CCII. Ker. ülés,
CCII. Ker. ülés,
maj. 29. Elnökök: Bossányi (Nyitra) és Szentpály (Ugocsa); jegyzők: Palóczy, Szentkirályi; naplóvivő: Komlóssy (Debreczen). Tárgy: üdvözlő felirás, Turmező, Fiume és Buccari rendezése.
Kőrös városi uj követ Andrievics Ignácz bemutatott megbizólevele az igazolási választmányhoz utasittaték.
Ezután az elnökség jelentvén ő felsége névünnepe holnap előforduló évnapját, a’ szokott üdvözlő felirat szerkesztésére a’ tábla ősz jegyzője Palóczy László szólittaték fel, kit hasonló alkalom készületlenül soha nem talál, ’s kinek iromány-kötegében most sem hiányzott a’ kivánt üdvözlő felirat.
Miután ez felolvastaték ’s köziratra rendeltetett, áttértek a’ RR. a’ kitüzöt napi rend szerint Turmező rendezési ügyére. Emlékezni fognak olvasóink, hogy e’ tárgy már egy ízben forgott tanácskozási szőnyegen. Előadók az alkalommal a’ még csak 15 §-nyi rövid munkálat vázlatát; kiemelők azon okokat, mik miatt a’ ház nagy többsége bővebb és részletesb rendezést sürgete. A’ rendezési munkálatokkal foglalkozott választmány ez ujabb megbizatás következtében készité azon törvényjavaslatot, mi most előmutattaték. E’ munkálat most már IX. részre osztva, 71 §-ból áll, ’s alapvonásaira nézve az előbbivel mindenben hasonlatos és ugyanaz; egyszersmind azonban e’ főbb vonásokon kivül magában foglalja a’ kerület beligazgatása mostani rendszerét, csupán annyiban tevén némi változást, mennyiben Zágráb megyétől teljesen függetlenné tétele kivánta.
Elővétetvén e’ munkálat, mindenek előtt az illető kerület grófja és követe szólalt föl. Küldői és ő – ugymond – teljes bizodalommal tekintenek azon intézkedések elébe, miket sorsukról határozand az anyahon, mellyhez, ugy hiszik, hű ragaszkodást tanusitának. Lehetetlen mindazáltal, tekintve területök kicsinységét és népességök parányiságát (15,000), eltitkolniok, hogy Turmező kerülete, mint illyen, egészen külön hatóságul magában fen nem állhat. Kéri ez okból az emlitett követ, hogy Zágráb megye szávai járása, melly hajdan Zeverin név alatt különben is önálló hatóságot képezett, független közigazgatásuk valósithatása tekintetéből, Turmezővel egyesittessék.
Szóváltásokra adott alkalmat e’ kérelem, mellynek eldöntéséhez köté vala már az illető kerület is a’ rendezésnek reá nézve hasznos vagy káros eredményét.
Néhányan nem hivék teljesithetőnek a’ kivánt feltételt, melly egy más törv.hatóság integritását támadja meg, ’s olly tekintélyes és ősi hatóság érdekeit, mint egy vármegye, későbbi eredetű ’s csak kiváltságon alapuló kis testület érdekeinek törekszik alárendelni.
Többen azonban semmi képtelenséget sem láttak Turmező kivánatában. Nem kell – mondának – tisztán hatósági kérdésekbe is, helytelen alkalmazással, bezavarni a’ tulajdon érintetlenségét. A’ kérdés itt igen egyszerű, ’s csak az: mit kiván a’ közigazgatás czélszerüsége? E’ tekintetben a’ nevezett járás kikebelezésével, melly alig 15–20 mföld, a’ terjedelmes Zágráb megye közigazgatása csak könnyebbül, mig Turmező máskint lehetetlen önállósága biztosittatik. ’S Turmezőnek e’ részhez méltó igénye lehet az utkészités terhei ’s más közköltségek elvállalása miatt is, miket azelőtt mind Zágráb megye teljesite. De szokatlannak sem mondathatik ez átkeblezés a’ történetekben; a’ törvényhozás, melly Pilist és Soltot Pesttel, Bodrogot Bácscsal ’stb. összekapcsolá, szintolly bátran odhatja meg a’ jelen kérdést, minő jogosan élt hatalmával, midőn a’ szóban forgó járást is, melly önálló hatóság vala, Zágráb megyéhez kapcsolá.
Voltak ismét más szónokok, kik a’ törvényhozás e’ tárgybani intézkedhetési jogát tényül vevén föl, csupán a’ jog eddigi gyakorlása módját kivánák szem előtt tartani. Okoskodásuk ezekben öszpontosula: Ha a’ törvényhozás az utolsó kir. várost sem fosztá meg, noha czélszerűen teheté vala, orsz.gyülési képviseletétől, e’ kedvezményt Turmező hasonló historiai jogalapon méltán követelheti. A’ szavazatjog azonban függetlenség, ’s ez rendezés által föltételeztetik; rendezett önállóság pedig csak a’ kerület nagyobbitása mellett lehetséges. – A’ következetesség lánczszeme ekkép a’ turmezei kivánat méltánylására vezet. Azonban hasonló ki- és bekeblezési kérdések mindenkor országos küldöttség közbenjöttével intéztetnek el, ’s a’ jelen esetben is szükség mind Zágráb megyét, mind Turmezőt bővebben kihallgatni.
Osztozván a’ RR. többsége e’ nézetben, határozatúl csaknem közegyetértéssel lön kimondva: hogy az illető hatóságok kihallgatása végett törvényczikkileg országos biztosság küldessék ki, melly jövő orsz.gyülésre jelentést tegyen. ’S ekkép Turmező rendezési ügye már másodszor halasztaték el.
Most a’ tanácskozási sorozat a’ Fiume és Buccari szabad tengeri kereskedési kerületek belszerkezetéről és országgyülési szavazatjogáról szóló törvényczikkre vezete. – E’ két kerületről ugyanis, noha (1. §.) egymástól elkülönzöttek- és függetleneknek rendeltetnek, hasonló viszonyaiknál fogva, ugyanazon törv.-czikk intézkedik. (2. §.) E’ törvényczikk igen sokban, mire nézve a’ helybeli körülmények változást nem tettek szükségessé, hasonlit a’ sz. kir. városok rendezéséhez; miután mind a’ fiumei, mind a’ buccarii kerület községe (34. §.) csupán egy, ’s nem képeznek sem egyik, sem másik kerületben a’ városi és községi lakosok külön községet, mint a’ Jászkun- és Hajdukerületekben.
E’ törvényczikk mai napon a’ III. Részig (85. §.) tárgyaltaték. A’ városi szerkezetben elfogadott módositások több §-ban a’ fentirt okból minden vita nélkül átirattak. Igy a’ 17. 18. §-ban, melly a’ szabálynak a’ helyt.tanácshoz fölterjesztéséről ’s kormányszék jóváhagyási kötelességéről, ’s a’ 74. §-ban, melly a’ képviselők választásáról szól, – továbbá a’ 77–78. §-ban ’stb. Egyes kisebb szerkezeti módositásokat, mint az olvasók előtt teljesen érdekteleneket, mellőzünk.
Azon §§. közül, mellyek az illető két kerület sajátságos körülményeinek kivánatai, különösen ki kell emelnünk a’ 31-dik §-t, melly szerint a’ triesti tengerpartnak nyujtott kedvezmény hasonlatára, katonatartástól e’ két kerület, szabad kikötői minémüségénél fogva, a’ tengeri kereskedés és hajókázás felvirágzása tekintetéből, fölmentetik; továbbá a’ patriciusokat illető 49. §-t, minélfogva „a’ jelenleg létező patricius családok czímeiket megtarthatják, ’s az eddig honfiak közül nevezett patricius tanácsnokok a’ közgyülésben részt vesznek, és általában minden képviselői joggal birnak; jövőben mindazáltal patricius tanácsnokot nevezni nem szabad.“ Ez utóbbi §-ra nézve a’ kerületi jegyző felvilágositásul adván, hogy a’ patriciatus a’ két tengerparti kerületben átalánvéve csupán helybeli nemességet nyujtó kitüntetés, mint városokban a’ díszpolgárság; a’ patricius tanácsnokok pedig, kiket a’ kormányzó szokott kinevezni, hasonlók a’ megyei táblabirákhoz; kifejtvén továbbá, hogy a’ patricius tanácsnokok tanácskozási joga közgyülésekben, mellyek ezentul választott képviselők gyülései lesznek, továbbá fen nem állhat: inditványozá, hogy czimzetes patriciusok ugyan, miután e’ kitüntetési intézethez a’ tengerpart előkelői igen ragaszkodnak, közgyülés által ezentul is választathassanak, képviselői jogokat azonban ne gyakorolhassanak. Ez inditvány ekkép elfogadtatott.
