258. Orsz. ülés a’ főRRnél, octob. 31-én, d. e. 10 órakor.
258. Orsz. ülés a’ főRRnél, octob. 31-én, d. e. 10 órakor.
Tárgy: közadó, hivatalképesség, középponti vasut, pénzügy.
Az adó’ tárgyában olvasott alsóházi fölirat örömmel fogadtatott, mint ujabb bizonysága annak, hogy a’ RR. az adózónép’ sorsát szivökön hordják, ’s rajta könnyiteni kivánnak.
A’ hivatalképességet illető t.javaslat a’ hozzámellékelt fölirattal együtt elfogadtatott.
Olvastatván a’ középponti vasutat tárgyazó II-ik alsóházi izenet, némelly honi vasgyár-tulajdonosoknak az izenethez mellékelt folyamodásával együtt, – legelőbb is a’ párhuzam’ eltiltása mellett és ellen ismételtettek az ismeretes okok. Sokan azt hivék, hogy e’ kérdés’ eldöntése előtt a’ RR által javalt orsz. választmányt ki sem lehet küldeni – Ha pedig kiküldetnék, a’ választmányban a’ RRnek levén többsége, azok táblájuk’ határozatánál fogva leszavaznák az ellenkező véleményű főRRket.
Mások a’ párvonalok’ kérdésébe nem bocsátkozván, a’ választmány’ rögtöni kiküldetését azért szorgalmazák, hogy elhárittassék a’ főRRi tábláról a’ gyanú, mintha a’ középonti vasutnak ellensége volna. De különben sem áll az, mond egy tiszamelléki főispán, hogy legelőbb okvetlen a’ párvonal’ kérdése volna eldöntendő. Ennek elhatározása előtt az országos választmány mindkét esetre egyezkedhetik a’ vállalkozókkal, ’s miután előterjesztetik, hogy egyik vagy másik esetben milly kedvezéseket ’s föltételeket köt ki a’ társaság, jogunk a’ szerződéshez szólani fenmarad, és akkor választhatjuk azon szerződést, melly inkább tetszik. Inditványozta tehát, hogy e’ tekintetben az orsz. választmány kötetlen kézzel küldessék ki; ’s inditványa elfogadtatott.
A’ párhuzamok feletti szóváltások közben egy ismeretes jobboldali gróf következő nyilatkozatával nevettette meg a’ táblát: Noha balparti ember vagyok, de minthogy a’ loyalitásnak legnagyobb barátja, a’ monopolismusnak pedig megrögzött ellensége, kivevén a’ házasságot, – csak röviden szavazok a’ párvonal’ eltiltása ellen, a’ gyorsirót fárasztani, ’s a’ napló’ már ugyis nagy árát meginkább emelni nem akarván.
A’ vasgyár-tulajdonosok’ folyamodványa – mivel nem statusköltségen épittetik a’ vasut – a’ vállalkozókhoz utasittatott, kik, ha jónak és jutányosnak találják, a’ honi vasat mellőzni nem fogják.
Az orsz. pénztárba ajánlandó summát a’ baloldaliak 1845 évi novemb. 1-től kezdve három egymásután következő évre, egy egy millió pftban kivánták megállapittatni. A’ jobboldaliak a’ követi tábla által tett ajánlat’ elfogadását sürgeték.
Baloldali okok: nagy summa elkeseritné a’ fizetéshez nem szokott nemességet, ’s jövőre nézve talán megbuktatná a’ közös teherviselést, minek pedig jövendőjét biztositni tiszta szivből ohajtják és egész készséggel munkálni is fogják; továbbá tekintetet érdemelnek eladósodott főcsaládaink, és végre a’ rosz kivetési kulcs, mellynek következtében az adózás épen igazságtalan felosztásánál fogva válik sokakra nézve gyülöletessé.
A’ jobboldaliak nagyobb öszletet következő okokból ajánlottak: az ország’ szükségei olly tömérdekek, hogy egy millióból a’ legnélkülözhetlenebbek sem pótolhatók; és a’ nemesség kedvet az adózáshoz nem kis fizetés, de az eredmény’ látása által kap; egy milliónak eredménye pedig legjobb kezelés mellett is alig lenne észrevehető; végre nagyobb summából számosb közlekedési eszközök létesittetvén, a’ forgalom’ élénksége a’ nagyobb adó’ megfizetését is könnyebbitené.
Egy ifju gróf a’ közös teherviselés’ érdekében szeretné, ha a’ főispán urak megyéjökbe elmenvén, önmagok magyaráznák meg az elcsábitott nemességnek, mi üdvös leend a’ közteherviselés hazánkra nézve. Ezt reméli is, mint szinte azt is, hogy kik ezután izgatnak a’ közteherviselés ellen, kereset alá fognak vétetni, mint hűtlenek. Szóló nem kivánja figyelembe venni azon eladósodott aristocrata családokat, kik pazar fényüzést szeretvén, a’ szegény honból bevett jövedelmeikkel külföldre mennek lakni; ’s midőn a’ közös haza segedelmeért folyamodik hozzájok, oktalanul megüritett erszényükkel állnak elő. Szerinte ezek a’ nemzetnek nem figyelmét, de átkát, ’s isten’ büntetését érdemlik.
Más jobboldali gróf kérdé a’ milliósoktól: országos pénztárt akarnak méltóságtok? Hát mi lesz benne? nemde üres láda!
Qui vult finem, debet velle media – mond egy gróf – ’s ez okból a’ RR. ajánlatát pártolá. Meglehet, folytatá, hogy ennek következtében több nagy család tönkre fog jutni. De bukik az óriás, emelkedik a’ törpe, ez, egész árnyékvilágban mindennek sorsa. Honunk csak boldog, nagy és dicső legyen, a’ többi mind semmi.
A’ baloldal által ajánlott egy millió – mond egy gróf – cseppvíz a’ tengerben, homokszem zahara’ pusztájában, tehát a’ RR. által ajánlott öszletet pártolja.
Egy gróf csudálkozik, hogy a’ nagyobb summát a’ jobboldaliak sürgeték, ’s ezt reájok nézve – minthogy a’ megállapitott kezelés- és felelősséggel nincsenek megelégedve – következetlenségnek nevezé.
Talán nem vagyunk mégis olly következetlenek, mint méltóságtok – mond egy ifju gróf – kik kedvök szerint megállapitott kezelés és felelősség mellett is olly igen keveset ajánlanak. A’ kezelést az igaz roszalljuk, de ha nagyobb öszlet’ ajánlása nyerne többséget, akkor tán javítnának rajta méltóságtok is önérdekökért, vagy ha ezt most nem teszik, ugy a’ képviselők’ táblája nem fogadtatván el a’ felső tábla’ kezelési javaslatát, ha méltóságtok igazán akarnak valamit, végre mégis csak járulniok kell az alsóház által teendő alkotmányos intézkedéshez. És kik ezen reményben ajánlanak nagyobb summát, következetlenek e?
A’ jelen kérdést illetőleg gr. Sz. I. nem tart azon amerikaival, ki, midőn egy tök ’s egy szem makk elébe tétetvén, kérdezteték: mellyikből lesz ezek közül nagyobb? azt hivé, hogy a’ nagyobb tökből csak nagyobb valaminek kell lenni, mint a’ kisded makkból. Szerinte a’ makk, melly százados tölgygyé növekedhetik, a’ közös teherviselés’ képe; a’ tök pedig, mellyből csak egy földön csuszó növény lehet, a’ subsidiumé. Ha megfőznék – ugy mond – a’ tököt, igaz, hogy mindjárt jó tálétek lenne belőle, de ama’ kicsiny makkból jövendőre ég felé emelkedő tölgy válhatik. Ha valósul azon jövendő, mit a’ makkból vár, az egy millióra szavaz – mond a’ gróf – ha pedig az egésznek eredménye csak nyomoru subsidium lesz, akkor ugyan csak jól akar lakni a’ tökkel.
Itt most nem subsidium és közös adó közt van a’ választás – válaszolá egy jobboldali tag – hanem a’ közös adóba fizetendő nagyobb vagy kisebb öszlet közt. Már ha a’ gróf ebédet kiván, ’s én a’ makkot nyujtanám azon reményben, hogy a’ makkból növekedő tölgynek 80 év mulva sok ennivaló makkja lesz, kérdem, ezt választaná e a’ gróf? Én legalább hiszem, hogy csak a’ jó tál tök mellé ülne.
A’ többség azonban az egy millió mellett szavazott.
A’ czélok’ kijelöléséhez jelenleg némellyek nem akartak szólani, hanem ujabb kijelölésre a’ RRet vélték felszólitandóknak.
De a’ többség legott sorozni kivánván a’ czélokat, egy felföldi főispán következő sorozatot inditványozott:
| Ut- és csatorna-hálózati terv’ készitésére | 150,000 |
| Hitelintézetre | 200,000 |
| Utakra | 1,100,000 |
| Tisza’ szabályozására | 500,000 |
| Duna’ és más folyamok’ szabályozására | 400,000 |
| Museumra | 100,000 |
| A’ kincstári adósság’ kifizetésére | 470,000 |
| Statisticai hivatal’ felállitására | 40,000 |
Egy jobboldali gróf most csak utakat kivánt ’s hitelintézetet. A’ kincstári adósságot pedig részletes számolás előtt fizethetőnek nem tartá.
A’ tengermelléki kormányzó a’ Luiza-ut’ megváltását és a’ fiumei kikötőt ajánlá, ’s mindenekelőtt számokkal mutogatá a’ Luiza-ut’ megváltásából folyó hasznot. De ezt a’ többség, mig vasut nem lesz, nem látá szükségesnek. A’ tariffának 10 krral alábbszállitása, egy gróf szerint, nem érdemel olly nagy kiadást.
A’ fiumei kikötő mellett szinte küzdött az emlitett kormányzó és egy baloldali ifju gróf, ki sajnálá, hogy Fiume most, midőn először nyilik alkalom érette valamit tenni, egészen mellőztetik, holott a’ nemzet’ sympathiája is nagy mértékben nyilatkozott mellette. A’ kereskedésben elveket ki nem vinni veszélyesebb, mint politicában, mond a’ gróf, ’s ha a’ Triesztben ’s máshol épitett ’s épitendő kikötőket bekötött szemmel nézzük, a’ kereskedés igen hamar más utat vehet.
Végre is nádor ő főhgsége a’ Luizaut- ’s a’ fiumei kikötőre nézve a’ só’ felemelt árát vélé kijelölendőnek, ’s ezt a’ tengermelléki kormányzó kivánta nyiltan kifejeztetni a’ főRRi válaszban, ’s kivánata elfogadtatott.
Gr. Sz. I. a’ czélok’ kijelölésében legalább csak lovagiasságból is azt kérdené, van e adósság? és kifizetné, ha van, természetesen számadás után. Budapest’ biztositására adna 300 ezeret, a’ museum’ bevégzésére 100 ezeret. – Nem vizsgálja, ez előleges szükség e, de annyi igaz – mond a’ gróf – hogy kezdeni és be nem végzeni, gyöngeségét árul el. A’ hitelintézetre 200 ezeret. A’ többit utakra hagyná. Vízszabályozást csak olly helyeken tenne, hol magánosak el nem végezhetik.
A’ többség a’ felföldi főispán által tett sorozatot kivána a’ egyénként megvitatni, ’s annak 1, 2, 3-ik pontját minden észrevétel nélkül elfogadá.
A’ vizek’ szabályozását illető rovatok elfogadtattak ugyan, de olly értelemben, hogy az ajánlott öszlet csak a’ hajózás’ előmozditására fordittassék, nem pedig áradások ellen.
A’ museumra ajánlott 100 ezer is elfogadtatott.
A’ kincstári adósságot illetőleg, a’ számadások’ megvizsgálását a’ főRR. egy küldöttségre vélvén bizandónak, ha az adósság kiviláglik, meg akarják fizetni.
A’ statisticai hivatal’ felállitására ajánlott öszveg elfogadtatott. E’ hivatalt nádor ő főhge különösen pártolván, ennek hiánya, ugymond akkor lesz érezhető, midőn a’ kivetési kulcs felett tanácskozandunk.
Gróf Sz. I. fájlalja, hogy olly kevesen tudják felfogni, mi szükséges nemzeti fejlődésünkre nézve egy biztos középpont. Kérdé: mi logica lesz abban, ha milliót költünk olly városból kiinduló utakra, hol semmi nem biztos, ’s mellyet romlásból csak nem rég is a’ külföld segitett ki. – Ujolag sürgeté tehát, hogy legalább a’ vizek’ szabályozására szánt summából fordittassék valami a’ főváros’ víz elleni biztositására.
Nádor ő fensége a’ Duna’ szabályozására ajánlt summával Pest’ biztositását is eszközlendőnek vélé, melly nyilatkozaton a’ gróf is megnyugodott.
Közben vegyes ülés volt, mellyből fölterjesztetett a’ hivatalképességet ’s közadót tárgyazó fölirat. ’S egyszersmind az élelmezési orsz. választmány is jelentést tőn.
A’ Duna-fiumei vasut’ tárgyában feltett főRRi izenet meghitelesittetett. Hitelesités közben némellyek az alduna helyett a’ Dunát kivánták tétetni, mások a’ kormányt nem kivánák magányvállalkozókkal versenyre bocsátani. De a’ szerkezet marad, mint a’ határozat’ értelmében fel volt téve.
Végül több alsóházi izenet köziratra rendeltetett.
