NÓGRÁD.
NÓGRÁD.
B.Gyarmath, sept. 26-án. A’ financialis választmány’ munkálatának megvizsgálására mult gyülésünk’ alkalmával biztosság neveztetett, mellyben képviselve volt minden politicai szin és nem-szín. És lőn felakadás mindjárt a’ küszöbön. Voltak, kik a’ közteherviselés’ rémét a’ választmányi munkálat’ dominojában is megismerhetni vélték, ’s tömjénért kiáltottak. Voltak mások, kik abban, ha az adózó’ terhéből egy szálat sem veszünk le, de terhét még az adómentes’ pánczéljával is neveljük, koránsem hitték az egyenlőség’ árnyát is rejleni. Míg mások hivőn elgondolva, hogy a’ világ is semmiből teremtetett, e’ munkálatban is elég csiráját lelék egy teremtendő nemzeti egység ’s egyenlőség’ világának. – Hosszu küzdés után egyenlően álltak a’ szavazatok, mig elnöklő alispánunk is nyilatkozván, ugy dölt el a’ kérdés, hogy követeink ügyekezzenek az egyenlő teherviselés’ elvét a’ lehető legszélesebb alapon kivinni; nehogy mégis a’ kormány felelősség nélküli rendelkezést nyerjen financialis dolgainkban, ha a’ fentebb mondott elv egészben már az idő’ rövidsége miatt kivihető nem lenne, neveztessék országos választmány, melly a’ szükséges előkészületeket jövő országgyülésig megtegye. A’ most megajánlandó 3 millió ftban pedig csak az aránylagosság’ elvének kivitele mellett kivánjuk az adózó népet részeltetni, mi ki nem vitethetvén, viselje azt a’ nemesség inkább maga, mint az adózóval együtt illy praecárius, ’s csak uj terheltetést magában foglaló alapon. – Mi ugyan subsidiumtól áldást nem remélünk, de következetesen azon statariális törvényhozási módhoz, melly szerint türhetlen törvények által kényszeritjük fontolgatásunkat előlegesebb törvények’ hozatalára, a’ subsidiumot is csak azért pátoljuk, hogy elviselhetetlen terhe, ’s eredménytelensége áltla nyissa meg, bár fájdalommal, az illetők’ szemének hályogát az örök igazság’ napja előtt. A’ másik lényeges kérdést t. i. a’ kezelést és beszedést illetőleg, G– és u. t. különvéleményét fogadtuk el egész kiterjedésében. Fiuméveli öszveköttetésünknek a’ B. H. által védett módja egy párthívre sem talált. Egyébben, kis változást kivéve, az egész munkálat, nem legjobb kuclsa mellett is, helybenhagyatott. – Megjött a’ gyülés’ napja, D– O– remek kivonata felolvastatott; ’s lőn alkalom épületes elmélkedésre, super eo: philistérium. – Nem vagyok ugyan philológ, de azon mégis gyakorta gondolkozám, mint lehetne e’ korszerű szót magyarra forditani, ’s a’ spectábilisban állapodám meg. Isten ments, hogy e’ név alatt a’ táblabirói kart érteném, mellyet divat ugyan gúnyolni, de melly jelen állásunkban mégis morális erőnk’ főfeltartója a’ vidéken; mit azon hanyatló megyék’ példája is bizonyit, mellyekben túlnyomóságát az inkább függő tisztviselők ellenében elveszté. – Elmélkedém tehát a’ sanyarú idők felett, mellyek most valódi spectabiliseinket érik; valóban gonosz idők, mellyekben az események olly gyorsan űzik 696egymást, hogy mitől legott még minden békes polgár undorral elfordult, már most mint kisebb roszat két kézzel fogadja el. Gonosz idők, mellyekben alig birtunk még szabadulásunkon örülni az oroszlán’ körmeiből, midőn a’ hydra áll ismét előnkbe. ’S minket álmától még minap izzadtan ijedénk fel, már ma szólani sem merünk ellene a’ közvélemény’ zsarnok befolyása alatt. Igy történt, hogy gyülésünkön nem volt senki is, ki a’ par. 1-ae tit. 9-a’ sérthetetlenségét védte volna. Nem volt senki is, ki a’ közteherviselés’ elvének kimondását ellenzette volna, ’s legfeljebb egy-két lehetlen feltétnek hozzáragasztása által akart a’ dolgon forditani; ’s midőn nehányunk által a’ házi adó’ sürgettetése ’s világosan utasitásbatétele inditványoztatott, igen örült közülök mindenik a’ szerkezet’ épenhagyásának is. Miután mult gyülésünkből odautasitók követeinket, hogy a’ szokott adót világos utasitás’ érkeztéig meg ne ajánlják; nagy kérdés volt, mi volna e’ tárgyban teendő? – Azóta a’ környülmények nem változván, talán némi következetlenség nélkül nem lehetett volna azt egyszerűen megajánlani. Megtagadására sem volt elég ok, sem nyomatékául elég erő; legczélszerűbbnek hivők tehát követeinkre bizni mindazon tárgyaknak, mellyek üdvöt árasztandnak a’ hazára, törvénynyé létöket sürgetni; mint az adó’ megajánlását remélhető sikerhez képest belátásokra bizni. A’ szólók’ többsége már is e’ véleményt pártolá; ekkor elnök alispánunk szokott ékes szólásával felfogva a’ tárgyat, javaslá az adónak minden záradék nélküli megadását, ’s a’ hozzászólhatás’ jogának megmentésére, a’ mennyiség’ leszállitásának sürgetését; ajánlva a’ rendeknek az ebbeni megnyugvást. És lőn helyeslés harsány torkokból, mellyek még imént ellenvéleményben valának, ’s a’ végzés megszületett. Timon kaczagott, hogy véleménye a’ közvéleményről ismét igy igazoltatott, ’s halkan elimádkozá magában Julius Caesar’ azon jelenetét, mellyben Brutus ’s Antónius egymásután szónokolnak a’ néphez. B. L. tb. 100 p. ft. akart csak ajánlani egy dobos’ fizetésére, ki a’ vészek’ napján öszvehivja a’ nemzetet. Hogy e’ dobos alkalmasint siker füleknek dobolna csak, más alapon okokon kívül onnan is gyanitható, mert midőn bizonyos pénzöszveg a’ nemesi felkelés’ ujra felélesztésére forditani inditványoztatott, lőn az inditvány a’ pusztáéban elhangzó szózat. – Harmadik tárgya közgyülésünknek a’ katonaság körüli intézkedés volt. Tudják olvasóim, hogy a’ megyénkben történt számos gyujtogatásokban egy közvitéz találtatott bűnösnek; e’ közvitéz szökés közben őre által meglövetett, ’s a’ számtalan kárvallottak elégtétel nélkül maradván, uj gyanusitások ’s bal sejtelmek nyertek tért, mellyek több helyen tettleges bántalmakra is fajultak a’ katonaság’ ellenében. – Az uj katonai elhelyezés szerint megyénkben ismét ezen katonaság maradna, ’s mivel ez által a’ megye igen kellemetlen helyzetbe jőne, a’ jogosság ’s a’ méltányosság’ minden részrőli feltartása körül, felirást határoztak a’ rendek más ezrednek megyénkbe tétele végett. Alispánunk a’ gyülést másnap folytatni akará, de a’ lóhalálában haza siető rendek’ türelmetlensége miatt ez is, mint olly sok más közügy, pium desiderium maradt. Lett volna csak egy kis választás, ezen villanyozója kebleink’ erélyének, lett volna részvét – megoldattak volna örökké hallgatag nyekvek e. u. t. – de igy!
Timon.
