402. Kerületi ülés, aug. 22.
594402. Kerületi ülés, aug. 22.
Elnökök: Zsoldos, Semsey (Sáros), naplóvivő: Botka; jegyző: Vukovics.
Napi rend: urbéri inditványok.
A’ jobbágynak ezután sem engedtetik meg, gabnából pálinkát főzni. Miért? Mert a’ pálinka valódi méreg, ’s aztán a’ jobbágy majd azt is felfőzné, mi első szükségére kivántatik. Ez atyáskodási elv ellenében kérdék némellyek, mit tegyen tehát a’ szegény jobbágy gabnájával, ha megromlik? vagy az általános záralávétel az első szükségi czikket romlástól is meg fogja ovni? ’s a’ méregkészités csak földesuri kiváltság?
Azt sem kivánja a’ RR. többsége (23 megye 22 ellen) kimondani törvényben, hogy a’ bolt-nyitási jog, hol szerződésben világosan eltiltva nincs, a’ szerződésbelieket szintugy illeti, mint egyéb tisztán urbéri lakosokat. Egy megyei követ különösen azon véleményben volt, hogy hasztalan addig a’ törvény’ örökös magyarázása, mig a’ sorompók között férfiak nem ülnek, kik felelősek lesznek a’ törvények’ megtartásaért. A’ törvényhozás’ szelleme, melly az urbért hozá, hogy a’ jobbágy’ sorsán könnyitsen, elég világos magyarázat.
Nagyobb figyelmet érdemel a’ házatlan zsellérek’ sorsa. Ezek, monda egy nagy megye’ követe, 12 napot szolgálnak csupán azért, mivel a’ helységnek, melly a’ földesuré, legét szivják és vizéből isznak; szolgának semmi haszonvételért, holott törvénytudóink tanitják, mikép’ a’ szabad költözés’ engedélye által megszünt a’ jobbágy tulajdona lenni a’ földesurnak. ’S a’ RR. ezentul is maradnak a’ réginél; nem fogadtatott el, hogy legalább kevesebbre szállittassék e’ 12 nap
A’ sóárulás’ megengedése, ’s a’ községi jegyzők’ kérelmi sorsának biztositása iránt, a’ mult orsz.gyülésen megszakadt egyezkedések’ fonala ismét felfogatik.
Az I. Rész 40. czime pedig valahára elfog töröltetni. Ezt 24 megye határozá 22 ellen. E’ törvényt többen eddig is megfoghatatlan tulajdon-sértésnek tarták. A’ jobbágy ki ma telkét megvette, soha sincsen bátorságban, nem fog e az földesura’ valamellyik osztozó gyermeke által holnap elvétetni, olly áron, mellynek meghatározása nem tőle függ. E’ kibecsülés földesuri kényelem miatt, valóban különös neme a’ kisajátitásnak, mi más nemzeteknél csak elkerülhetlen státus-szükségből alkalmaztatik. ’S e’ kibecsüleltetes nem csak a’ birtok’ becsét csökkenti, hanem a’ birhatás’ elvével is merőben ellenkezni fog. Továbbá nem csak a’ kibecsült jobbágyot teszi földön futóvá, – kevesiti magát az adóalapot is, mi által ismét a’ többi jobbágyok’ sorsát is annál súlyosabbá változtatandja, minél inkább szaporodik nemességünk. De annyival inkább szükség vala valahára eltörleszteni ez igazságtalan törvényt, mivel gyakorlatban, a’ nemességre nézve is illusorius lett; miután eszközlése a’ helyt.-tanács által urbéri utra igazittatnék, mi mellett a’ szegényebb földesurak tömérdek költségekkel, gyakran hosszas ideig és hasztalanul terheltetnek.
Továbbá téglát és cserepet égetni, meg fog engedtetni a’ jobbágyságnak. Ezt, mondák többen, eddig sem helyesen tiltá a’ helytartó-tanács, az urbéri törvények’ szelleme ’s az 1836-ki naplók’ tartalma ellenére. Hiszen ha ez is tiltatik, mondhatjuk e, hogy a’ jobbágy szabadon használja földét? kivánhatjuk e tőle, hogy erősebb anyagból készitse épitményeit?
A’ törvények’ sérelmes magyarázatai után kénytelenk a’ RR. a’ jobbágyság’ érdekében törvényileg azt is kimondani: hogy a’ sör-élesztő nem szeszes ital, mellynek mérése tiltathatik; ’s hogy abroncsos edényben pálinkát is lehessen bevinni, mint megengedi a’ törvény a’ bornak bevitelét. E’ felvilágositásokat a’ helyt.-tanács’ eljárása teszi szükségessé. ’S e’ két pont felett hosszasb viták folytak. Egy megyei követ nem foghatá meg, hogyan lehete az élesztői italnemek közé sorozni, ’s azokról, kik ezt cselekvék, föltevé, hogy a’ tárgynak képesek volnának magvát keresni; ’s valóban ha kedve csosszannék is valakinek élesztőt inni, nem tilalmat, de kiváltságot érdemlene a’ kormányszéktől e’ működésre. – ’S mi a’ pálinka-bevitelt illeti: ismét különös, hogy mit a’ törvény, nem tilt, érdeke ellen a’ jobbágyságnak, mellyen az urbér segitni kivánt, tilalmazza a’ kormányszék! ’S miért? Mert, ugymond egy kárpátvidéki követ, a’ törvény „bevinni” a’ bort, a’ pálinkát csak „kifőzni” engedi. – ’S eladni nem? válaszolt kérdőleg egy követ; innen aztán következnék, hogy „meginni sem szabad” mivel a’ törvény ezt nem rendeli; következnék, hogy eczetet, kávét ’stb. mind ellehetne tiltani, mint szeszes italokat. igy aztán szép egyedáruságot üzhetnének földesuraink a’ pálinka’ kiváltságos mérgével, nem különben mint Chinában mákonyával Anglia. hasonló körülmények után nem alaptalannak mondá egy nagy megye’ követe a’ vádat, miszerint az uriszék’ hires igazság-szolgáltatási szerepét az intézményező urak vevék át. Miután pedig egy dunai követ szerint, a’ törvények’ illyetén elmagyarázása mindennapi dolog, miután a’ helyt.-tanács nem olly itélőszék, mellynek itéletei ellen sérelmet formálni nem lehetne: némellyek sérelmül kivánnák az előadott kormányszéki intézkedéseket fölterjeszteni. Törvényt csak ott kell magyarázni, hol a’ törvényhozás annak homályos voltáról önmaga meggyőződik; ott hol a’ törvény’ szelleme nem szól ollykiáltólag, mint az urbéren, ’s hol a’ nemzet főhivatalnokai’ felelőssége által szándékos félre magyarázások ellen biztositva van. – A’ többség mindezek mellett, mint fentebb is irók, magyarázni kivánja a’ törvényeket.
Emlitnünk kell még a’ malmos gazdák iránti gondoskodást. Ezeknek sorsa eddig tisztán önkénytől függött. A’ földesur nem csak kibecsültethetés’ jogával birt reájok nézve, de a’ malomdijt is tetszése szerint felebb emelhetvén, olly szomorú állásba taszithatá, mellyben malom-épületeiket, nem viselhetvén a’ terheket, kibecsülés nélkül is kénytelenittetnek odahagyni. Ez okból már az 1836-ki törvényhozás szükségesnek tartá a’ Dráván épitett malmok’ bérét megszabni, most e’ rendelkezés általánosan kiterjesztetik, akkép’ intézkedvén a’ RR., hogy az 1836-ban már fenállott malmoktól az akkori – ’s azoktól, mellyek az óta épültek a’ mostani bér fog törvényeseknek megállapittatni. –
Ülés’ végén az orsz. gyülési szállások’ ügyében készült ujabb izenet hitelesitteték meg.
