FEJÉR.
FEJÉR.
Évnegyedes közgyülésünk folyó évi november’ 18. ’s több következő napjain tartatott, mellyet egy olly tartalmu alispáni körlevél előzött meg, mintha országgyülési követeink hivséges sáfárkodásukról számot adandnának, melly azonban – nem tudom mi okból – visszahuzatott; de azért az évdijasokkal együtt szép számmal voltunk jelen. Büszke vagyok Fejér megye’ mostani levelezője lehetni, mert megyémről most szépet irhatok, – ugyan is szeretett, ’s igen tisztelt elnökünk’ lelkes felköszöntő beszéde után egy fiatal szónokunk, kit kár hogy e’ téren ritkán látunk, és hallunk – inditványozá a’ honi védegylet’ pártoltatását. Az inditvány több pártolókra talált, csupán két ismeretes hang emelkedett ellene módositólag: elég az, a’ védegylet elvileg elfogadtatott, kijelentvén, hogy megyei cselédeink is a’ lehetőségig honival leendnek, ezután ellátva. Ezután a’ tisztviselői jelentések jöttek sor alá, melly alkalommal némelly tisztviselőink’ az adó’ beszedése körüli – ugy mondatott – hanyagsága némelly urak által tán igen keményen is rovatott meg. Keménynek tartom a’ megrovást azért, mivel megyénkben különsen is nagy szükség volna az egyetértésre, az illy személyeskedő kikelések által pedig mindig messzebb taszitjuk, kik tán közeliteni akarnának. – Gyülésünk’ utolsó napi eseményeire térek, mivel azok legtréfásabbak, én pedig szeretném a’ tréfát, ha kivált nem a’ tréfának, hanem a’ tréfálónak lehet nevetni. Egy megyei tiszteletbeli ügyészünk, mivel bizonyos eskütt urra, – ki az exequált pénzt nem az illető helyre, de másnak fizette, – ráirt hogy a’ pénzt tegye le, kicsiben kerülte ki az actiót, mivel az esküttet pénzletartóztatónak nevezte ez által; lám, lám! ügyvéd urak! másszor az illyes eskütt urakat, kik nem tudják hogy az exequált és fentmaradt pénzt hova kell tenni, – ne pénzletartóztatóknak czímezzék ezután, csak hogy az a’ becstelenitési per is busás. – Egy más eskütt ur – ugy e mindig eskütt – kire igen sok sült ki, ki maga elismerte bünét, ki fel is volt függesztve, mivel igen szép folyamodást iratott, felmentetett, tettei csaknem helyeslettek, a’ ki pedig feladta, azért roszaltattak. – Hont’ levele, mellyben felszólit, hogy pártoljuk Kossuthot az ujságszabadalom-nyerésben, mert nincs organuma az oppositiónak, elvettetett, mivel Fejér megyének még a’ Nemzeti ujság is organuma. Szepes megye’ levelére, mellyben panaszkodik a’ katonai kihágások ellen, válaszoltatott, miért nem küldte hamarább levelét, hogy követeinknek utasitást adhattunk volna ez ügyben, mintha bizony Szepes megyén állana az hogy a’ katonai kihágás elébb vagy utóbb történjék. Vállat vonitottunk ’s azt mondtuk: vakarja kinek viszket. Követjelentési gyülésünk jövő évnegyedes gyülés’ idejére tétetett át.
