JAVALLAT PEST FŐVÁROS’ DUNA-ÁRJA ELLENI BIZTOSITÁSÁRÓL.*
JAVALLAT PEST FŐVÁROS’ DUNA-ÁRJA ELLENI BIZTOSITÁSÁRÓL.*
Ezen gondolat, igy nyilatkozott e’ czikkely’ alapeszméje iránt egyvalaki, ki azt nálam kéziratban olvasá – annyiban czélszerünek látszik, mennyiben a’ vizár olly csatornába vitetnék, melly a’ Duna’ jégtorlási által folyásában nem gátoltatik; de kérdés: 1ször, valljon ásatható-e olly nagy csatorna, melly az elakadt Duna’ vizét magában felvehetné? és 2szor valljon bizonyos-e, hogy a’ csatornában is nem történhetnék jégtorlás, mert akkor Pest köröskörül ostromoltatnék majd vízzel. Ennyit az emlitett olvasó, nem az incompetentiáját ezzel bevalló Szerk.
A’ folyók természeti állapotjokban hagyatva, ágyaikat, ott a’ hol csekély esetüek, iszapolják, magasabbra emelik; a’ hol pedig nagyobb esettel birnak, ott szaggatják, mélyitik. – Ezen természeti vizi-törvény alól egy folyam sincs kivéve. Csak a’ vizi-tudomány’ szabályai szerint készitett mesterséges vizágyban képzelhető az, hogy a’ folyam az ágyat valahol ne mélyitse vagy töltse. De ez nagyobb folyóknál kivihetlen; azért azok, annyival is inkább mivel többnyire kevés esetüek, de átaljában minden folyók ágyaikat inkább töltik, mint mélyitik. Hogy ez igy van, a’ mindennapi tapasztalás bizonyitja. Ugyanis a’ hegyekről, a’ magasabb helyekről az idő’ viszontagsága által megtörött kő- fa- és földrészeket, a’ rohanó vizár az alantabb fekvő völgyekbe sodorja, de ott a’ földszineset’ kisebbedéséhez képest a’ viz’ ereje is csökkenvén, kezdi azokat apródonkint elhagyogatni, – még a’ legnagyobb folyam sem bir elég erővel minden beleesett vagy hordott kő- fa- és földrészeket a’ tengerbe vinni, hanem azokból sok a’ fenekéhez vagy oldalához tapad, melly medrét csak iszapolja, tölti.
Dunánkat ezen emlittettem vizi-törvény szerint vizsgálva, észrevehetjük, hogy medét vagy ágyát az is – ámbár imott amott mélyitni látszik – általjában véve magasitja, tölti. Ezt tanusitja az időszakonkint magasabban álló vizszín, – a’ Dunához közel fekvő némelly helységek’ napról napra veszedelmesb helyzete, ezt mutatja a’ százados árvizeknek mindannyiszor nevekedett magassága.
Ezek szerint alkalmazva a’ Dunához, hazánk’ fővárosának Pestnek állását, lehetlen egyebet jósolni mint azt, hogy idő’ folytával Pestet is – ha rajta nem segitünk – a’ naponkint magasbuló medrü Duna – mindig nagyobb nagyobb veszélylyel fenyegeti, – a’ szomoru emlékü 1848-ki árviz, sőt annál nagyobb és veszedelmesebb még többször is előfordulhat. Ugyanazért Pest főváros’ helyzete, melly maholnap a’ nemzet’ mind anyagi mind szellemi gazdaságának rakhelye lesz, a’ haza’ közfigyelmét méltán megérdemli.
Pest városa’ alaphelyzetének egy része alantabb fekszik a’ Duna’ partjánál, ennélfogva midőn a’ Duna’ vizszine magasan áll, – a’ viz részint a’ földalatti csatornákon, részint a’ homokrétegen keresztül ezen alacsonyabb helyre szivárog – az épületek’ alapját átjárja, a’ pinczéket megtölti, az épületek alól a’ földet elmossa vagy felolvasztja. Ez volt egyik nagyobb baj, ’s több épületek’ végromlásának főoka 1838-ban. De ha ezen átszivárgás nem volna is, mivel a’ Duna’ áradásakor az utczai csatornák a’ Duna felől bezáratnak, nehogy ezeken a’ Duna’ vize a’ városba ömöljön, – a’ városban származott eső- és mosadékviz a’ csatornákat, az alacsonyabb helyeket és üregeket hamar megtöltheti, és ez is veszedelmessé válhat.
A’ hydrotechnicának egyik feladata tehát Pest városánál a’ szivárgó és a’ városban magában származó viztömeget a’ városra nézve ártatlanná tenni, – második feladata: Pest városát a’ Duna’ árja ellen biztositani.
A’ mi az elsőt illeti: véleményem szerint legkönnyebben eszközölhető az a’ Duna mellett és folytában ásatandó félrevezető (derivationalis) csatorna által. Ezen csatorna kezdetét 822venné a’ váczi uttöltésnél, és a’ város’ keleti oldalán vezettetvén, folytattatnék a’ Duna mellett ollyan cottirozott magasságban, hogy abba a’ képzelhető legnagyobb Duna’ árja sem hathatna – mind addig mig a’ csatorna oda nem érne, honnét a’ Duna’ legmagasabb vize is a’ városra károsan vissza nem folyhatna.
A’ csatorna’ torkánál szekrényes zúgóval (cataracta) összvekötött viz-mérséklőt (regulator) kellene épiteni, mellyen a’ hajók a’ csatornába bemehetnének, egyszersmind tetszés szerint annyi vizet lehetne ereszteni a’ mennyi szükséges, áradáskor pedig be lehetne zárni, hogy a’ Dunából a’ csatornába semmi vizet ne ereszszen. Áradáskor csak a’ szivárgó – a’ városbeli eső és mosadékviz lenne a’ csatornában, mellyet, bátorságositva lévén a’ Duna’ árjától – kár nélkül elvezethet – ’s ez által az egyik bajtól a’ város meg van mentve. Magától értetődvén, hogy az utczai földalatti csatornák, ezen uj csatornába lennének vezetendők.
Ezen csatorna a’ mellett, hogy a’ város’ szépségét neveli, – az egészségre hasznosan hat, – még erőmüvek’ hajtására, hajók és terhek’ szállitására is fordittathatik, sőt az újonnan tervezett kikötőt is erre lehetne épiteni.
Ha a’ t. Beszédes vizmérnök ur által tervezett Duna-tiszai csatorna valaha létesülne, ezen csatornának vize akkor abba folyhatna, mint ezt t. Beszédes ur is Kolozsvártól Grätzig hajózható országos nagy csatornáról irott könyve’ 65-ik lapján emliti – sőt ez kezdete lehetne annak.
A’ mi a’ második feladatot illeti, Pest városát a’ Duna’ árja ellen csak töltéssel biztosithatni; csakhogy ezen töltésnek tökéletesen készitve, olly szilárdnak és magasnak kell lenni, hogy ezt a’ legnagyobb viz is át ne szakaszthassa és át ne hághassa. Nincs veszedelmesebb mint valamelly helyet nem elég erős és nem elég magas töltéssel oltalmazni, – jobb semmi, mint rosz töltés; mert ez magasabb vizet tartván fel, midőn átszakad, egyszerre és hirtelen nagy vizzel boritja el azon helyet vagy tájt, mellyet megóvnia kellett volna, – különösen veszedelmes ez népes városban, hol a’ hirtelen jött viz sok ember’ életét veheti el.
Véleményem szerint ez a’ legszükségesebb és legolcsóbban kivihető mód azok között, a’ miket Pest városának Duna’ árja elleni biztositására tehetni. Némellyek azt hiszik, hogy Pestet a’ Duna’ általános szabályozása biztosithatja csak a’ Duna’ kiöntése ellen. Hanem ezt – milliárd költségeket kivánván, – jóformán az egyik jámbor óhajtásaink közé sorozhatni, ’s kétes, ha valljon az általános Duna-szabályozás által is, leszállna e annyira a’ Duna’ vizszine, hogy Pestet a’ legnagyobb Duna-ár is el ne önthesse.
Márton József, t. n. Veszprém megye’ tiszteletbeli mérnöke.
