A’ PESTI CZUKORGYÁR-EGYESÜLET ALAPSZABÁLYAI.
A’ PESTI CZUKORGYÁR-EGYESÜLET ALAPSZABÁLYAI.
(Vége.)
11. Czikkely. A’ folyó kiadásoknak, u. m. a’ javitási, biztositási ’s üzleti költségeknek, és igazgatósági javadalmaknak, valamint végre az elsőségi részvényesek’ 6 száztóli kamatjának és a’ fél ’s egész részvények’ tulajdonosai 5 száztóli osztalékjának levonása után fenmaradandó tiszta jövedelem, az egész és fél részvények’ tőkéjének 5 pctes erejéig, a’ tartaléktőkéhez kapcsoltatik, – a’ mi ezenfelül lesz, az fölös-osztalék gyanánt a’ fél és egész részvények’ tulajdonosai közt osztatik fel. Ezen tartaléktőkének rendeltetése abban áll, hogy belőle a’ vállalat’ mind azon szükségei kielégittessenek, mellyeknek fedezésére egyes esetekben az évenkénti jövedelmek elégségesek nem volnának; továbbá szolgálni fog ezen tartaléktőke a’ szükséges gyárszerek’ előállitási költségeinek fedezésére, ugyszinte az elővételre megkinált egész részvényeknek a’ kormányzó választmány’ véleménye szerinti visszavételre, ’s végre az elsőségi részvényeknek a’ 3. czikk’ értelmében meghatározott sorshuzás’ utján a’ lehetőségig történendő folytonos beváltására. Melly czélra nézve szükséges, hogy ezen tartaléktőkének feleslege, a’ fentemlitett folyó szükségek’ fedezése után, egy, 20,000 pftnyi tőke’ alakitására fordittassék, ’s ezen fölösleggel az elsőségi részvényeknek folytonos beváltása eszközöltessék. – Mihelyest illyen tőke 20,000 pftig növekedett, ’s az elsőségi részvények beváltattak, az üzlet’ minden osztalékából csak annyi fog levonatni, mennyi a’ kérdéses 20,000 pftnak mindenkori kiegészitésére szükséges. – A’ maradék, mint fölös osztalék – ha a’ közgyülés máskép’ nem rendelkeznék – a’ fél és egész részvények’ tulajdonosai közt fog kiosztatni. A’ föntebbi tőkének kamatokra kiadása iránt pedig a’ korm. választmány annak idejében rendelkezendik.
12. Czikkely. Közgyülésekbeni választásokra nézve, a’ viszonyos szótöbbség, a’ többi végzésekre nézve pedig a’ jelenlevő részvényesek’ általános többsége határoz. A’ szavazatok’ egyenlősége’ esetében az elnök’ szava lesz eldöntő. A’ meg nem jelenő részvényesek irásbeli meghatalmazással ellátott részvényesek által helyettesittethetnek. – Tiz szavazatnál többel azonban – a’ meghatalmazásokat is bele értve – ugyanazon egyén semmi esetre sem birhat.
13. Czikkely. Az egyesület’ ügyeit az alapszabályok’ ’s közgyülési határozatok’ értelmében az elnök, a’ kormányzó választmány, ’s a’ gyárigazgató kormányozzák. Az egyesület’ hivatalos nyelve – a’ magyar.
A) Rendes közgyülés évenként Pesten medárdi vásárkor tartatik, mellynek kiegészitő részei: az elnök, a’ kormányzó választmány, az igazgató és minden szavazattal biró vagy személyesen, vagy meghatalmazottjaik által megjelenő részvényes tagok. A’ közgyülésbeni elnöklés az elnököt illeti, ki a’ közgyülések’ hol és mikori tartását 6 héttel előbb, a’ kormányzó választmány által meghatározandó két magyar hirlapokban, ugyszinte az egyesült pestbudai és bécsi ujságokban is közhirré téteti. – Ha pedig az elnök személyesen megjelenni hátráltatnék, ezen egyes esetben az egyesületi saját köréből választ elnököt. Rendkivüli közgyűlést, az indokos tanácskozási tárgynak előleges köztudatása mellett csak akkor hirdet az elnök, ha azt a’ kormányzó választmány a’ körülmények szerint szükségesnek tartja. Az elnök titkos szavazat’ utján öt évekre választatik. A’ jegyzőkönyvet az egyesület’ titoknoka szerkeszti, ’s a’ hozott végzések mindenkor következő napon hitelesittetnek. A’ jegyzőkönyv az elnök, titoknok ’s az egyesület’ köréből választandó három részvényesek által iratik alá. Ezen rendes közgyülések’ alkalmával fog az esztendei mérleg előterjesztetni, ’s a’ szabályszerinti osztaléknak mikori kifizetése elrendeltetni. – A’ közgyülés a’ számadások’ megvizsgálására a’ következő évre mindenkor három részvényest és két pótló-egyént (Ersatzmänner) fog kebeléből választani, hogy az illető mérlegek már hiteles alakban előterjesztethessenek. A’ közgyülés választja a’ kormányzó választmányt, igazgatót, ügyészt ’s a’ titoknokot, és meghatározza az ezen hivatalokkal járó javadalmakat. Ugyancsak a’ közgyülés választ egy elegendő biztositékkal ellátott pénztárnokot is, ’s annak fizetését kiszabja. Végre mind azon tárgyak, mellyek a’ gyárigazgató vagy kormányzó választmány’ szabályszerinti hatáskörét tulhaladják, a’ közgyülés’ rendelkezése alá esnek.
B) A’ kormányzó választmány 10 egyénből és az egyesületi elnökből fog állani. Az egyesület’ elnöke a’ kormányzó választmányban is elnököl, ’s szava a’ szavazatok’ egyenlőségében, itt is eldöntő leend. Ugyan ő, valahányszor Pestről eltávozik, köteles eltávozása iránt a’ kormányzó választmányt előre a’ végett értesiteni, hogy az a’ maga köréből szótöbbséggel egy tagot helyettesithessen, melly a’ rendes elnök’ távolléte’ ideje alatt annak minden jogait gyakorolja ’s kötelességeit teljesitse. Az elnök ’s legalább a’ választmány’ fele része földbirtokosokból vagy czukorgyárasokból fog állani, – kik mindnyájan titkos szavazat’ utján választandók. A’ kormányzó választmány minden három hónapban rendes ülést tart: rendkivüli üléseket pedig mindannyiszor, valahányszor a’ rendes elnök, vagy, távolléte’ esetére, helyettesitett elnöklő választmányi tag által egybehivatik. Az elnök köteleztetik a’ választmányi tagokat minden választmányi ülés’ idejéről jó eleve értesiteni. A’ kormányzó választmány’ határozatainak érvényességére a’ rendes üléseknél, legalább 6 tagnak jelenléte kivántatik meg. Időközben a’ rendes vagy távollétébeni ideiglenes elnöknek, azon választmányi tagokkal együtt ’s egyetemben, kik időnként Pesten jelen lesznek, kötelességében áll, a’ választmány’ határozatainak miképeni végrehajtását folytonosan ellenőrizni, ’s az egész gyárszemélyzet’ eljárására, az igazgatót is odaértve, felügyelni. Azonban minden egyes választmányi tagnak felmarad azon joga, hogy az ügyviteli könyveket akármelly időben megtekinthesse, ’s az üzlet’ folyamáról tudomást szerezhessen. –
Az igazgató be fogja adni a’ választmánynak egyik üléstől a’ másikig az ügymenetről igazsághű tudósitását, ’s ez utóbbi fog a’ fontosabb esetek felett u. m. a’ főzőmester ’s egyéb főhivatalnokok’ – kivevén a’ pénztárnokot ’s fizetéseik’ meghatározását – választása ’s elbocsátása, uj gyárkészületek és szerek’ beszerzése, valamint az épitkezések, mellyeknek összes értéke 10,000 p.ftnál többre nem rughat, végre a’ fontosabb kötlevelek felett határozni. Ezen gyüléshez az egyesület’ minden hivatalnokai, vagy szolgái az igazgató ellen szabadon nyujthatják be mindennemü nehezteléseiket, ’s a’ választmány fel leend hatalmazva, sürgetős esetekben a’ pénztárnokot és igazgatót ideiglenesen, az e’ végre összehivandó közgyülés’ tartásáig, hivatalától felfüggeszthetni. –
A’ kormányzó választmányi tisztujitás csak a’ közgyülés által vitethetik végbe. Az összes tagok közül ketten minden évben sorshuzás’ utján soronként kilépnek, mellyek, vagy ismét választatnak, vagy uj tagok által pótoltatnak.
C) Minden ügyek’ igazgatása, a’ folyamatban levő tárgyak’ elintézése ’s az ollyanoknak, mellyek veszélyfenyegetés miatt halasztást nem szenvednek, ideiglenesen elhatározása, alsóbbrendű segédszemélyzet’ felvétele, elbocsátása és bérének meghatározása, az elnök’ helybenhagyásával az előforduló vételek és eladások’ végbevitele (kivéve a’ czukorvételeket), uj készületek és gyárszerek’ megszerzése, valamint az épitkezés is 2000 pftnyi összes értékig – egy a’ közgyülés által önkebeléből, vagy szükség’ esetében ezenkivül választandó műértő, a’ czukor-ipar és gyárigazgatás’ minden szakában gyakorlatilag jártas egyénnek „az egyesület’ igazgatója” vagy „ügyvivője” czim alatt lészen átadandó. Azon kötlevelek, váltók, nyugtatványok ’s mindennemű fontosabb okiratok’ aláirásánál, mellyek a’ gyár’ részéről kötelezettséget vonnak magok után, a’ czim az igazgató által vezettetik, ’s felváltva két választmányi tagok által a’ kereskedői osztályból, mellyeket a’ közgyülés fog e’ végre kijelelni. Az igazgató’ távollétében, helyette a’ pénztárnok fogja a’ czimet vezetni. – Az igazgató, ha a’ körülmények megkivánják, a’ főhivatalnokokat – kivevén a’ pénztárnokot – hivataluktól ideiglen felfüggesztheti, ’s az elnök’ hozzájárultával ideiglenes helyetteseket nevezhet.
Az igazgató’ javadalma határozott fizetésben, ’s a’ gyártandó vagy finomitandó czukor’ minden egyes mázsájától járó bizonyos mennyiségben állapittatik meg; továbbá ugyanaz, valamint a’ pénztárnok is, a’ gyárépületben lakást, szabad fát és világitást kap.
14. Czikkely. Az 1-ső czikkben kijelentett főczél’ elérhetése végett, az egyesület az répaczukor’ finomitásából nagyobb nyereségre szert tenni nem szándokol, mint a’ minőt ugyanazon idő alatt a’ gyarmati czukor’ finomitásából remélhet. Az egyesület tehát oda fogja utasitani az igazgatót, hogy a’ belföldi nyers czukort – a’ minőség’ tekintetbevételével ’s aránylag a’ gyarmati nyersczukor’ árához – a’ lehető legmagasabb áron fizesse, ’s az e’ részbeni ellenőrködést, különösen a’ kormányzó választmány gyakorolja. A’ belföldi nyersczukorliszt azonban – bármelly viszonyok érnél is a’ gyarmati czukorliszt’ állapotját – soha nem fog olly drágán fizettetni, hogy ez által azon szokott igazságos nyereség, melly a’ részvény-egyesületre a’ czukor’ finomitásból háramlik – csorbulást szenvedjen.
A’ mi a’ belföldi czukorliszt’ árszabását illeti, a’ kormányzó választmány’ rendes üléseiben három-három hónaponként mintát készitend, ’s meghatározandja az árt, mellyet az egyesület minden egyes minőséghez képest fizetend. Ennek következtében az egyesülethez különféle gyárosok által eladás végett beküldött mutatékokat, az igazgató, a’ tulajdonos’ megnevezése nélkül, a’ Pesten jelenlévő ’s e’ végre egybehivandó választmányi tagok’ jelenlétökben, a’ főző mesternek megitélés végett átadandja, ’s az utóbbi, tudata és lélekismerete szerint, hitletétel alatt köteles teszen kinyilatkoztatni: a’ fenemlitett osztályzatok közül, mellyikhez alkalmazható a’ kérdéses czukormutaték? – Ha mutaték a’ beküldött árutól különböznék, ezt a’ főzőmester a’ kormányzó választmány’ elébe terjeszti. Azon esetre, ha a’ választmány a’ főzőmester’ osztályzatával meg nem elégednek, szakértők hatalmaztatnak fel az áruk’ megbecsülésére.
15. Czikkely. Az egyesület’ czime: „pesti czukor-gyáregyesület” – a’ czimvezetők’ neveik’ kitételével. –
16. Czikkely. Az egyesület’ fenállási ideje 20 évre határoztatik olly formán, hogy a’ 19-ik év’ elteltével a’ közgyülés intézendi el, mi történjék azontul? Csak azon esetre, ha vagy egymás után következő nem kedvező évek, avagy rögtöni nevezetes veszteség miatt mind az egész tartaléktőke, mind a’ már beváltott elsőségi részvények’ értéke, ’s végre a’ fél és egész részvények’ névszerinti értékéből egy harmad résznél több elnyeletnék – oszoljék szét, a’ részvényesek’ két harmad részének kivánatára, az egyesület. –
17. Czikkely. Részvényes’ halála’ esetében annak örökösei lépnek a’ részvény’ birtokába, melly az egyesületnél az örökös’ nevére átiratandó, vagy az egyesület által alapszabály szerinti elővételi jogánál fogva átvétetik, ’s oszthatlan, mint a’ kiegészitő vagy elsőségi részvény. Egy illy részvény, örökösei mindenesetre egy saját körükbőli tag által fogják magokat helyettesiteni. Ha pedig valamelly részvényes végrendelet ’s törvényes örökösök nélkül halna meg, ezen esetben a’ részvények az egyesületre szállanak, melly a’ részvény’ végrendelet nélküli örökösének tekintetik.
18. Czikkely. Ha az egyesület, a’ kitüzött egyesületi határidő’ lejártával vagy előbb is szétosztanék, – a’ számolat az igazgató által ’s a’ kormányzó választmány’ felügyelete alatt fog megtétetni. Akkor az egyesületet illető minden javak eladandók, a’ netalán létező adósságok kiegyenlitendők, a’ maradék pedig a’ fenálló fél és egész részvények között aránylag leszen felosztandó.
19. Czikkely. Minden surlódások, mellyek ezen megalapitott szabályok’ végrehajtása miatt az egyesület, kormányzó választmány, igazgató ’s minden egyes tagok közt támadhatnának, két választott biró által fognak kiegyenlittetni. Ha ezen birák egymással megegyezni nem tudnának, egy elnököt választanak magoknak, – ’s ha ennek választásában sem egyezhetnének meg, ekkor a’ vádló ezen harmadik választott birónak kineveztetéséért az illető törvényhatóságokhoz fog folyamodni. Ezen választott biróság a’ peres kérdésekben itéletet hozand, melly többé feljebb sem vitethetik. Ha a’ vádlott nyolcz nap alatt sem választana magának birót, ugy a’ vádló fogja mind a’ két birót választani. Ez utóbbi esetben azonban a’ vádlottnak birtokon kivül szabad lesz ügyét a’ mlgu hétszemélyes táblára feljebb vinni.
20. Czikkely. a’ fentebbi alapszabályok az 1840: 18. t.czikk’ értelmében a’ pesti ir. váltótörvényszéknél beiktatandók lesznek.
21. Czikkely. Ezen alapszabályokon csak akkor változtathat a’ közgyülés, ha benne a’ szavazási képességgel biró részvényeknek legalább 2/3-da képviseltetik, és a’ javallott módositás mellett, a’ jelenlevő 2/3 rész szavazatoknak általános többsége nyilatkozik. – Pest, aug. 1. 1844.
Gróf Batthyány 824Lajos, elnök, báró Jeszenák János, Kossuth Lajos, Lichtl Károly, Vereby József, egyes. titoknok.
