256. Orsz. ülés a’ főRRnél, octob. 29-én, d. e. 11 órakor.
256. Orsz. ülés a’ főRRnél, octob. 29-én, d. e. 11 órakor.
Tárgy: az országos pénztár’ kezelése; minek felvétele előtt köziratra adatott a’ duna-fiumei vasutat illető főrendi válasz.
A’ közpénztár’ kezelése iránt mindenekelőtt az orsz. választmány’ véleménye olvastaték föl, miszerint a’ kezeléssel egy 6 tagból álló igazgatóság bizatnék meg, mellybe 3 tagok ő felsége nevezne, egyet a’ főRR., kettőt a’ RR. választanának; a’ választott tagokra nézve is fentartatván ő felségének megerősitése. – Az orsz.választmány által ajánlott kezelés’ részleteire a’ különvélemény megjegyzi, hogy abban csillog minden, mit a’ nemzet jogainak biztositékul kivánhat: az orsz.gyülés’ befolyása az igazgatóság’ alakitásában, választás, ellenörködés, felelősség, kárpótlás, jótállás, büntetés, számadás’ elve; de mindezek’ összeillesztéséből olly egész alakul, melly gyakorlati alkalmazásban a’ nemzet’ jogaira nézve biztositást nem foglal magában.
E’ javaslat a’ főRRi táblán pártolókra nem is talált.
Olvastatott az E. alatti különvéleménynek kezelést tárgyazó része is, mellyet a’ RR. többsége elfogadott, ’s mellyben az orsz. pénztár’ kezelése ’s a’ közmunkák’ igazgatása egy felelős személyre bizatik, kit az orsz.gyülés által ajánlandó 3 egyén közül ő felsége nevezne ki. E’ felelős igazgató, mihelyt a’ nemzet’ bizodalmát elveszti, ’s a’ RR. táblájának többsége bizodalmatlanságát iránta határozat által kijelenti, hivatalát azonnal elveszitené; vétkes hanyagság’ esetén pedig birói itélet által is elmozdittathatnék; a’ ,bűnös’ vagy ,nem bűnös’ kimondása e’ végett különösen alkotandó orsz.gyülési biróságra – mellyet a’ két tábla titkos szavazattal választana – a’ törvény-alkalmazás pedig a’ kir. táblára bizatván. Ha a’ 3 tag’ kijelölésére nézve a’ két tábla egymással nem egyesülhetne, a’ kijelölést e’ javaslat szerint orsz. választmány gyakorolná, mellyhez a’ főRR. 15, a’ RR. 32 tagot választanának titkos szavazás’ utján.
E’ két különböző javaslat’ felolvasása után egy nagynevű gróf szólt először, ki a’ közteherviselés’ elvének dicsőséges elfogadása után a’ kezelés’ kérdését fődolognak ’s egyszersmind olly sziklának tartá, mellyen a’ tegnapi határozat könnyen hajótörést szenvedhet; ezért kivánta tegnap – mint szóló hivé – gr. Z. Ö., kinek fizetéstőli irtódzása mindenki előtt tudva van, hogy csak mindenekelőtt a’ kezelés’ kérdését kell eldönteni; mert az is a’ parlamentalis tacticához tartozik, ollyanokhoz folyamodni, mi a’ dolgot megakasztja. Most olly tárgy van szőnyegen – mond a’ gróf – mellynek jobbra vagy balra döntése határozni fog élet és halál fölött.
Magyarország’ állapotát e’ pillanatban hasonlitá szóló egy méh-rajhoz, melly tehet gyönyörű reptet, de könnyen is fölperzseltethetik ’s mézét veszithetni. A’ magyar nemzet előtt most a’ kétes jövő’ homályában erény és bűn, kifejlődés és subjectio lebeg, ’s közülök kell választania. Ha azonban egész pénzügyi állapotunkat összefogva most kellene tisztába hozni, a’ fenforgó tárgyra nézve elég figyelmet forditani lehetetlen lenne; mert minden motszanás életet vagy halált vonhatna maga után; de a’ helyzet, mellben most vagyunk, előttünk nem egészen szokatlan; mert nemzetünk nem charta által, de mindig historiche, az idő által fejlődött. Igy vagyunk most is.
Azért, mivel most csak kevés időre, keveset, ’s mintegy kisérletkép’ fizetünk, a’ biztositék’ különböző elágazásainak kikutatása nem kiván épen olly nagy ovatosságot, mintha egész pénzügyi állapotunkat örökre megkötnők; de ovakodnunk mindenesetre szükség, hogy a’ kezelés iránti felelősség ne váljon szappanbuborékká.
Sokan – mond szóló – mindjárt következetlenséggel vádolják az embert, mihelyt a’ körülményeknek enged, azokkal alkudozik, ’s csudálkozva kérdik, hogy lehet a’ telekdijas terv’ száz milliójáról annyira leszállani; mások azt szeretik észrevenni, hogy a’ gazdagok irtódznak ugyan némelly elvektől, de ha fizetésre kerül ad olog, mégis inkább csak az elvekkel barátkoznak meg, mintsem zsebeikbe kissé mélyebben nyuljanak. Mennyiben van ezeknek igazságuk, szóló vizsgálni nem kivánja, csak azt jegyzé meg, hogy őt a’ sors minden saját érdeme nélkül olly állapotba helyzé, mellyben épen nem iszonyodik a’ nagy fizetéstől; de mivel másokat is tekintetbe kell venni, hogy 765a’ közteherviselés’ elvét mindenki megkedvellje, nem ellenzi, ha a’ tegnapi inditvány szerint a’ közpénztárba évenként fizetendő pénzmennyiség most előlegesen csak egy millió vagyis a’ jövő orsz.gyülés’ végéig – egy évet készületekre leszámitván – összesen 3 millió forintban állapittatik is meg; kijeleltetvén egyszersmind a’ törvényhozás által az is, hogy e’ pénzmennyiség hova fordittassék.
A’ kezelést illetőleg ő mlga kivánta, hogy ő felsége nevezzen ki egy személyt a’ közpénztár’ kezelésére, ’s a’ kijelölendő munkák’ életbeléptetésére, ’s ennek ellenében az ellenörség a’ nemzetet illesse. Ezért a’ felség által kinevezendő pénztári igazgató minden lépéséről országgyülésenként mindkét táblának tartozzék számolni, ’s ha számadása helybenhagyatik, maradjon meg hivatalában továbbra is, ha nem: mihelyt mindkét tábla kimondja rá roszallását, hivatalát azonnal veszitse el. Ha pedig vétkes hanyagságban vagy hűtlenségben találtatnék, törvény’ utján perbe idéztetvén, az elsikkasztott pénz’ visszatéritésén felül hivatalától is itélet által mozdittassék el.
Ezen inditvány mellett emelte szavát egy sok nemességű tiszai megye’ főispáni helyettese is, ki a’ RR. által elfogadott különvéleményben a’ rendes főtörvényszék’ biráskodását mellőzve, az esküttszék’ elvét felállitva, ’s a’ két táblának egymáshozi viszonyát számokba foglalva, főleg pedig a’ végrehajtást megosztva találá, holott két végrehajtó hatalom egymás mellett fen nem állhat. E’ javaslat mellett ugy hivé szóló, hogy a’ két végrehajtóhatalom egymás ellen fog törni, ’s a’ helytartótanácsnak elébb utóbb nem lesz más teendője, mint a’ bitanglovakat környékeltetni, vagy ha ennél valamivel több marad is meg roppant teendői közül, hatásköre mindenesetre zavarban lesz.
E’ szerint ő mlga a’ RRet nem pártolá; de mivel felelősséget kivánt, ’s ezt olly testületben, mellyet nyakon csipni, feleletre vonni nem lehet, fel nem találhatá; az előtte szólt gr. Sz. I-nal egy értelemben egyes személyre kivánta bizni a’ kezelést, kinek – ha felelősséget követelünk tőle – szükség, hogy minden alárendelt engedelmeskedjék, egyes ember ugy, mint egész municipium; ’s ki mihelyt a’ két tábla felirás’ utján bizalmatlansági szavazatát kijelenti, hivatalát azonnal veszitse el.
Ez inditványtól a’ jobboldal’ egyik ifju grófja némileg eltért, ki gr. Sz. I.’ nézeteit annyiban osztá, hogy az, mi most határoztatik, az alkotmányt jobbra vagy balra dönti, ’s határoz a’ késő jövő felett; de abban nem oszthatá ő mtga’ nézeteit, hogy mivel most a’ megajánlandó pénzmennyiség csekély lesz, tehát a’ kezelés iránt engedékenyebbek lehetünk.
Az orsz. választmány’ többségének javaslata szólót egyáltalában ki nem elégiti, mivel a’ felelősség’ elve benne hiányzik, hacsak azt nem nevezzük felelősségnek, hogy ha a’ közpénztár’ kezelője bűnbe esik, elorozza a’ pénzt, büntettessék. Ennél a’ gr. Sz. I.’ javaslata már jobb, mert benne megvan a’ felelősség és a’ bizalmatlansági szavazat. És ezzel, ha önálló saját kormányunk lenne, megelégedhetnénk, mert ugy a’ nemzet’ bizodalma nélkül kormányozni nem lehetne; de mivel Ausztriávali összeköttetésünk sajátszerű helyzetbe tesz bennünket, illy helyzetben szóló azon inditványban elegendő biztositékot nem talál. Mert mi felelősség, mi biztositék van azon bizalmatlansági szavazat mellett, mellyre mindkét tábla’ megegyezése kivántatik? E’ felelősséget a’ főRRi tábla teljesen meghiusithatná, nem egyezvén bele a’ bizalmatlansági szavazatba; holott az illy kezelőtől méltán megkivánhatni, hogy mihelyt egyik tábla’ bizodalmát elveszti, hivataláról azonnal lelépjen; ’s ha lelépni nem akarna, törvényes eszközökkel kényszerittessék a’ lelépésre. Illy személyességi kérdésekben, mit okokkal nem is támogathatók, százszoros izeneteket váltani különben sem lehet; ’s azon ember, ki bármellyik tábla’ bizodalmát elvesztvén, hivatalában mégis képes megmaradni, már csak e’ tetténél fogva sem érdemel kimélést. Ennélfogva szólót az E. alatti különvélemény leginkább kielégiti; ha azonban ezt el nem érhetné, ’s a’ bizalmatlansági szavazat’ nyilvánitását egyedül a’ RR’ táblájára bizni nem lehetne, kivánja, hogy az országos pénztár’ kezelője, bár mellyik tábla nyilvánitsa ellene bizodalmatlanságát, hivatalától azonnal elmozdittasék.
A’ következő szónok meg ezen inditványhoz azt adá: hogy az országos pénztár’ kezelője nagyobb biztositás’ kedveért országgyülésen választassék, mint a’ nádor, még pedig minden országgyülésen választás alá jőjön; csak igy tartván elkerülhetőnek azt, hogy a’ bizalmatlansági szavazat felett izenetek ne váltassanak.
Egy jobboldali gróf a’ közteherviselés’ nagy bajnokát a’ kezelés iránt csak akkor pártolhatná, ha nálunk a’ felelősségnek olly sikere lenne, mint másutt, ’s ha a’ bizalmatlanság’ szavazatára kormányunk is lelépne; de nálunk ez nem történik. Külön helyzetünknek egyik tanusága az is, hogy nekünk különös pénztárt kell felállitani közszükségeink’ fedezésére; mert a’ hatalom statusjövedelmeink’ birtokában levén, azokat a’ nemzet’ szükségeire nem forditja. Illy különös helyzetben különös biztositékokra van szükség, hogy legalább az, mit a’ nemzet saját pénztárába ezután fizet, rendeltetésére fordittassék. Teljes biztositékot a’ nemzet csak abban találhat, ha a’ kezelőt maga választja, ’s ha a’ felelősséget magának mindenben fentartja. Ha a’ kezelő felett ő felsége által nevezett birák itélnek, nem sokat fog az törődni a’ bizalmatlansággal; azért gr. T. L–val egyetértve, szóló is kivánja, hogy mihelyt egyik vagy másik tábla bizalmatlanságát ellene határozatilag kijelenti, hivatala azonnal megszüntetnek tekintessék; nem tehetvén föl, hogy a’ kormány e’ biztositást ellenezze olly pénzre nézve, mellyet a’ nemzet önzsebéből saját szükségei’ fedezésére ád!
Ellenkező értelemben volt a’ baloldal’ következő szónoka, ki e’ kérdés’ feloldását olly fontosnak tartá, mit most ha a’ közteherviselés’ nagy elvét életbe kivánjuk léptetni, végkép’ elintézni nem lehet; mert olly számos viszonyokat foglal magában, mire sem idő, sem alkalom, sem előkészület. A’ testületi kezeléstől szóló is szivesen eláll; mert abban felelősséget keresni nem lehet; de az országgyülési választást nem pártrolja, valamint azt sem, hogy a’ kezelő egyes táblák’ bizodalmatlanságára hivatalából elmozdittassék; mert ekkép’ bizodalmatlanság könnyen nyilvánulhatna az ellen is, ki a’ törvénynek legszigorúbb teljesitője. A’ bizodalmatlanság’ kérdése felett izenetet váltani nem szükség; mert a’ bizodalmatlanság’ ereje nem okokban áll, azt csak egyszerűen kell kijelenteni. A’ felelősség’ gyakorlati alkalmazására nézve kivánta ő mlga, hogy az országos pénztár’ kezelője mindkét táblánál üléssel birván, ha kivántatik, ott jelenleg meg, ’s szóbeli felvilágositásokkal is tartozzék adni.
A’ jobb oldal’ főispánja olly sziklát, min a’ közteherviselés’ elve megtörténhetnék, épen nem látott; mert a’ tegnapi határozattal a’ kormány ollyasmit nyert, miről nem is álmodott, ’s miért a’ nemzet’ részére teljes biztosságot engedhet a’ kezelés iránt. A’ kormány, szerinte, igen rövidlátónak mutatná magát, ha megengedné, hogy a’ közteherviselés’ elve a’ kezelés’ kérdésén hajótörést szenvedjen. A’ választásban nem lát ő mtga semmi biztositékot, mert választás és felelősség nem egészen illenek össze, ’s ha a’ választott kezelő hivatalának visszaélvén, a’ nemzet’ bizodalmát elvesztené, könnyen azt mondhatnák reá felülről; választottátok, boldoguljatok vele. De azt, hogy az egyes táblák’ bizodalmatlansági határozata is megszüntethesse a’ kezelők’ hivatalát, annál inkább sürgeté, mert mi csak fél nyilvánossággal birunk, ’s ha még a’ törvényhozók’ neveit sem szabad hirlapokban emliteni, annál kevésbé felettök véleményezni, hogy lehessen feltenni azt, hogy egy kormány által nevezett hivatalok’ tettei hirlapok’ utján kellőleg megrostáltathassanak.
Egy kis tiszai megye’ főispánja azt hivé, hogy tegnap magunknak adtunk, nem a’ kormánynak, ’s a’ nemzet’ jövőjét biztositottuk; mert kormány’ és nemzet’ érdeke sehol erősebben nem pontosulhat össze, mint a’ közteherviselés’ elvében. Ő mtga minden erőt abban talál, hogy mindenről a’ nemzet intézkedjék, ezért tökéletes felelősséget kivánt; de a’ felelősségnek moralis erejétől várt legtöbbet, ’s a’ bizodalmatlanság’ szavazatát erősebbnek tartá minden börtönnél; mert az csak feltehetni, hogy e’ hivatalra nem a’ legroszabb egyének fognak választani. ’S ki lenne az a’ szemtelen kezelő, ki, ha bármellyik tábla ellene bizodalmatlanságot nyilvánitana, hivatalában tovább is megmaradna? És egy fejszevágással – ugymond – ne iparkodjunk levágni az egész fát, mert az lehetetlen; vivjuk ki most egyszer a’ főelvet, kivivja az később önmagát minden részleteiben. A’ testületi kezelést ő mtga sem pártolá, mert nem tart rosszabbnak semmit, mint pénzkezelést testületre bizni, mellytől felelősséget kivánni nem lehet. A’ felelet’ terhét egyes személyekre kell háritani, ki a’ törvényhozásnak számot adván, ha ez kimondja reá: nem jól sáfárkodtál, hivatalából azonnal lépjen le. Ebben áll a’ felelősség’ ereje, nem a’ büntetésben; mert hisz’ a’ tolvajt különben is megbünteti a’ törvény. Ha a’ felelősség meglesz, a’ kinevezésen szóló nem sokat aggódik, ugy sem lehet mondani, hogy a’ megyék vagy a’ törvényhozás mindig a’ legjobbat találnák el. A’ bizalmatlansági szavazat iránt most orsz.gyülés’ végén a’ két tábla’ egymáshozi viszonyába ereszkedni tanácsosnak nem tartá, ’s nem teheté föl, hogy azon kezelőt, ki iránt a’ RR. bizodalmatlanságot nyilvánitnak, a’ főRR. pártolhassák; mert a’ főRRnek saját érdeköket kellene akkor feledni, ha a’ rosz kezelőt hivatalától elmozditani nem akarnák. E’ tábla’ akkori állását nem lehet összehasonlitani azon állással, mellyben most van a’ kormány’ irányában; mert a’ bizodalmatlanságban az önérdek fogja egyesiteni a’ két táblát egymással. Ha mindnyájan együtt fizetünk – mond ő mtga – összetartók ’s erősek leszünk, és a’ kormány velünk olly könnyen boldogulni nem fog. – Ennélfogva mig a’ bizalmatlanság’ kijelentése iránt a’ jövő országgyülések bővebben rendelkezhetnének, gr. Sz. I.’ inditványát pártolá.
Ez értelemben volt egy felföldi megye’ főispánja is, ki a’ főRR.’ gondoskodását arra is felhivá, ki leend helyettese betegség’ vagy halál’ esetén az országos pénztár’ kezelőjének; egyszersmind mig az uj büntetőtörvénykönyv életbelépne, vétkes hanyagság’ esetére szükségesnek tartá büntetésről is gondoskodni, biróul rövid eljárás mellett a’ kir. táblát ajánlva.
A’ jobb oldal’ tekintélyes grófja azoknak, kik a’ közteherviselés’ elvének a’ kezelés’ szikráján leendő megtörését jósolgaták, megjegyzé, mikép’ sajnálatos lenne, ha a’ kormány csak ugy engedné meg anyagi kifejlődésünket, ha alkotmányos jogainkról lemondunk. Azon állitás, hogy ha most megelégszünk egy kis részszel, majd kivivjuk a’ többit, lemondásra vezet; mert ha abban, miről még a’ nemzet nem mondott le, diplomatice engedünk, az átengedett jogokat sokkal nehezebben fogjuk visszaszerezni. Ha csak a’ pénz’ elpazarlásáról, elsikkasztásáról volna szó, mind más lenne; de a’ kezelő’ hatásköre széles leend, tőle függ a’ teendők’ sorozata, az eljárásbeli serénység és pontosság; ’s nagy kérdés: valljon a’ végrehajtásban fogja e őt azon czél, azon irány vezérelni, mi a’ törvényhozást. Ezekben törvény’ súlya alá eshető bűn nem, csak mintegy szellemi hütlenség történhetik, miért feleletre vonni senkit sem lehet. és ezért szükség a’ bizalmatlansági szavazatnak olly erőt tulajdonitani, hogy a’ ki ellen az nyilvánul, hivatalától azonnal mozdittassék el. De e’ bizalmatlansági szavazatot a’ felső tábla’ vetójára bizni nem lehet. Ez által az ellenörködés, mellynek csak neve maradna a’ nemzetnél, a’ valóságban a’ kormány’ kezeire játszatnék. Ezért ő mlga, ha az E. alatti különvélemény el nem érheti: a’ bizalmatlanság’ nyilvánitását mindkét táblára különösen kivánja bizni.
Vitatkozás közben azon gróf, kiről gr. Sz. I. megjegyzé, hogy a’ fizetésről iszonyodik, ’s hogy tegnap a’ kezelés’ leple alá búva akart a’ közös teherviselés’ elve alól kisikamlani, válaszul az inditványozót, a’ mystificatiók’ nagy mesterének nevezé, ’s tacticáit gúnyosan emlegeté föl.
Ezekre az inditványozó gr. Sz. I. válaszolá, hogy ki köztünk, annyi Lamenais-i érzelgők, annyi megrögzött aristocrata ’s desperat democrata közt czélt akar érni, veszélyes bonyodalmak közben a’ Minotaurus’ martaléka lenni nem kiván, annak a’ tacticát, ezen ariedne-i fonalat, mellőzni nem lehet; ’s ki hiszi, hogy azt illy helyzetben nélkülözhetni, erősen csalódik, vagy csak más névvel nevezi az eszmét, mi a’ tactica alatt értünk. Igaz ugyan, hogy tacticája sok embernek van, de minden haszon nélkül, sőt mások kárt is tesznek vele; de az is tagadhatatlan, hogy az ügyesen használt tactica sokszor hasznos a’ hazának. És az illy tacticáról, sőt némi ártatlan mystificatiótól sem irtódzik szóló, csakhogy a’ haza aljas állásából kiemelkedjék.
Azt mindenesetre – mond a’ gróf – méltóztassanak fontolóra venni, hogy kik itt alkotmányos jogokról lemondást látnak, egy sorba állanak azokkal, kik fizetni épen nem akarnak, kik egy sánczból már kiugratva a’ másikba vonultak, ’s azt hiszik a’ kezelés’ kérdésének tulhajtása ’s gyanusitgatás által visszanyerhetik azt, mit tegnap elvesztettek.
Nem hiszem – mond szóló – hogy gróf B. L. feltehetné rólam, hogy alkotmányunkat áruba tudnám bocsátani. A’ különbség köztünk csak az, hogy a’ gróf a’ dacz’ szellemét tartja hasznosnak, én az érdekek’ felvilágositását ’s a’ kormány’ utilisatióját. Ezért van, hogy ha minden öszveköttetés nélkül önmagukban állnánk, javaslatom elfogadhat lenne. De hát az öszveköttetésre, a’ viszonyokra nem kell e tekintettel lenni? Vagy azt tartjuk: et voluisse sat est? A’ puszta akarattal én megelégedni nem tudok; azért mindenekfelett sikert kivánok. Husz év előtt ki hitte volna, hogy ekkorig csak a’ magyar nyelv is teljesen biztosittassék, ’s ime megtörtént; ’s hogy megtörtént már felse vesszük, becsét is alig tudjuk élvezni. E’ mellett a’ birtok- ’s hivatalképesség, közös teherviselés’ elve el van fogadva: ’s most egy felelős kormány’ alapját iparkodunk letenni.
A’ különbség a’ két inditvány közt csak az, hogy gr. T. L. egy csapással mindent elakar végezni, szóló pedig azt lehetőnek nem tatja; ’s valamint hiszi, hogy a’ közteherviselés’ elve a’ tegnapi határozatnál megállapodni nem fog, ugy a’ kezelés’ kérdése is a’ közös adózással ’s a’ vele kapcsolatban lévő kérdésekkel mindig együtt fog fejlődni. Hol van itt – kérdé a’ gróf – áruba bocsátás? Hisz’ az istenért abban még nagyobb biztositék lesz, ha a’ bizalmatlanság’ nyilvánitása a’ két táblára – együttvéve bizatik; mert ha mindegyik tábla különösen nyilvánithatja a’ bizalmatlanságot, akkor gyakran megtörténhetik, hogy az országos pénztár’ kezelőjét egyik tábla a’ másik ellenében pártolása alá veendi, ’s ez a’ két tábla közt versenygést altercatiót szül; ’s lesz e becsületes egyén, ki a’ különböző pártok által magát ekkép’ engedje hányatni? Ő mtga ugyan ugyan sokat kész türni a’ hazáért, de e’ hivatalt igy elvállalni nem fogná soha.
Azt, hogy a’ két tábla egymással nem mindenben ért egyet, szól jónak tartá, ezt kivánja, ezt kivánja a’ törvényhozás’ politicája is, melly a’ két táblai rendszert általánosan elfogadá azért, hogy a’ szenvedelmeknek gátot vessen. – Ha e’ mellett – ugymond – a’ kormány által reánk tukmált alkalmatlan egyéntől menekülni nem tudnánk, ugy készitsük meg előre a’ nemzet’ számára a’ gyászravatalt. De ha kifejlődést akarunk, most midőn olly közel vagyunk egy képviseleti rendszer’ megalakitásához, az istenért, el ne ejtsük e’ tárgyat a’ nemfizetők’ táborának veszélyes segedelmével.
Ezen előadást a’ másik inditványozó gróf czáfolgatá. Ha – ugymond a’ gróf – a’ két inditvány közt csekély a’ különbség: miért vádol még is ő mltga bennünket tulsággal? Hiszen másutt az alsótábla’ bizodalmatlansága határoz, ’s mi e’ jogban mindkét táblát egyiránt és különösen kivánjuk részesiteni. Ez nem tul, de innen van a’ közönséges alkotmányos fogalmakon.
Azon kérdésre: ki lehetne olly szemtelen, hogy az egyes táblák’ bizodalmatlansága mellett is hivatalában megmaradjon, mint szóló vélé – nem kell messze menni feleletért. Erre majd minden országgyülésen találunk elég példát. Nem nyilvánult e általános bizodalmatlanság némelly hivatalnokok iránt a’ turmezei sérelem’ tárgyában? nem e négy évvel ezelőtt a’ szerencsétlen ifjak’ elfogatása, a’ szólásszabadság ’s a’ pesti sérelem iránt? ’S jutott e valakinek csak eszébe is hivatalából lelépni?
A’ két tábla közt surlódás épen akkor nem lesz, ha bármellyik tábla’ bizodalmatlanságára kénytelen lesz a’ kezelő hivatalából lelépni. De ha a’ bizodalmatlansági szavazatot a’ két tábla együtt fogja gyakorolni, hogy szólitja fel egyik tábla a’ másikat a’ bizodalmatlanság’ nyilvánitására, ’s ha a’ két tábla egymással nem egyesülhetne, mikép’ váltogatna izenetet olly kérdésben, minek – mint mondatott – okát adni nem lehet? Nem ebből lenne e a’ valóságos surlódás? Igy, ha a’ két tábla egymással nem egyesülhetne, nem történnék semmi, ’s a’ kezelő hivatalában maradhatna a’ nemzet’ általános többségének bizodalmatlansága mellett is; holott az ellenkező javaslat szerint – mellyet szól gróf tőn 766– csak az maradhatna hivatalában, kiben a’ nemzet teljes bizodalmat helyez.
Igaz – ugymond – az ország’ birája, hogy másutt az alsóházat illeti a’ bizalmatlansági szavazat, de másutt adót is csak az alsóház ajánl, ’s ezt mig municipiumaink jelen állapotukban maradnak, alsóházra bizni nem lehet; ’s másutt biráskodási jog illeti a’ felsőtáblát a’ felelős minister’ visszaélése felett. Ha külföldet követni akarjuk, utánozzuk teljes következetességgel. Külső országokban, ha valamelly tárgy egyik vagy másik táblánál egyszer elesett, azt azon országgyülésen többé felvenni nem lehet; nálunk a’ sok izenetváltogatás arra mutat, hogy törvényhozásunk – azért hogy két teremben tanácskozik, – egy testületet tesz, ezért kell, hogy a’ bizodalmatlansági szavazatot a’ két tábla együtt gyakorolja. A’ felhozott esetekben ő nmtga tagadá, hogy a’ nemzet’ bizodalmatlansága rendes uton nyilvánult volna.
Ez értelemben a’ baloldalról többen szavaztak, kik közül egy gróf megjegyzé, hogy valamint ő nem pártolná, úgy másokról sem képzelheti, mikép’ pártolhatnák azt, ki a’ felelősségtől irtódzik.
Még egy gróf felelt a’ jobboldalról grf Sz. I–nak, megjegyezvén, mikép’ volt idő, mellyben ő mtga sem tartá olly igen jónak azt, hogy e’ két tábla’ véleménye egymástól eltér, mellyek közt midőn a’ nemzet’ érdeke forog fen, különbséggel lenni nem kellene. Szóló gróf A. Gy. állitására azt hiszi, hogy jövendőben ő mtga nem fogja pártolni azt, ki a’ felelősségtől irtódzik; de hogy eddig sem pártolá, azt el nem ismerheti; mert eddig gyakran pártolt olly lényt, ki a’ felelősségtől a’ világon legjobban irtódzik.
A’ tömött jobboldal csaknem egyhangulag gr. T. L-t pártolá.
Többséget azonban gróf Sz. I. inditványa nyert.
