234. Országos ülés a’ főRR-nél, oct. 1-én, d. e. 10 1/2 órakor.
234. Országos ülés a’ főRR-nél, oct. 1-én, d. e. 10 1/2 órakor.
Tárgy: a’ zsidók ügye.
Felolvastatván e’ tárgyban a’ RR. törvényjavaslata: azt egy baloldali gróf két része osztá, egyikbe helyezvén azon pontokat, mellyek már a’ mult országgyülésről is fölterjesztettek, másikba azokat, mik a’ RR. által újonnan javaltatnak, ’s leginkább a’ zsidók’ nevelési ügyét illetik; de az utóbbiakat – bár megismeré, hogy a’ köznevelésről intézkedni kötelessége a’ törvényhozásnak – tárgyalás alá venni még sem kivánja; ’s javaslá, hogy ezek a’ köznevelés’ rendszeres tárgyalásához utasittassanak.
Ezen javaslat elfogadtatván; az utána következő nyilatkozatok azon egye pontok körül forogtak, mellyek már a’ mult orsz.gyülésről is fölterjesztettek.
A’ türelmi adó’ eltörlését rendelő 1-ső §-t csak a’ kincstár’ alelnöke nem pártolá; jóllehet elismeré, hogy ezen adónak már csak neve is ellenkezik a’ 19-ik század’ szellemével. Elismerte azt is, hogy e’ neme az adónak ama sötét századokban vette eredetét, mellyekben ezen üldözött népfajnak a’ hatalmasok’ protectióját drágán kelle megvásárolniok. Mindezek mellett végre is megnyugvást jelenté ő mlga az 1 pont’ felterjesztésén, ’s igy a’ türelmi adó’ eltörlése közértelemmel pártoltaték.
A’ 2-ik §. a’ zsidóknak az ország’ minden részeiben szabad lakást enged. E’ rendelkezés alól többen kivánták kivétetni a’ bányavárosokat.
Mások ellenben e’ §. fölterjesztését annál inkább sürgeték, mivel a’ mult országgyülésen is szórul szóra igy küldetett fel; ’s illő, hogy a’ törvényhozás, a’ zsidóknak jogtalan nyomásán valahára már necsak részletes intézkedések, de általános emancipatio által is segitsen.
E’ két különböző vélemény’ rövid vitáiba vegyülvén, a’ jobboldal’ egyik nagy tekintélyü grófja is, előadá, mikép’, ha tekintjük, mennyi ipart és szorgalmat fejte ki e’ szerencsétlen népfaj, lehetetlen tőle minden sympathiát megtagadni; de – ha ugy mond – nemzetiségünket ápolni akarjuk: nagy engedékenység e’ tárgyban megfoghatatlan; mert kifejtett nemzetiség nélkül a’ haladásban üdv nincs. Nagy tágkeblüség itt ollyan, mint, midőn valaki maga alatt vágja a’ fát, ’s csak vizbe buktában bánhatja meg veszélyes tettét. Szóló szerint a’ magyar sirjától csak most fordulván élet felé, még nem bir elég erővel a’ zsidókat ’s az egész emberiséget keblére szoritani. Más, ha az angol, franczia szabaditja fel őket; mert a’ nagy tó’ vizét egy palanczk ténta még nem rontja meg; de meg a’ magyar levest. – Más hasonlatra térvén a’ gróf; kérdé, ha egy merülő félben lévő bárkában az atyán ’s tulajdon gyermekén kivül, idegen gyermek is van, ’s ha a’ bárka a’ merüléstől csak egyik gyermek’ kivetése által mentethetnék meg: mellyiket kell az atyának vizbe vetni? lehet, hogy, ha az atya saját gyermekét vetné ki, akadnának lapok, mellyek tették dicsőitenék; de a’ gróf illy helyzetben mindenesetre csak saját gyermekét tartaná meg; mert a’ tulliberalismus olly körülmények közt bün saját fajtánk ellen.
Szóló gróf az illy tolerantiának néhány év előtt még nagyobb ellensége volt; de mióta a’ magyar nemzetiség szilárdabb alapon áll: ’s mióta a’ fejedelem és nemzet közt minden viszony magyarrá vált, az óta különös féltékenységnek szükségét nem látja, ámbár az óta már sok ember azt hiszi, hogy minden megtörtént, mire a’ nemzetnek szüksége volt, ’s ezért házi körében a’ nemzetiség mellett sokkal kevesebbet tesz, mint az előtt, sőt még bajuszát is levágja, ha egy kissé alkalmatlan; mi mind megannyi veszélyes jelenet. Mind e’ mellett ő mlga hátralépést tenni nem kiván; de előre sem lép nagyot; ’s javaslá, hogy a’ mult országgyülésről fölterjesztett pontok, minden további discussio nélkül, terjesztessenek föl.
Más jobboldali gróf, ki elébb az emancipatiorol tőn emlitést, hivé, hogy gróf Sz– I. őt nemzetiség elleni bünnel nem vádolhatja; mert a’ nemzetiségért nála senki sem türt többet; az emancipatióra pedig azt jegyzé meg, hogy, ha három századon át, annyi rosz szándék, ’s annyi más elem nemzetiségünket megdönteni képes nem volt, most sem leend azt képes néhány nyomorult zsidó megdönteni. Különben is az ó zsidó emancipatio után elhal és sirja fölött uj izraelita hon-polgár növekszik.
E’ nyilatkozatra az előbbi gróf nem foghatá meg, honnan van, hogy az emancipatót pártoló gróf Z. K., mig a’ panszlavizmus ellen egyfelől bástyákat emel, másfelől zsidó elemmel tölti meg a’ magyar bárkát. Az „egypár nyomorult zsidó” kifejezést pedig igen különös nemének tartá a’ pártfogásnak, ’s Berzsenyi’ verseiből felidézé azon kevély tölgy’ példáját, melly századok’ ádáz ostromait ki állván; végtére a’ belsejét emésztő férgek által döntetik meg.
E’ nézetekben osztozván a’ gróf A. K. is emlité, mikép’ ama nyomorult zsidók közt ollyan is találkozik, ki a’ főRRi táblának minden tagjait képes kifizetni, ki, midőn állitá, hogy nemzetisége europai: ezzel nyiltan kijelenté, hogy a’ zsidóknak nemzetisége nincs.
E’ szóváltást az emancipatiót pártoló gróf illy nyilatkozattal zárá be. Különös, hogy mi keresztyének a’ zsidókat sárba tapodjuk, ’s mivel sárosak, megtagadjuk tőlök illető helyöket a’ polgári társaságban, meg a’ kefét és vizet is, mellyel magokat tisztithatnák.
A’ többség változást tenni a’ 2-ik §-ban nem kivánt.
A’ nemesi jószágok’ haszonbérlését ’s városi és jobbágyi telkek’ vételét megengedő 2-ik §-t egy püspök akkép’ akará módositani, hogy jobbágy-telket zsidó csak ugy vehessen, ha azt maga műveli. De ezen javaslat pártolásra nem talált.
Másik püspök a’ 4-ik §-nál kivánta, hogy a’ zsidó gyárosok- és mesteremberek keresztyén gyármunkásokkal ’s mesterlegényekkel ne dolgoztathassanak. Viszhangra e’ kivánat sem talált.
Az 5-ik §-nál a’ gyógyszerészség a’ zsidóktól megtagadtatott.
A’ többi §§-ok, mivelt mult országgyülésen fölterjesztve nem voltak, egyszerüen mellőztettek.
Az átküldendő válaszizenetben ki fog jelentetni, hogy mindezen intézkedéseket a’ főRR. is csak a’ benlakó zsidókra kivánják érteni, – ’s hogy bevándorlók a’ magyar bárkát el ne meritsék, a’ RR. által igért honositási törvény sürgettetni fog.
A’ jövő ülés’ tárgya a’ városi ügy leend, mellyben a’ RR. 7-ik izenetét – mihelyt az átküldetik – ő főhge minden káros előzmények’ mellőzésével, köziratra fog bocsátatni.
