224. Országos ülés a’ főRRnél, sept. 18-án d. e. 10 órakor.
224. Országos ülés a’ főRRnél, sept. 18-án d. e. 10 órakor.
Tárgy: hitelesités, görög nem-egyesült vallás, egyházi áldás’ megtagadása, illirismus és turmezei sérelem.
Köziratra adatott a’ városi ügyben átküldött 6-ik alsótáblai izenet.
Hitelesittettek: a’ szabad átmenet, büntető-eljárás, börtön-rendszer ’s megyei kihágások iránt közelebb kelt főrendi válaszok.
A’ görög nem-egyesültek’ nevelési ügyében a’ főRR. továbbra is ellenzik az országos választmány’ kiküldését, folyvást azon véleményben levén, hogy azon nevelési ügy az 1791: 27. t. czikknél fogva a’ törvényhozás’ körébe nem tartozik.
Az ó és uj naptár’ egyesitését a’ karloviczi érseken, ’s a’ jelen volt görög nem-egyesült püspökön kivül ohajtják ugyan a’ főRR., ’s a’ nagyváradi egyesült püspökkel együtt eszközölhetőnek is tartják; de nem egyhamar; azért a’ RR. javaslatát mellőzve, az 1827-iki hasontartalmu felirásnak megujitására az alsótáblát azon okból szólitják fel a’ főRR., mivel szerintök az alsóházi izenetben felhivott 1599: 45. t.czikk az elavult törvények közé tartozik, ’s nem egyéb, mint: filius ante patrem, mennyiben azon törvényczikk’ hozatala után a’ görög nem-egyesültek – mikép’ a’ fentebbi egyesült püspök megemlité – szinte egy század mulva költöztek be, ó naptáruk’ használatának biztositása mellett.
E’ szerint a’ görög nem-egyesült vallás iránti függőben lévő két pont továbbra is vitatás alatt marad.
Az egyházi áldás’ megtagadásából folyó sérelem’ tárgyában – mint olvasóink tudják – az izenet-váltogatásoknak annyi eredménye már volt, hogy az 1647: 14. törv.czikkre alapitott perek’ visszakérése, ’s a’ nem cath. papok által kötött vegyes házasságok’ törvényesitése iránt a’ két tábla között megtörtént az egyesség.
Ma ezen egyesség a’ letartóztatott perek’ visszakérésre nézve közel volt a’ felbomláshoz; mert bár annak megtörténtét egy alföldi püspök elismeré, a’ teljes egyesülést mégis tagadá, mivel – ugymond – a’ főRR. azon pereket legfelsőbb határozattal ellátva, a’ KK. és RR. ellenben folytatásvégett kivánják visszaküldetni. Ezért püspök ur a’ félreértésnek kerülése végett a’ törv.javaslatban világosan kiakará tétetni, hogy a’ szóban forgó perek legfelsőbb határozattal ellátva küldessenek vissza.
Ezen javaslat a’ baloldalon pártolásra találván; megmagyaráztaték; mit ért az inditványozó püspök ur a’ legfelsőbb határozat alatt, nem mást, mint azon perek’ megsemmisitését, mit a’ törvényhozásnak, ha a’ végrehajtó hatalom’ jogaiba vágni nem akar, kivánni nem lehet, különben is – mond egy más gróf – azon javaslat a’ fenálló hatalmak’ összezavarása nélkül még azt sem fogadható el, mert a’ pereket határozattal ellátni, nem a’ végrehajtó, de a’ birói hatalom’ kötelessége.
A’ felirásba iktatni javalt határozatot, inditványozó csak a’ biráskodásra és birói illetőségre vélvén szorithatónak, mondá: hogy a’ mint határozhat ő felsége ezek iránt parancs mellett a’ magánosok’ pereiben; ugy hozhat illy határozatot a’ fenforgó perekben is.
Mire ismét megjegyezteték a’ jobboldalról, hogy kissé majd tágabb értelemben is vétethetik oda fen a’ határozat szó; mit különben birói parancsokkal összezavarni épen nem lehet. De ha ekkép’ értetik is – mond egy gróf – igen különös fogalmuk van a’ törvényhozás’ köréről azoknak, kik a’ kérelmezést, követ-igazolási jogot attól elvonják, ’s ezek helyett a’ magánosok’ ügyeibe kivánják vegyiteni a’ törvényhozást, akarván, hogy kérjen egyik vagy másik perlekedő fél mellett ő felségétől birói parancsokat.
A’ nemességben leggazdagabb tiszai megye’ főispáni helyettese e’ határozat helyett, – ha csakugyan kell valami – királyi válasz mellett kivánta visszaküldetni azon pereket.
Azonban az inditványozó teljesen megnyugodván a’ RRnek e’ tárgyban váltott 2-ik izenetében, javaslatától elállott: csak ezen izenetre kivánván hivatkozni az átküldendő főrendi válaszban; – ’s ez elfogadatott.
Ugyan azon püspök’ inditványára, azon törvényjavaslat’ eleje, melly a’ nem római cath. pap előtt kötött vegyes házasságok’ törvényesitése végett hozatott, ekkép’ módosittaték: „Azon vegyesházasságok, mik az 1839-ik évi mart. 15-ik napjától kezdve (a’ másik határidőt orsz.gyülés’ végének bizonytalansága miatt a’ főRR. csak hitelesitéskor kivánják kitenni) nem római cath., hanem valamelly más törvényesen bevett vallásbeli lelkész által adattak össze, törvényesek.”
A’ felirási javaslatban ismét azon püspök’ inditványára, nem fogják elismerni a’ főRR., hogy a’ törvény’ gondoskodását igénylő fentebbi vegyesházasságok az egyházi áldás’ megtagadása miatt, hanem csak, hogy azon áldás’ megtagadásának alkalmával keletkeztek.
Ezen vallási tárgyak’ bevégeztével elfogadtaték a’ RR-nek az illirismus iránt kelt felirási javaslata, minek pontonkénti tárgyalása előtt Horvátország’ követe hosszas beszédben mondá el a’ nagy gróf után, mikép’ az illirismus csak reactio, mellyet szerinte előidéztek, részint a’ közelebbi orsz.gyülések, – via facti járva el a’ Slavoniainak követelt 3 megyére nézve, ’s legközelebb hónapokig gátolván az alsóháznál Horvátország’ követeit hivatalos eljárásukban; – részint a’ megyék, a’ latin levelek’ visszautasitása által. A’ követ-ur e’ felirásban Horvátország’ becsületét látta megtámadva, ’s az egyes kitételek’ igazolására adatokat követelt a’ RR-től, vagy taliot, ha magokat adatokkal nem igazolják. E’ különös kivánat azonban elhangzott.
A’ felirásból mégis a’ Horvátországban tartott utóbbi tiszt- és követ-választások ’s megyei közgyülések’ kicsapongásaira való hivatkozás, némelly csekélyebb jelentőségü szavakkal együtt kihagyatott.
Ezután a’ turmezei sérelem kerülvén tanácskozás alá egy baloldali gróf mindenekelőtt megtagadván a’ viszonyt, melly az illirismus és turmezei sérelem között, mint ok és okozat között létezik, javaslá a’ főRR-nek, hogy előbbi nézeteik mellett maradjanak, miket szerinte a’ RR. ujabb izenete sem forgatott ki.
Ezen javaslatnak mind pártolói, mind ellenzői hivatkozván a’ naplóra, saját részükre követelék az igazságot; ’s az utóbbiak elismerék ugyan, hogy e’ részben a’ RR-ket pártolni annyi, mint az illir gyülekezetben a’ veres sipka’ eltiltását inditványozni, de azért véleményöket kijelenték, kivánván a’ turmezei sérelem’ fölterjesztését azért is, mert az illirismus’ tárgyában általánosan elfogadott felirásnak kiegészitő része, ’s ahhoz adatul szolgálni, mi nélkül azon feliratot felterjeszteni sem lehet. Ennélfogva – mint mondaték – a’ szóban forgó sérelem’ felterjesztését csak pusztán egy két horvátországi főhivatalnok’ kimélése miatt mellőzni annál kevésbé lehet, mivel ha ő felsége kellő intézkedéseket nem tesz, ama horvátországi hivatalnokok sem leendenek képesek kötelességeik’ teljesitésére. Különben is, ha az illirismus’ tárgyában csak most elfogadott általános feirás adatok nélkül fel mehet; az adatok’ képzelt hiánya itt sem elegendő ok a’ felterjesztés’ ellenzésére. Ezen okok mellett többen roszalák, hogy a’ kormány a’ szükséges intézkedéseket két királyi biztos’ vizsgálatára sem tevé meg.
Egy gróf a’ jobboldalról semmikép’ se találá következetesnek a’ főRR. eljárását e’ tárgyban, mert azok, kik olly szorgalmatosan örködtek a’ városi szabályok’ kérdésénél, nehogy valamelly törvénytelenség a’ helytartó-tanács’ hanyagsága miatt 6 hónap mulva törvényesüljön, nem vehetik olly közömbösen a’ turmezei sérelmet. A’ főRR., mond ő mlga, e’ sérelemre nézve még nem fejezék ki meggyőződéseiket 659a’ törvényszegés iránt, csak azt mondák, hogy nincsenek tisztában a’ dologgal, és csodálatos, hogy, miután olly köröm’ szakadtáig küzdöttek a’ városi szabályrendszer’ ama csekély pontjainál, itt még csak azt sem kivánják tudni, megtörtént e a’ törvényszegés vagy sérelem? Ez merő ellenkezés.
Egy báró e’ tárgyban bebizonyitva látá, hogy a’ főrendi többség az illirek’ hibáit mindenkor legyezi, és csudálkozék, hogy annyi aláirással ’s melléklettel ellátott folyamodásra a’ főRR. adatokat kérnek, vagy csak egyszerüen kivánják a’ kormányra bizni az intézkedést.
A’ baloldal az adatok’ hiányát tartván legfőbb oknak a’ felterjesztés ellen, egy felföldi gróf jónak látta adatok’ szolgáltatása végett felhivni azon főispánt, ki Horvátországba királyi biztosul volt kiküldve. De a’ felhivott főispán a’ közvárakozást csak azzal elégité ki, hogy annak, kitől kiküldeték, már számolt, a’ főRR-nek pedig számolni nem tartozik; – különben is – ugymond – kiküldetése’ czélja nem a’ turmezei sérelem, de a’ dec. 9-i kicsapongás volt.
Mennyire alkotmányos e’ nyilatkozat, annak megitélését egy jobboldali gróf a’ nemzetre bizá.
Egy horvátországi báró idő’ rövidsége miatt sem véli már megtarthatónak a’ felirásban kért tartományi gyülést.
Mire egy jobboldali gróf azt jegyzé meg, hogy másfél évig ellenezi a’ sérelem’ felterjesztését, akkor azt mondani, már nincs idő, ez gyönyörű okoskodás!
Tanácskozás közben egy dunai főispán ismételvén ama multkori inditványát, miszerint a’ tárgyat csak pusztán intézkedés végett minden véleményezés nélkül kivánta ő felsége elébe terjeszteni; e’ javaslat számos pártolókra talált. Ehhez csatlakozott nagy részben a’ jobboldal is, miután látta, hogy a’ RR. javaslata többségre nem számithat.
Mind e’ mellett a’ többség a’ turmezei sérelemnek bármi alakban leendő felterjesztését ellenzé.
E’ határozatot egy jobboldali ifju gróf – miután szerinte a’ világiak’ szavazata két egyenlő részre oszlott – a’ főtisztelendő egyházi rendnek szépen megköszöné.
