Baranya.
Baranya.
Hosszas távollétemnek kérem tulajdonittatni, hogy megyémnek két hónap előtt tartott azon közgyüléséről, mellyben Scitovszky Márton válsztaték Baranya követéül, illy későn teszek jelentést. A’ kereskedést tárgyazó munkálatra következő határozatok ’s illetőleg módositások keletkeztek: A’ vámrendszerről szóló I-ső törv. javaslat 1. és 2. §-ai helybenhagyatván, a’ 3. §. akkint rendeltetik módosittatni, miszerint a’ vámszabályzatnak a’ kifejlendő körülményekhez alkalmazott meghatározása – ország gyülésére adandó és okokkal támogatandó tudósitástétel mellett – a’ kormánynak hagyassék fen; az illyes vámbeli változások azon országszerte hiresztetltetvén, ezen hiresztelé után csak 3 hónap mulva jőjenek foganatba. – A’ II. törv.javaslatban a’ Magyarország ’s az ausztriai örökös tartományok közti vámszabályzat meghatározásaul a’ kölcsönös viszonyosság elvei alkalmaztassanak. – A’ III. törv. javaslat, ugy mint szerkesztve vagyon, elfogadtatik. A’ kereskedési munkálat II. része, melly a’ hitel-intézetről szól, ugyszinte ennek III. része, melly a’ központi műegyetem felállitásáról szól, egész kiterjedésében, mint igen kivánatos, elfogadtatik. – A’ IV. Részben, melly az országos pénztárról ’s ennek jövedelmeiről szól, utasitásul adatott: és pedig az 1-ső fejezet 1. és 2. §-aira, miután a’ honi pénztár részére megajánlandó 6 millió pft teherbe aránylag a’ kincstár ’s megürült egyházi javak is résztveendenek, a’ kétszeres terheltetés megkimélése tekintetéből, jövedelmeikből egyéb levonások ne történhessenek; a’ 3. és 4. §. szerint só felemelt árábóli jövedelmek a’ honi pénztár rendes jövedelmei közé sorozandók; az 5. §., melly az alapitványokról szól, ezek jövedelmei, csak a’ mennyiben czéljok ’s tárgyuk időjártával megszünt, fordittassanak az országos pénztár javára. A’ horvátországi kereskedési alapitvány azonban, mint egyedüli horvát intézmény, eredeti czéljánál hagyassék meg; a’ 6. §. az egyházi jószágok jövedelmeinek tizedrésze, a’ fentebb előadott oknál fogva, kihagyassék; a’ 7. §. a’ hitbizományokra nézve, szintén a’ fenebbi szakaszok értelmében, a’ kétszeres adóztatás elkerülése tekintetéből nem pártoltatik; a’ 8. §-ban foglalt örökösödési díj, mint a’ tulajdon szentségébe vágó*, el nem fogadtatik; 9. és 10 §-ra: a’ bélyeg és hús és szesz fogyasztási díjak, mint mellyeknek felállitását a’ RR. épen nem akarhatják, jövedelemforrásul sem szolgálhatnak; a’ 11. §-ra: a’ külföldről behozott árúkra 30-on felül vetett vámokból folyó jövedelem – a’ gyógyszereket kivéve – pártoltatik; 12. §-ra: 6 millió ezüst forint 3 éven által egyenlő osztályokban aránylag mindenki általi fizetésére határozattá lőn: minden további intézkedést e’ tárgyról a’ financialis választmány jelentéseig fölfüggeszteni. 13, 14. és 15. §: az absentismusi adó, indigena-taksa ’s czimzési taksák negyede az anyautasitás értelmében elfogadtatik. 16. §: az uj találmányokért semmi díj sem járhat. 17. §: az ország költségén épült közlekedési eszközök jövedelmei, – ugyszinte 18. §: törvényrendelte országos biróságok elfogadtatnak. 19. §: a’ felfüggesztetni határzott 6 millió pfton kivül a’ többi pontokban előszámlált jövedelmek az országos pénztár örökös forrásául kijelölendők. – Az országos pénztőr kezeléséről szóló javaslat egész kiterjedésében elfogadtatik. – A’ kerületi választmány munkálatának V-ik része, melly a’ közlekedési eszközökről, ugy ennek VIik része, melly a’ kézműrendszerről szól; nemkülönben ennek VII-ik és végső része, melly vegyes tárgyú javaslatokat foglal magában: miután Baranya RRei ezen valóban sok oldalúlag fontos ’s legdúsabb reményekkel méltán kecsegtető javaslatok létrehozatalától az egész honra nézve csak üdvös hatást várhatnának, egész kiterjedésben követük által hathatósan pártoltatni akarják. – A’ vallás tárgyábani leirat el nem fogadtatván, ugyszinte a’ kapcsolt Részek iránt is, a’ RR. előbbi véleményöknél megmaradnak. – Pozsony, Hont és Középszolnok fölszolitó leveleire gr. Széchenyi István telekdíjas terve pártolása tárgyában határoztatott: miután köztudomásul az ország financialis ügyeinek felvilágositásaul, ’s ebből folyó irányadásra egy tekintélyesb országos választmány megbizva volna, ennek munkálata ’s jelentése várassék be. – Fehér levelére, mellyben tudatja, hogy a’ katonai szállásolás ’s élelmezés megváltására csak 8 százezertől 1 millióig hatalmazá fel követeit, válaszolni rendeltetett: hogy Baranya a’ szükség és haszon kimutatása után a’ hon javára ’s felvirágzására annyit áldoz, a’ mennyi kell. – Pest megye felszólitása Kőszeghy Benjámin által felállitandó siketnéma-intézet iránt pártoltatik. – Zala levele, hogy a’ pesti tud. egyetemnél gyorsirászati tanitószék felállittassék, ’s erre rendes oktatóul Hajnik Károly helyeztessék, – azon módositással, hogy Baranya RRei csőd utján kivánják a’ legalkalmasb egyénnel e’ tisztet betölteni, – pártoltatik (annál jobb, legalább nem kell érdemteljes hazánkfiának kegelmet köszönni, a’ nemzeti hála pedig már rég más regiókat választott, mint mellyet Duna mentén szivnak.) – Arad felszólitása a’ katonai kihágások tárgyában pártoltatik. – A’ Hajdukerület felszólitására határoztatott: hogy a’ Hajdukerület rendeztetése alkalmával, ennek adományleveleiben nyert jogai ne csonkittassanak. – Biharnak emancipatio magvai kőszirtre hulltanak. – Szatmárnak harczias levele ifjusági rémek ellen, szokása szerint megjárta a’ tánczot, vagyis az emberi tévedések iránti szánakozással az irományok közé tétetett. – Szabolcsnak levelére, mellyben angol születésű Paget János díjmentes honositására felszólit, határoztatott: miután Baranya RRei teljesen meggyőződve lennének a’ felől, hogy haza iránti érdemeket nemcsak csatamezőn, de sok egyéb pályákon is lehet szerezni, ’s ezek egyik sikerdúsabbja korunkban alig lehet, mint az irodalom; miután tisztelve emlitett Paget János ezen pályán honunkat a’ külföldön alaposan megismertetve, a’ reánk most is károsan nehezedett, de veszély idejében még súlyosabban érezhető belitéletek eloszlatásával legdúsabb érdemeket szerzett, – miután továbbá az ős és a’ két magyar testvérhaza évkönyveiben érdemekkel tündöklő Wesselényi családból vevén nőt, vele állandóul hazánkban tartózkodik, ’s igy nemzetünk szívvérével egybeforrva, már tettleg is meghonosult; – mind ezek tekintetbe vételével követ urak oda utasittatnak, hogy érdeklett Paget Jánosnak – kit isten ivadékaival sokáig éltessen – díjmentes honositására szavazzanak. – A’ többi tárgyalt dolgok, a’ követválasztás ismeretes eredményén kivül, a’ magányérdekűek közé tartoznak.
Ez teljességgel nem ál; ez semmi egyéb, mint a’ birtokváltozási bejegyzés díja. És pedig tulajdont csakugyan nem sért; különben telekkönyvet sem lehetne behozni. A’ hiba abban van, hogy ezt minden birtokváltozásra ki kelene terjeszteni, nemcsak az örökösödésre; tehát nem is örökösödési, hanem lajstromozási díjnak neveztetnie. Ez minden javaslat közt legjobb; mert egyszersmind a’ telekkönyvek behozatalát is magában foglalja.
Szerk.
Hainer Ignácz.
