Országos ülés a’ RRnél, auguszt 10-én, déli 12 órakor.
Országos ülés a’ RRnél, auguszt 10-én, déli 12 órakor.
A’ kerületi elnökség mindenek előtt benyujtja több kerületi határozatokat; ezek között különösen az élelmezési ügyben készült izenetet.
Felolvastatván ez izenet, ’s a’ megyék’, kerületek’ és káptalanok’ részéről választott orsz. küldöttségi tagok’ névsora: a’ királyi városok közül szó emeltetett a’ kerületi határozat ellen, kivánván, hogy e’ nagy fontosságú tárgyban melly a’ városokat különösen érdekli, mind a’ négy kerület’ városaiból legalább egy, ’s tehát összesen négy küldöttségi tag’ választása engedtessék meg. ’S e’ kivánat, most, pártoltatva az elnök és több megyei követek által is, hosszas és szenvedélyes vitákat idézett elő. – E’ vitáknak csupán egyszerű vázlatát adjuk e’ közleményben, mellőzvén a’ főleg személyekre vonatkozó szóváltásokat, mellyek az illető egyének’ ismerése által birnának némi érdekkel.
A’ városi követek’ kivánata’ támogatására emlittetett a’ gyakorlat ellenes aránytalanság, mellyben a’ negyedik rend’ képviselője a’ nemesség’ 12 megyei, ’s talán megannyi főrendi tagja ellenében fogna állani; mondatott, hogy az élelmezési ügy jobban érdekli őket, kik, ha nem választatnak is még egyenesen a’ polgárok által, természetesebb képviselői azon osztálynak, melly adót fizet, mint a’ kiváltságos osztály’ bizományosai. Igen, itt az ő érdekekről van szó, kik adóznak, ’s ez érdekek a’ tehervuiselés’ különbözése szerint, az ország’ négy kerületeiben különbözők lehetnek. Szükség, hogy minden vidék’ érdeke részükről is képviseltessék a’ választmányban, még az esetben is, ha – miként mondatik – a’ választmány’ feladata csupán tudakolás leend. Ha a’ megyei követek nem szégyenlenek illy nagy számmal menni a’ tabellaris szerepre, reájok sem fog ez által szégyen háramlani. Ellenben az aránytalanság méltán vétethetik általuk jogtalan bánásnak, a’ negyedik rend’ lenézésáének. Jogtalanság ’s lenézés pedig határozat’ alapja nem lehet, a’ többség’ akarata zsarnoksággá fajul, ha eltéveszti szeme elől a’ jogi, vagy legalább méltányossági alapot. ’S e’ két alap az, minélfogva a’ különböző modorban szólott városi követek sürgeték, hogy arányosabb befolyás engedtessék nekiek az orsz. választmányba, többen kijelentvén, hogy ellenkező esetre becsületérzésök által kényszerittetnek türni inkább, hogy egész választmányi eljárás róluk nélkülök menjen véghez, semmint tovább is szenvedni a’ kicsinyitő lenézést, semmint megengedni, hogy előbbi semmiségökbe visszataszittassanak. – Néhányan, a’ városi követek’ e’ mostani abnormis állása miatt is a’ nemesség’ hatalmaskodását vádolák, ’s ugy nyilatkozának, hogy ideje már felhagyni az eddig követett ferde politicával. Micsoda érzelmek fognak ismét támadni a’ haza’ tetemes néposztályában, ha épen az országgyülés’ végén ujolag megzavartatik az egyetértés, melly a’ különböző osztályok’ képviselőit egymáshoz közelebb kezdé hozni a’ jelen törvényhozás’ működése’ kezdetén? – Valóban – mondá egy kis város’ követe – a’ városoknak az előzmények után, mik ez orsz.gyülés alatt érdekökben történtek, meg kell győződniök, hogy a’ nemzet’ rokonszenvét birják, mert az utasitások’ többsége mellettök szól; egyszersmind azonban a’ mostani határozat után, meg kell győződniök, hogy a’ RR. egyéni rokonszenvét nem birják, mert határozatuk ellenök szól.
E’ nézetek’, e’ vádak’ ellenében, mellyeket több megyék viszhangozának, más megyei követek válaszolák; mikép’ annak meghatározása, hány városi követ vegyen részt valamelly küldöttségben, mindenkor a’ RR. többségétől függött; ’s miután e’ részben semmi bizonyos arány nem tartatott soha szem előtt, a’ szüntelen változó gyakorlatra hivatkozni nem lehet. A’ városok most összesen birnak egy szavazattal, ’s ez arányban két szavazattal elégg fognak a’ választmányban képviseltetni. Több befolyást adni már csak a’ mnodor miatt sem lehet, mellyben az sokak által jogalapon követeltetik. Nem a’ többség’ akarata elleni dacz e mondani. hogy ha négy tagot nem választhatnak a’ városi követ urak, egyet sem fognak választani? Ha valódi szándékuk van minél nagyobb résztvenni a’ küldöttségekben: nem megfoghatatlan, hogy minél több tag’ választhatásáért küzdenek; de ha többet nem nyerhetnek, a’ kevesebb befolyást sem akarni használni, ez nem mutat valódi szándokot, ez makacsság. De nem is áll, hogy a’ városiak az élelmezés’ ügyében olly különösen volnának érdekelve; a’ terheket, mik ezzel össze vannak kötve, nem is ismerik a’ felsőbb vidéki városok. – ’S felelnek e’ megyei követek képviseleti állásuk’ megtámadtatására is, ’s hasonlitásokat tesznek a’ harmadik és negyedik rend’ képviselete közt. Egyik sem tökéletes, ’s mindkettő osztályt, nem a’ népet képviselő; sőt mennyiben a’ városok’ követei nem csupán egy zárt testület’ küldöttjei, elsőbbséggel birnak a’ megyei követek, kiket egész nemesség választ, ’s e’ nemesség’ egy része urbértelkes; tehát azt sem mondhatni egészen, hogy a’ megyei követ az adózási érdekeket nem képviseli. Különben egy nagy megye’ követe tényekre is hivatkozik; emliti az urbért, mellyet nem azon töredékben kell megitélni, mi belőle más elemek’ nyirbálása után megmaradt, emliti azt egész tisztaságában, ugy mint az 1836-ki képviselőtábla tervezé, ’s hivatkozván az országos naplókra, kérdi: hány városi követ pártolá azt, midőn körüle mogyorótörővel jártak? Emliti szónok az adómegajánlás’ eseteit is. ’S egy más, tiszai megye’ képviselője még tovább megy; vádolja a’ városok’ követeit, hogy a’ pénzügyi orsz. választmányban sem ugy szavaztak, mint kelle vala. Figyelmezteti e’ követ a’ RR-ket, ne zavarják öszve a’ mostani ’s a’ jövendő, a’ rendezett városok’ követeit; ne zavarják össze az itt ülő városi követeket magokkal a’ polgárokkal. Törvényhozásnak különben is jogból ’s nem rokonszenvből kell kiindulni.
Ezekre ismét a’ másik rész’ észrevételei következtek. Érdekes volt különösen egy dunai megye’ ifjabb követének nyilatkozata, ki mindenkor nagy hévvel szokott föllépni a’ városi követek’ ótalmára. Nem foghatja meg a’ követ, mint következtethetni abból, hogy az adózó nép’ érdekei mellett egyszer másszor felszólalt a’ testület, hogy a’ népet valóban képviseli; igy ugyanezen testület a’ szerencsétlen lengyeleket is képviseli; mert azok mellett is tőn felirást. Eszébe jut itt szónoknak a’ hasonlat, miszerint az angol parliamentben a’ mult században többen mondák, hogy ők is képviselik Éjszakamerikát, ’s a’ képviselet’ következtében a’ gyarmatoknak el kelle az anyaországtól szakadniok. Azonban nem tagadhatni, hogy e’ tábla’ egyes tagjai szivükön viselik az adózónép’ sorsát; de nézzük az eredményt, ’s látni fogjuk, hogy országgyülés’ végén mindig az lesz meg, mit felülről akarnak. Ha tehát az eredmény ugyanaz, miután a’ nemesség ura, nem képviselője a’ népnek; ellenben tagadhatlan, hogy jelen esetben a’ városiak’ bőréről is van szó, miért félünk a’ városiak’ szavazatától? A’ pénzügyi választmányban adott szavazat egyébkint helytelenül hozaték föl. Ott a’ városiak több nagy nevűekkel Sz–vel, B. L–sal együtt szavaztak, vagy e’ kiváltságot is magunkénak akarjuk vallani, hogy csak megyei követeknek szabad roszul szavazni? Sokszor mondá már szónok, hogy mig mi saját feleinken hatalmaskodunk, mások sem szünnek meg rajtunk hatalmaskodni! A’ magyar ellenzéknek egyrészről alkotmányellenes iránynyal, más részről kiváltságok, osztályi hatalmaskodás ellen kell küzdeni; sokan az elsőt, szónok az utóbbit tartja előbbvalónak. Igy forrunk össze, igy leszünk erősek ’stb.
Ezen viták közben az elnök gyakran közbeszólt, emlitve egy részről, a’ harmadik rend’, a’ nemesség’ képviselőinek mind az adózó nép’, mind a’ polgárság’ érdekeiben tapasztalt küzdelmeit, kérve más részről a’ RR-ket, hogy ha nem tekintenek is gyakorlatra, nem jog szerint, csupán méltányosságból teljesitsék ez esetben a’ városi követek’ kivánatát.
De mindenek fölött különös volt a’ modor, mellyben egy felső vidéki követ szólalt fel a’ városi követek mellett. Mert midőn a’ városok’ rendezési ügyének jelen kétséges állásaért a’ RR. többségét okolá, sőt hevesen meg is támadá; midőn tövisről beszélt, mit ez által a’ polgárság’ szivébe e’ tábla’ állhatatossága ütött: rémité egyszersmind a’ városi követeket, hogy a’ RR. mostani hatalmaskodásában szemlélhetik jövendő állásuk’ képét.
E’ nyilatkozat többféle magyarázatra nyujta alkalmat. Mig a’ városok’ modorát, miszerint követőleg is szóltak néhányan, sokan nem kárhoztaták: e’ nyilatkozatot mindkét vélemény’ pártolói visszautasiták.
Egy megyei követ, ki a’ kerületi szerkezetet védte, most érzé, honnan fű a’ szél Sz. követe’ beszéde után. Mit nem tőn e’ tábla a’ városok’ érdekében, mint küzdött mellette, hogy megmentse a’ mindenható felügyelőtől, ’s ime most mások’ bűnei ruháztatnak e’ táblára; sőt felhivatnak a’ városi követek perlekedni a’ megyék’ képviselőivel. Miért kivánnak velünk perelni? kérdé az ősz követ. Pereljenek a’ másik táblával, hivják föl a’ hatalmat parancsolásra érdekökben, ’s a’ rendezési munka fel fog jutni, mint e’ tábla kivánja.
Hasonló szellemben fogta fel Sz. követe’ felhivó szavait a’ városi követek’ kivánatát pártoló ifju dunai követ, épen nem örülvén az ekkép’ nyert szavazatnak.
A’ többség végre nem ellenzé: hogy nem ugyan négy, mint az illető követek kivánták, hanem három városi tag választathassék az orsz. választmányba, ennyi is azonban nyilvános kijelentés mellett, hogy innen semmi következtetés jövőre nézve nem vonathatik.
Az ülés fél ötkor oszlott el.
