Ny. megyében legujabban történteket példaképen megemlité; Ny. követe pedig megyéje iránti kötelességnek hivé őt keményebben visszautasitani, mi azután még erősb visszatorlást vont maga után.
P. inditványát, miszerint a’ követválasztás feletti biráskodás a’ követküldő megyére bizatik, de nem az őrszékre, hanem a’ kőzgyülésre, melly különben is visszahivási jogot gyakorol, ’s ezen inditványnak mind a’ szerkezet, mind a’ cs–i inditvány feletti győzelmét már jelentettük. Arról lévén kérdés, valljon a’ verificatiót, vagyis: követválasztás feletti biráskodást az országgyülés gyakorolja e, vagy ne? P. követe is, mint az országgyülési verificationak elvben barátja, azon 17 megye kevesebbségében állott, melly a’ csatát elveszté; minthogy azonban az orsz.gyülési verificatio ellenzői közül nagyobb rész szivesen elállott az őrszéktől, csakhogy e’ biráskodás a’ megyénél maradjon: a’ közgyülésnek P. által inditványozott biráskodása lőn határozattá, mi is illető helyére be fog iktattatni a’ megyei munkálatba.
