MAGYARORSZÁG’ KERESKEDÉSE AZ AUSZTRIAI TARTOMÁNYOKKAL. I.
MAGYARORSZÁG’ KERESKEDÉSE AZ AUSZTRIAI TARTOMÁNYOKKAL. I.
Magyarország’ kivitele az ausztriai tartományokba 1841-ben – Tegoborszky szerint* – 51,330,004 pengő forintot, Magyarország’ behozatala onnan 42,610,273 pengő forintot teszen, miszerint a’ kivitel a’ bevitelt felülhaladja 8,719,731 forinttal. Mielőtt azonban az adatok’ közlésében tovább mennénk, meg kell jegyeznünk: hogy e’ szám, melly kereskedésünket olly kedvező világba állitja, csak irott szám ’s nem valóság. Kimutatja azt maga Tegoborszky az egyes czikkeknél, mint alább látni fogjuk.
Uebersicht des oesterreichischen Handels von L. v. Tegoberszky. Wien 1814.
A’ kivitt árúk’ fenidézett értékéből tesznek:
A) Fogyasztásra való tárgyak; ’s pedig gabna ’s más mezei ’s kerti termékek: 9,152,823 forintot, vágó marha 7,106,853 ft, dohány 2,283,700 ft, olaj 1,078,365 forint, italneműek 641,192 ft, aprómarha ’s vad 567,435 ft, vontató marha 555,790, állatországi eleség 553,789, tüz ’s épitészi anyagok 331,250 frt, czukor (raffinad és syrup) 208,550, olasz ’s másféle gyümölcs 153,918; egyéb termékek, mellyeknek kivitele egyenként véve 100,000 ftot meg nem halad: 136,995 ft. Összesen 22,752,669 ft.
B) Ipartárgyak, ’s pedig
1) nyers anyagok: gyapjú 20,578800 ft, nyersbőr 1570285 ft, nyers ’s félig feldolgozott nemtelen érczek 1,289,808, bőrkészitéshez való anyagok 518,852 ft, tollú ’s pennák 494,897, len, kender és csepű 418,916, selyem 383,700, rongy 297,414, faggyú 262,504, viasz 196,370, gyógy ’s illatáruk 185,626, szaru, köröm ’s csont 163,516 frt, egyéb nyers anyagok, mellyek egyenként 100 000 frtot meg nem haladnak: 137,687 ft. Összesen 26,498,374 frt.
2) Félgyártmányok: vegytani készitmények 746,604 ft, fonal 110,539 ft, festékek ’s festőszerek 59,853 ft. Összesen 916,996 ft
3) Gyártmányok: közönséges gyapjúárúk 402,710 ft, készitett bőr 136,025 ft, egyéb gyártmányok, mellyek’ bevitele egyenként véve 50,000 pftot meg nem halad 594,768 ft. Összesen 1,135,503 ft
4) Irodalmi ’s műtárgyak 18,125 ft.
5) Drága kövek: 10,337 ft.
Mig a’ magyar gabonának ’s más mezei termékeknek kivitele 1841-ben 9,153,000 ftot tett, a’ külföldről ugyanazon évben az egész birodalomba e’ czikkekből 5,866,000 ft árú hozatott be, ’s ez öszvegből 178,600 frt esik Magyarországra. A’ vágómarhák’ behozatala külföldről teszen 9,166,000 ftot, Magyarországból pedig csak 7,107000 ftot. Meg kell azonban jegyezni, hogy a’ marha’ bevitele csak Törökországból ugyan azonban évben 6,976,000 ftot tett, mellyből 4,965 000 ft erejéig Magyarországba jött; már pedig bizvást fel lehet tenni Tegoborszky szerint, hogy annak aligha egyharmada maradt Magyarországban, a’ többi csak keresztülment, ’s a’ magyarországi kivitelbe számittatott be. Tegyük fel minden valószinüség ellen – szól tovább a’ szerző – hogy a’ 4,965,000 ft értékű ’s Magyarországba behajtott marhából ott 1,965,000 ft fogyasztatott volna el, ’s csak 3,000,000 frtra vitetett ki az ausztriai tartományokba, akkor a’ magyar marhakivitelből, melly állitólag 7,107,000 pftra rug, a’ magyar marhára csak 4,107,000 ft esik; miből kiviláglik, hogy Magyarország a’ birodalom’ többi részeit marhájával nem azon mértékben látja el, mint természetes kútforrásainál fogva elláthatná.
Az italok’ kivitele 641,192 ftot tesz, miből 83,463 akó borra 581,736 ft esik, mi a’ magyar bortermesztés- ’s a’ bor’ felette csekély árához képest nagyon kevés. A’ külföldi borok’ behozatala a’ birodalomba 2,950,847 ftot tesz, ’s ebből a’ közönséges olasz borokra 1,795,160 (373,992 akó) ft esik; miszerint a’ magyar borok’ bevitele az ausztriai tartományokba az olasz borok’ beviteléhez képest a’ mennyiségre nézve ugy áll körülbelől, mint 2:9. – Ezen reánk nézve igen rosz eredményt – a’ szerző szerint – a’ vámrendszernek nem tulajdonithatni; mert a’ közönséges olasz borok súly szerint véve, épen annyi vámot fizetnek, mint a’ magyar borok, mi csekélyebb értékükhöz képest sokkal súlyosabb; mert a’ magyar borok mázsánként a’ vámozásnál 6 frtra becsültetvén, az olasz borok pedig 4 ftba vétetvén, a’ magyar borok’ vámi értéküknek csak 33 1/2%-t az olasz boroknál pedig 50%-t teszen. Hogy a’ magyar borok ezen kedvezés, olcsóságuk ’s más jelességeik mellett olly csekély mennyiségben vitetnek be az örökös tartományokba, ezt belső közlekedési eszközök’ ’s kereskedési vállalkozó szellem’ hiányának tulajdonithatni. – Az összes monarchiából 1841-ben a’ külföldre ’s a’ szabad kikötők’ fogyasztására 1841,351 akó (1,016,526 ft) vitetvén ki, ebből 100,000 akó esik Magyarországra, ’s e’ szerint a’ magyar bor’ összes kivitele 182,463 akót teszen, ’s körülbelől 1,300,000 pftot megüt.
A’ magyar dohány’ kivitele Ausztriába 1841ben 228,202 mázsát tevén, bejött érette 2,283,700 ft; mihez a’ kivitel külföldre 72,832 mázsával járulván, ’s 7,28,320 ftot tevén, a’ dohány’ összes kivitele Magyarországnak 3,012,020 ftot hozott be, ’s e’ kivitel tetemesen növekedhetnék, ha a’ magyar kereskedés a’ tenger felé előmozdittatnék.
A’ magyar nyers bőrök’ kivitele 1,570.000 fttal, csekély a’ külföldi bőrök’ behozatalához képest, melly 4,957,000 ftot teszen, ’s e’ czikk’ kiviteleivel ugyanazon körülmény fordul elő, mint a’ vágómarhánál. A’ Törökországból hozzánk jövő bőrük Ausztriába küldetnek, ’s a’ magyar bőr’ kivitelébe be vannak számitva; ’s ha még tekintetbe vesszük, hogy Magyarországba Ausztriából 422,000 frt árú nyers bőrök hozattak be, az tünik ki, hogy Magyarország több bőrt hoz be, mint kivisz.
A’ gyártmányok’ kivitele az összes kivitel’ értékének 2%-ét teszi.
Eddig a’ szerző. Legyen szabad az előbocsátottakhoz jelenleg csak azt hozzátennünk, hogy összes kivitelünkből 51,330,004 ft., a’ török marhát, melly Magyarországon át Ausztriába vitetik, ’s a’ magyar marhakivitelbe bevan számitva, az összes kivitelből levonván 4,965,000; a’ bőrkivitel pedig semmire reducáltatván 1,570,000; marad kivitelünk’ fejében 44,795,004 ft. (?)
Magyarország’ bevitele az ausztriai tartományokból következő tárgyakra oszlik el:
A) Fogyasztási tárgyak: italneműek 1,078,948 ft; gabona ’s más mezei ’s kerti termékek 576,838, vágómarha 622,305, tüz ’s épitészi anyagok 400,553, czukor (raffinad és syrup) 348,794, vontatómarha 228,280 ft; egyéb termékek, mellyek’ bevitele egyenként 100,000 ftot meg nem halad, 443,964 ft. Összesen 3,798,682 ft.
B) Ipartárgyak.
1) Nyers anyagok: nemtelen érczek, nyersek és feldolgozottak 861,727 ft, len, kender, csepű 456,321 ftr, ny. bőr 421,975, selyem 344,400, gyógy- ’s illatszerek 161,533 ft; egyéb nyers anyagok, mellyek’ behozatala egyenként 100,000 frtot meg nem halad, 529,289 frt. – Öszvesen 2,775,245 ft.
2) Félgyártmányok: fonal: 2,513,173 ft, vegytani productumok 341,026, festékek ’s festőanyagok 229,957 ft. Összesen 3,084,156 ft.
3) Gyártmányok: gyapotárúk 14,573,000 ft, gyapjúárúk 5,981,330, len ’s kenderárúk 3,916,067, selyemárúk 2,140,000, vagy és aczélárúk 1,815,049, bőr 639,560 üveg 528,311 réz, sárgaréz ’s más érczárúk 491,346, papiros ’s papirostapet 264,665, szatócsárú 250,558, díszárúk 216,416, agyagárúk 214,243 ruha ’s ágybeli 174,551 kesztyűárúk 150,400, pipere 122,582, ezüstszerek 117,900, egyéb gyártmányok, mellyek egyenként 100,000 ftot meg nem haladnak 1,144,856 ft. Ösvz. 32,740,834 ft.
4) Irodalmi ’s műtárgyak 192,894 ft.
5) Drágakövek 18,462 ft.
A’ birodalom’ többi részeiből Magyarországba behozott italoknál 90% esik a’ pálinkára, melly legnagyobb részt Gallicziából hozatik be.
Különös tünemény, hogy Magyarország, melly adómentessége mellett gabonát olly nagy mennyiségben termeszt, a’ helyett, hogy azt szeszes italokká égettetvén, igy fontos kiviteli czikket nyerhetne, nem állit elő eleget saját szüksége’ fedezésére, ’s körülbelől egy millió ft árút még a’ többi tartományokból hoz be.
Gabona ’s vágómarha ugyanazon évben együttvéve 1,300,000 ft árú hozatott be legnagyobb részt Gallicziából, mint némelly kevesbbé termékeny határvidék’ szüksége okozott, de másrészt a’ belkereskedés’ hiányából is eredhet; mert nem kell elfelejtenünk, hogy e’ két czikk bevitelénél Magyarországba 2, 3–5% vámot fizet, e’ vám ámbár igen mérsékelt, mégis legalább egyrészt a’ szállitási költségeket a’ távolabb vidékekről hozott gabonát kiegyenlithetné.
A’ mi a’ vasat illeti: Magyarország vasat kivisz ’s behoz; a’ kivitt nagyobbrész nyers, a’ behozott pedig rudas vas ’s pléh. Figyelemre méltó, hogy Magyarország a’ többi tartományokból lent hoz be, mig a’ clima ’s földje’ minőségénél fogva e’ czikkből fontos kiviteli czikket képezhetne. – Ezen futólagos észrevételekből eléggé kitünik; milly kevéssé használtatnak ez országban a’ mezei iparnak legegyszerűbb ’s legtermészetesebb kereset-kútforrásai.
Magyarország’ kereskedését Ausztriával 1833–1835-ben öszvehasonlitván, 1839–1841-ben a’ kivitel Magyarországból 1839–41-ben évenkint teszen 50,931,339. 1833–1835-ben 41,561,295 ftot, növekedett tehát 1839–41-ig 9,380,104 fttal.
Bevitel Magyarországba 1839–41-ben 41,438,168 ft. 1833–1835-ben 26,888,646 ftot, növekedett a’ bevitel 14,549,522 fttal.
A’ magyar kivitel’ növekedése a’ behozatal’ növekedéséhez ugy áll mint 9: 22.
Figyelemre méltó, hogy a’ gyapotárúk’ behozatala 1831-ben csak 4,509,600 ft. 1841-ben pedig 14,573,600 ftot teszen. A’ gyapju’ kivitele Magyarországból Ausztriába pedig 1831. óta csak 12%, mig a’ gyapjuáruk’ bevitele 52% növekedett.
Az ausztriai gyártmányok’ kivitele Magyarországba olly fontos, hogy az ausztriai tartományok’ csekély külkereskedését kipótolja, mert kivitelök gyártmányokban a’ külföldre 1837–1841-ben 28,177,736 frt. Magyarországba pedig 29,030,583 ftot tőn.
Minthogy pedig a’ monarchia’ majdnem egész gyáripara Magyarországon kivül van mintegy 20,650,000 népességü tartományokban, ha a’ magyarországbai bevitelt a’ külföldihez hozzávetjük, az ausztriai ipar’ összes kivitele a’ francziához képest ugy áll mint 16: 27. a’ német vámszövetségi státusokéhoz pedig mint 16: 28.
T. Á.
