259. Országos ülés a’ főRR-nél, novemb. 1-én, d. e. 11 órakor.
259. Országos ülés a’ főRR-nél, novemb. 1-én, d. e. 11 órakor.
Tárgy: a’ közmunkák’ szabályozása, átmenet, börtönrendszer, a’ törvények’ kötelező erejének kezdete, urbéri t.czikkek’ módositása, vakok és siket-némák iránti intézkedés.
A’ közmunkák iránti törvényjavaslat elfogadtatott.
Észrevétel csak 3. § felett történt.
Az 1-ik §-nál némellyek sokallák azon rendelkezést, miszerint minden egész telkes jobbágy 12 igás-napot köteles évenkkint közmunkában tölteni; de a’ többség meghagyá a’ szerkezetet.
A’ 14. §-ban a’ főRR. kivánják kimondatni, hogy a’ tiszti előfogatok a’ megyei hivatalnokok által csak közigazgatási czélból tett utazásokra használhatók.
E’ §-nak választmányi szerkezetéhez a’ RR. toldalékul adták, hogy a’ magános előfogatok országszerte töröltessenek el.
A’ főRR’ többsége ezt, mint az ingyen munkák közé nem tartozót, mellőzé, hasztalan emlegeté néhány jobboldali tag az előfogatok’ önkényes árszabásának jogtalanságát.
A’ 43. §-ban rendeltetik, hogy a’ köztisztviselők a’ közmunkák’ végrehajtásában eljárásaikért felelősök, ’s mind azon kárt, mit akár rendelkezésök, akár mulasztásuk által okoznak, megtériteni kötelesek.
A’ főRR. kivánják, hogy a’ szándékosan okozott kárért a’ kártérités mellett büntetés is érje a’ köztisztviselőt, ’s a’ büntetés iránti rendelkezésre, a’ RR-ket felszólitják.
A’ vallási átmeneti iránt ujabb törvényjavaslatukat a’ RR. szórúl szóra a’ kir. válaszból meriték, ’s ezt néhány püspök is elismerte; azonban a’ magas clerus mégis azt hivé, hogy a’ törvényjavaslat a’ kir. válasz’ szellemét nem foglalja magában. Ezért a’ primás inditványozta, hogy a’ törvényjavaslatban hivatkozás történjék az 1791: 26. t.cz. 13. §ra; egy gróf pedig kivánta, hogy az átmenet ne egész általánosságban a’ törvényesen bevett vallásokra, hanem csak a’ keresztyén vallásokra értessék; nehogy később a’ zsidóvallást is bevétetvén, a’ r. catholicusok még a’ zsidó-vallásra is áttérjenek.
A’ hivatkozást többen feleslegesnek, sőt némellyek károsnak is tarták, mint mi könnyen félremagyarázásokra adhatna alkalmat.
Vagy fekszik – ugymond egy ifju gróf – azon 13 §ban valami vagy nem; ha igen, tegyük ki nyiltan minden hivatkozgatás nélkül; ha nem, miért tennők be hasztalan? Hiszen a’ cath. elvekkel azon §-nál semmi inkább nem ellenkezik; mert abban a’ status a’ cath. vallásnak dogmáját mondta ki; ’s a’ minő joga volt a’ statusnak azt kimondani, épen olly joggal mondhatja ki az ellenkezőjét is, igy azon § nyiltan alájaveti a’ rom. catholicus vallást a’ státusnak.
A’ hivatkozást azonban más gróf nem ellenzé, ha az illykép’ történik: az 1791: 26. t.cz. 13. §. ezennel eltöröltetvén, jövőre nézve rendeltetik ’stb.
Sőt egy harmadik gróf nem bánja, ha minden vallásbeli törvényeink legott megszüntetnek is, csak helyök e’ nehány szóval pótoltassék: törvény előtt minden vallás egyenlő. Ő mltga a’ kir. válaszban különben is sok buvó ajtót talál ’s elveket, mik meggyőződésével ellenkezők. Mi köze – ugymond – a’ törvényhozásnak ahhoz: megfér e a’ r. cath. vallás’ elveivel az átmenet, vagy nem? Vagy ha a’ r. cath. vallás’ elveit pártolja, miért nem méltányolja más valláséit is? miért tagadja meg az uj házasságra lépést azon protestánstól, ki vegyes házasságból vált el? Talán azt akarja e’ tekintetben követni a’ törvényhozás: ha akarom vemhes, ha akarom nem; ’s hogy stat pro ratione voluntas? E’ kir válasz – folytatá szóló – nem egyéb, mint egy ügyefogyottnak adott auctio. Sokan azt mondják: jobb semminél. De ha ezer aranyat veszek kölcsön, ’s ezer babbal fizetem vissza, az is jobb semminél; ’s hitelezőm még sem fog vele megelégedni. Ő mltga az átmenet iránt az előbbi országos határozathoz ragaszkodék; mert a’ királyi válaszban a’ világi tisztviselők teljesen ki vannak zárva, holott az átmenetnél épen papra nincs szükség.
Kik a’ primás’ inditványát ellenzék, ellenzék egyszersmind a’ gr. M. J-sét is, mivel a’ törvény nem a’ késő, hanem a’ közeljövőnek, ’s a’ jelennek hozatik, ’s azért a’ zsidó vallásra nézve, a’ bevett vallások közül már előlegesen kivételt tenni nem kivántak, különben sem akarván a’ r. cath. ember’ meggyőződését korlátozni, azon esetre, ha az a’ zsidó-vallásban talál üdvösséget.
Azonban mások erősen sürgeték az 1791: 26. t. cz. 13. §. m. való hivatkozást; ’s az ország’ birája javaslá, hogy mivel a’ főRR. többsége valami hivatkozást csakugyan szükségesnek tart: szólitassanak fel a’ RR., hogy, vagy e’ törvényjavaslatot sorozzák a’ vallás’ tárgyában alkotandó törvény’ többi pontjai közé, ’s akkor a’ bevezető pontban az 1791: 26. t.czikket általában érintsék meg; vagy, ha a’ törvényjavaslatból külön t.czikket akarnak alkotni, ebben a’ mondott t.czikket különösen idézzék fel. Ez inditvány felkiáltás által elfogadtatott.
Hasonlóan elfogadtatott a’ börtön-rendszer, ’s a’ törvény’ kötelező erejének kezdetét tárgyazó alsótáblai izenet is. –
Az urbéri t.czikkek’ módositását a’ főRR. most is ellenzik, mert a’ jobbágyok minden országgyülésen – mint mondatott – ujabb engedményeket adni, ’s ez által bennök mindig ujabb vágyakat gerjeszteni nem kivánnak.
Azon intézkedést pedig – mit a’ RR. a’ vakok és siketnémák iránti javaslatnak – nádor ő főhrgére vélik bizandónak.
Végre némelly alsótáblai izenetekkel együtt köziratra adatott az országos ajánlat iránti főRRi válasz is.
