184. Országos ülés a’ főRR-nél jul. 27-én d. e. 10 órakor.
184. Országos ülés a’ főRR-nél jul. 27-én d. e. 10 órakor.
Tárgy: izenetek’ olvasása, és bányatörvény.
A’ sérelmek és kivánatok’ első osztályára keletkezett főrendi válasz, ’s a’ középponti vasúttársaság folyamodására készült alsóházi izenet felolvastatván: mindkettő köziratra rendeltetett.
Szőnyegre kerülvén a’ RR-nek a’ bányatörvény-könyvet tárgyazó 2-dik üzenete, ennek tárgyalása közben, rövid felszólalások után, a’ RR. nézetei némelly eltérő módositások mellett csak nem mindenekben elfogadtattak. Az ülés’ érdekesebb részletei itt következnek.
A’ 3-ik §-ra indítványoztatván, hogy azon esetben, ha a’ földbirtokos maga kivánja miveltetni a’ birtokán más által felfedezett kőszénbányát, a’ túrzatónak, költségei’ meglevén remélhető a’ vállalkozási szellem’ elősegéllése: ezen inditvány elvileg elfogadtatott, alkalmazása a’ követi táblára hagyatván.
Az 5-ik §-nál egy bányatelek’ területe 12,540 ölre határoztatott.
A’ bánya-bíróságról szóló §§-okra nézve egy baloldali gróf hivatkozván IIIdik Károly és Mária Therézia alatti gyakorlatra, az előbbi főrendi határozatot kivánta most is megtartani. A’ többség ellenben gyakorlat-, ’s kiváltságlevelekre támaszkodva, elfogadta a’ RR. javaslatát.
E’ szerint az első biróságú bányaszékek’ felállitásáról szóló 11-d. czikk következő módositásokkal fogadtatott el.
a) A’ 35-dik §-ban a’ főRR. az első biróságú bányaszékek’ felállitására nézve a’ közellevő helyeket egy biróság alá kivánván foglalni; erre a’ RR-ket felszólitják.
b) A’ képviselők’ választásáról szóló 39. §. azon megszoritással fogadtatott el, miszerint a’ bányapolgárok az illy választásoknál „birtokuk mennyiségéhez képest fognak szavazni”; nem pedig „birtokmennyiségre való tekintet nélkül fejenként” mint a’ RR. határozták.
c) A’ 43-dik §-nál a’ bányahivatalnokok’ választására az elnöki kijelölés elfogadtatott. –
A’ 87. és 88-dik §-ban a’ RR. kivánják, hogy a’ bánya városok kir. adomány mellett birt erdeiket – az erdők’ fentartásáról rendelkező törvények szerint – magok kezeljék.
E’ kivánt ellenére egy baloldali gróf némelly bányavárosok által a’ kincstárral kötött szerződésekre hivatkozott, azt akarván ezekből megmutatni, hogy az illy erdők’ kezelésére nézve a’ bányavárosok’ joga nem ugy áll, mint a’ RR. követelik. És ezen szerződéseknél fogva szóló gróf az 1747-dik évi kir. leiratban alapitott kincstári kezelést ezutánra is meghagyatni kivánta, támogatván e’ kérését az önkényesen behozott gyakorlattal is.
A’ RR. ekképen ostromlott javallata mellett egy jobboldali ifjú báró szólalt fel. Szerinte egy tollvonással a’ bánya városok’ ebbeli kiváltságait megsemmisiteni nem lehet, mert ők kiváltságok alatt éltek, ezeket megérdemelték, és ha ezektől a’ bányavárosok megfosztatnának, kérelmi állapotra fognának jutni. Törvényeink szerint egyes emberek szint ugy, mint moralis testületek, ha vagoynt kiváltság szerint birnak, azt csak hütlenség és magszakadás által veszthetik el; minthogy pedig a’ bányavárosok egyik által sem vesztették el, kiváltságuk áll, ’s őket ezekben csak akkor lehetne megszoritani, ha az erdőket pusztitanák vagy megszoritásukat más fontos tekintetek követelnék. Mig ezen esetek elő nem állanak, addig a’ méltányosság kivánja, hogy a’ bányavárosoknak se mérjen a’ törvényhozás más mértékkel, mint mér másoknak.
Végre, még csak a’ 234. §-nál történt kevés módositás, mellybe a’ bányaperekbeni megjelenésre a’ KK. és RR. által határozott 3 nap helyett a’ főRR. 15 napot tettek.
Jövő ülések’ tárgyául a’ középponti vasut iránt átküldött alsóházi üzenet ’s a’ sérelmek’ folytatása tüzetett ki.
