290. Kerületi ülés, sept. 24-én;
290. Kerületi ülés, sept. 24-én;
elnökök. Ragályi, Sőtér; naplóvivő: Zsoldos; jegyzők: Palóczy, Vukovics.
Napirend: hitelesitések, inditványok, katonai élelmezés’ ügye.
Hitelesitettek több izenet és törvényjavallatok, az országgyűlési költségeknek a’ nemesség általi viselése, az alapitványi számadások’ országgyülés’ elébe terjesztése, ’s a’ birhatási jog’ és közigazgatási hivatalképesség’ kiterjesztése iránt.
A’ szemelvények’ során a’ mezei rendörségben igazitás most nem tétetik, a’ futó homoknak megköttetése, ’s a’ községi jegyzők’ sorsának biztositása iránt törvényjavaslat fog készülni; a’ zágrábi püspöknek torontáli hűbérnökei felett udvari grófja ’s ügyvédje által gyakorlott biráskodása, mitől a’ felebbvitel szinte a’ zágrábi püspökhez történik, mint a’ hűbériség’ egyik igazságtalan maradványa, eltöröltetik, a’ felebbvitel Torontál megye’ törvényszékére rendeltetvén; ugy szinte az emlitett hübérnökök’ egyéb panaszai is, miket az illető megyéknek követei élénk szinekkel festének, a’ megelőző orsz. gyülések’ e’ tárgybani iratai’ nyomán el fognak intéztetni. Továbbá az örökös tartományok elleni visszatorlásul olly törvény fog terveztetni, miszerint azon egyén’ örökségéből is vonattassék le egy tizedrész, ki Magyarországból az örökös tartományokba költözik. Végre gr. Batthyány Gusztáv és Kázmér’ kérelmére az 1840: 25. törv. czikkely a’ szerint módositatik, hogy a’ Horvátországi Tabule Judiciaria előtt az 182 5/7: 14. törv.czikknél fogva folyamatban volt juris-perek, ne csak sikeretlen folytatás, hanem törvényszerinti újonnan kezdés végett tétessenek át a’ báni táblára.
Ezekután egyik tengermelléki követ előterjeszté, mi szükséges volna Bukkariban, melly egész tengermellék’ közepén van, hajózási iskolát állitani. A’ Fiumei lakosok ugyanis inkább iparüzéssel és kereskedéssel foglalkozván, a’ hajósok’ legnagyobb száma Bukkariból ’s vidékéről kerül ki, ’s e’ kerület’ lakosai közül jelenleg is 55 hajós-kapitány, 86 irnok és kalauz, ’s 850 hosszu tengeri utra alkalmas hajós van. Eddig Viviani Pál lelkipásztor tarta ott magányiskolát, ’s noha a’ tanitásért díj fizettetett, mégsem volt soha tanitványok nélkül. A’ nevezett tisztelendő férfiu azonban 1842-ben más helyre vitetvén, e’ magányiskola’ használhatásától megfosztatott Bukkari ’s környéke. Szükséges ez okoknál fogva megkérni ő felségét, hogy valamint Fiuméban törtnt, Bukkariban is hajózási iskolát állittatni méltóztassék; e’ kivánat’ teljesitését az inditványozó követ annál inkább remélvén, mivel e’ hajózási iskola, csak kevés számu oktatók’ fizetését tévén szükségessé, tetemes költséget épen nem igényel.
Ez inditvány közpártolásra talált, ’s ha a’ kivánatok között még fölterjesztve nem volna, külön föliratban is ő felsége elébe terjesztetik.
Inditvány tétetett továbbá központi megyénk’ egyik követe által egy országos választmány’ kiküldése végett, melly sajtóviszonyaink’ rendezése iránt tegye meg valahára az előleges lépéseket. Azonban a’ RR. nem láták szükségesnek illy országos választmány’ kiküldését.
Majd egy kérelemiratot nyujta be az elnökség, Batthyány Kázmér gróf, mint elnök’ aláirásával, az országos védegylet’ nevében. Ez egyesület a’ két tábla’ számos tagjai által alakittatik, czélul tüzvén honi iparművek’ hazai mesterekkel földolgoztatása által hatni éledezni kezdő műiparunk’ emelésére. A’ kérelemirat, mellynek felolvasását nagy részvét kisérte, csak röviden emliti az egyesület’ szándokát, emliti, miszerint az alapitók nem akarják magokat tovább is szinlelt reményeknek játékul engedni, ’s a’ nemzet’ vagyonosságának naponta sülyedését összetett kezekkel nézni: kilépnek tehát a’ cselekvés terére, a’ RRtől ez alkalommal csupán kettőt kérvén, hogy t. i. az egyesület’ önmegtagadással, sőt mondhatni áldozattal járó hazafiui igyekezetét méltányolván, törvényhozói állásukból tekintélyes jóváhagyásukkal helyeseljék; kérvén továbbá, hogy az egyesület’ közgyülésére, melly f. hó 29-én tartatik, tanácskozásuk’ teremét átengedni méltóztassanak.
A’ kérelem’ utóbbi része azonnal elrendeltetvén, a’ méltánylag’ kimondása f. hó’ 28-kára halasztatott. Addig mind a’ benyujtott folyamodás, mind az egyesületi alapszabályok köziraton le fognak iratni.
Tanácskozás alá jött végre a’ katonai élelmezés és szállásolás iránt kiküldött orsz. választmány’ jelentése. A’ jelentés’ tartalma lényegében következő. A’ választmány ki volt küldve, hogy a’ katona-tartással összekötött terheknek, mennyire azok törvényesek, pénzbeli megváltása iránt a’ kinevezett királyi biztosokkal értekezzék, ’s a’ kormány’ szándokát, mind a’ megváltási öszlet, mind a’ megváltáshoz kötött föltételek iránt megtudván, azokhoz képest tegyen véleményes jelentést. A’ királyi biztosság ez okból felszólitva, olly értelmüleg nyilatkozott, miszerint ő felsége nem idegen attól, hogy az élelmezés’ és szállásolás’ megváltása iránt a’ RR. által terv készittessék; föltételekül kivánja mindazáltal most is, hogy 674a’ katonatartási terhekre nézve aránylagosabb felosztási kulcs készittessék, ’s a’ kincstár’ illetőségei minden részben teljesen és tökéletesen biztosittassanak. E’ föltételek nélkül minden ujitási terv, melly a’ katonatartás’ mostani rendszerének változtatására czéloz, felesleges. Figyelembe ajánlák továbbá a’ királyi biztosok az orsz. választmánynak, nem lenne e tanácsosabb a’ természetbeli adóztatásokat, a’ tapasztalt visszaélések’ megszüntetésével, tovább is fentartani? – Az országos választmány e’ nyilatkozat’ figyelmeztetéseit az eddigi föliratok ’s királyi válaszok után már elkésetteknek tekintvén, szabatosb nyilatkoztra szólitá a’ biztosságot az iránt, valljon a’ nevezett föltételeket a’ megváltásnak sine qua non–jaul tekinti e, nincsen e felhatalmazva a’ váltság-öszletnek közlésére? – A’ kincstári elnök erre ujolag válaszolá, mikép’ ő felsége nem határozhata meg bizonyos öszletet, mig a’ föltételek tisztába hozva nincsenek; ha azonban a’ RR. magok kivánnak ajánlatot tenni a’ váltság-öszlet iránt, a’ biztosság az illető adatok’ közlése mellett, kész azok iránt a’ többször emlitett föltételek’ értelmében a’ választmánynyal értekezésbe bocsátkozni. A’ választmány ez ujabb nyilatkozatból is láthatá, hogy a’ kormány föltételeihez erősen ragaszkodik. Az arányosabb felosztás’ kérdése pedig a’ váltsági öszlet’ előadásával szorosabb kapcsolatban nem áll, az alkudozásnak akadálya ’s föltétele nem lehet, miután a’ felosztásnak magának a’ megajánlandó öszlet foghat szolgálni biztos alapul. De a’ biztositás’ emlegetését is időelőttinek tartja a’ választmány, különben is miben állhat másban e’ biztositás, mint a’ végrehajtó hatalom’ erélyességében, ’s az illető tisztviselők’ törvény iránti tiszteletében. Miután ezek szerint az orsz. választmánya’ váltságöszlet iránt a’ kormány’ akaratát ki nem tudhatja, kiküldetésének eleget nem tehetvén, működéést a’ RR. bővebb utasitásától függeszté föl.
A’ további eljárás’ ekkép’ felfüggesztésében nem nyugvék meg a’ választmánynak 7 megyei ’s 3 városi tagja. A’ különvélemény’ tartalma ez. – Nem osztoznak a’ többség’ nézetében, mintha a’ kincstári tagok’ nyilatkozata lehetetlenné tenné az orsz. választmány’ további eljárását. A’ választmány akkor teljesiti kötelességét, ha közel jövendőben tünteti elő megszabaditását az adózó népnek a’ katonatartás’ mostani rendszerétől, melly anyagi és erkölcsi tekintetben a’ legnyommasztóbb. E’ czél’ elérése legczélszerűbb az 1840: 3. t. czikk’ értelmében munkált országos küldöttség által tört ösvényen haladni; megállapitani az ezredek’ számát, megvizsgálni a’ terhek’ törvényességét, ’s ezekhez képest általános és határozott váltságöszlet’ kidolgozása, ’s évenkint adóformában megajánlása által az élelmezés’ tervményekben kiszolgáltatását azonnal megszüntetni. Illy váltság-díj’ kidolgozását a’ kormány’ világos nyilatkozatától fölfüggeszteni nem lehet. A’ kormány világosan nyilatkozni nem fog, mert e’ terhek’ készpénzben fizetése érdekében nem fekszik. A’ RR. pedig ajánlatuk’ alapjául különbensem a’ kormány’ kivánatát, hanem az előttük fekvő törvényes adatokat tartoznak venni. ’S illy adatok’ közlését maga a’ kincstári biztosság ajánlja. Ezekhezképest a’ különvélemény’ aláirói oda vélik utasitandónak a’ választmányt, hogy mielőbb határozott váltságöszletet dolgozván ki, még ez országgyülésnek terjessze elébe.
Felolvasván ez iratok, mindenekelőtt az országos választmány’ egyik tagja, egy dunai megyének ifjabb követe szólalt föl. Láthatni – ugymond – mi sikere a’ nemzet’ közkivánatának; a’ kormány’ biztosai, a’ helyett, hogy alkuba bocsátkoztak volna, miért kiküldetésök kivántatott, még most is tanácsadással állanak elő: mit volna jobb tenni; holott tanácsadásukra e’ testületnek szüksége nincs, mert nem tanácsot venni vagyunk itt, hanem tanácsot adni. A’ kivetési kulcs’ igazságtalansága semmi szoros kapcsolatban nincs e’ tárgygyal; különben nem foghatni meg, miért köttetik föltétül épen csak e’ néhány ezernyi váltságöszlethez, melly nagyobb tehertől szabaditaná meg az adózó népet, miért nem a’ négy milliónyi adóhoz? miért nem tétetett, ha a’ kormánynak valóban szivén fekszik, a’ királyi előadások közé? Nem kevésbé különös a’ biztositás iránti kivánat. A’ végrehajtó hatalomban nem lenne elég erély a’ törvény’ végrehajtására? Ott a’ törvény, melly a’ végrehajtó hatalmat a’ fejedelemnek adta át; adhat e’ több biztositást alkotmányos nemzet? szónok ugy hiszi, hogy ha valaki reményeket táplált, menniyre akarnak rajtunk segiteni, most kibrándulhatna. Ha illy politicai színt legkevésbé sem viselő kérdésben, nincs valódi szándék, mit várhatunk alkotmányos jogok’ terjesztése’ terén? A’ teendőkre nézve szónok szintén azt hiszi, hogy a’ nemzetnek kell föllépni határozólag a’ váltságdíjra nézve; a’ különvéleményben azonban nem osztozik. Az országos választmány’ működése be van fejezve: szóló tehát más, és pedig kerületi választmányt inditványoz, hogy ekkép’ a’ RR. kezdeményi joga tisztában megőriztessék. A’ sikerre nézve – ugy mond – különben is mindegy. A’ büntető törvénykönyvet országos választmány dolgozta ki, ’s még sem lesz belőle semmi.
Hasonló nézetben van egy más megyei követ. Emliti szóló követ, mi forró kivánata volt a’ nemzetnek már 1836-ban megmenteni az adózó népet az élelmezési tehertől, ’s azon visszaélésektől, mellyek e’ teherrel együttjárnak; azonban már 1840-ben lehete észrevenni azon szándékhiányt, melly most nyilván van, miután a’ kormány magát 1836. óta a’ váltságöszlet iránt el nem határozta. ’S minő föltételekkel áll elő? Emliti a’ biztositást, holott, ha a’ közadó nem biztosittatik, annyi maradhat hátra belőle, mennyi a’ biztositott élelmezési öszletből pontosan behajtatik. ’S kulcs’ készitése mostani viszonyaink között, főleg ez országgyülés’ rövid végnapjaiban, kidolgozni már magában is szinte lehetetlen, hát még in abstracto, mielőtt tudva volna a’ kiosztandó öszlet. Illy föltételek után más térre kell lépni. A’ hadszabályzat (regulamentum militare) nem kormány és nemzet között; ha tehát a’ kormány alkudni nem kiván, nékünk kell e’ tárgyat a’ nép’ érdekében felfogni. Ha a’ biztosok initiálni nem hajlandók, adatainkból dolgozzunk mi ajánlatot. Terv-készitéssel pedig már azon okból is kerületi választmányt kiván megbizni szóló követ, mert a’ másik ház’ válaszolási késedelme is sok időt elvehet.
Egy hegyaljai követ ellenkezőleg semmiféle választmányt nem akar kiküldetni. A’ mult országgyülésen kiküldött választmányi munkálat’ során azonnal tisztába lehet jönni a’ főbb kérdések iránt. Szükséges azonban feliratban fölszólitani ő felségét, mit ért a’ biztositás alatt ’stb.
A’ különvéleményt aláirók’ egyike e’ föliratot, csak a’ dolog’ sikeretlen halasztásának tekinti. A’ kormányt máskép’ alkudozásra kényszeriteni nem lehet, csak az által, ha a’ különvélemény szerint bizonyos váltságdij határoztatván, a’ terhekre nézve kimondatik, mellyek törvényesek, mellyek nem azok. A’ föltételek iránt hasztalan minden szóváltás. Ha kérdetik: minő biztositást értenek? válaszolják, hogy mindenesetre az alkotmánynyal megegyezőt; ’s ha ismét kérdezik: tehát millyen az alkotmányos biztositás? azt fogják felelni: hogy azt kitalálni a’ RR. bölcsességétől függ. Ebből aztán nincs menekülés. Szónok ezenélfogva a’ különvélemény’ pártolását javalván, országos választmányt javal, már csak azért is, mivel a’ jelentő küldöttség maga sem monda le további munkálódásáról.
Egy Ausztriával szomszéd megye’ követe a’ katonaság’ aránytalan felosztását panaszlá, mi által a’ kormányszék megyejét rendkivül terheli.
Egy ősz követ pedig, tagja az orsz.választmánynak, a’ küldöttség’ többségének nézetében kért utasitást adatni, további munkálódására megjegyezvén, hogy bármi történjék, de az alkut a’ fejedelemmel, ki a’ törvényhozás’ részese, kikerülni nem lehet.
Végre egy mult országgyülésről ismeretes követ szólalt fel, mindenekelőtt a’ kormánynak e’ nagyfontosságu ügybeni határozatlansága ellen. Kérdi szónok, érdekében van e a’ kormánynak, hogy katonái a’ sikon kis csapatokban tanyáznak, ’s nagyobb táborozásokban nem gyakoroltatnak? gyönyörüséget élvezhet e az adózó nép’ tömérdek veszteségén, a’ zsaroláson, mik e’ rendszerrel együttjárnak? Nem birja e ezeknek megszüntetésére azon tekintet, hogy a’ nem-zsarolt nép könyebben hordozza, pontosabban teljesiti terheit. ’S különösen visszatetszik szónoknak mind annyiszor az uzsorás jut eszébe, ki elébb hypothecát keres, hogy aztán ahhoz mérhesse kölcsönözendő öszleteit ’s az uzsorát. Szónok e’ részben a’ kormányzó testület’ collegialis szerkezetét okolja, melly olly lassudan működik, ’s nagyobb tervek’ átgondolásával nem örömest foglalkozik. Szónok itt emliti az utólsó alkotmányos oltalom-eszközt, az adó’ megtagadását. Mielőtt azonban ehhez nyulna a’ törvényhozás, szükség mindent elkövetni. Inditványozza tehát szóló követ, hogy az orsz.választmány munkálata folytatására utasitassék olly módon, hogy nem csupán a’ terhek’ törvényessége ’s váltságdija iránt, hanem az öszlet’ kiveretésére nézve, hogy t. i. tétessék e különbség a’ megyék között e’ részben, ugy szinte az iránt is adjon véleményt, mellyik pénztárra rovassék.
’S a’ többség országos választmánynak illy utasitással ellátását fogadta el, noha többen mutogaták, hogy e’ kivetés’ kérdése a’ kulcs’ kidolgozásával ugyanaz, ’s hasonló nehézségekkel, kivált, ha a’ katonatartás’ hasznai és kárai, mint az inditványozó elkezdé, mérlegeltetni fognak. Ez a’ nemzet és kormány közötti kérdésbe a’ tartományi érdekek’ harczait is beidézendi ’stb. A’ többség mindezekmellett elfogadá az inditványt.
