ZEMPLÉN
ZEMPLÉN
megye nov. 28-án tartott közgyülésében felolvasott végső jelentése az orsz.gyülési követeknek. (Közölhető részek.)
Az országgyülésnek véghatárnapjairól tett jelentésükből megtudták a’ tek. KK. és RR. törvényhozási munkálódásinknak öszves eredményét. Előttünk feküsznek a’ királyi megerősités alá bocsátott 13 törvények. Vannak e köztük nyomatékosak? vannak e ollyanok, mellyek a’ kor, és szükségeinknek megfelelők? vannak e ollyanok, mellyek előkészitendik ’s biztositandják nemzetünk’ jövőjét, előhaladását? itélje meg a’ nemzet, itéljék meg a’ tek. KK. és RR.! – Mi azt hisszük, igen. – első helyen áll ezek között a’ magyar nyelv ’s nemzetiség’ ügyében hozott törvény. Nemzetiségünk, alapja föltétele függetlenségünknek, nemzeti életünknek. Nyelvünk legfőbb eszköze ’s rugója mindennek, – ezért féltékenyen őrzött legdrágább kincsünk. Ezért vívott e’ nemzet mindig, mert erős hitté vált annak tagjaiban azon meggyőződés, miszerint a’ nemzetiség’ tökéletes biztositása nélkül minden lépés, mellyet a’ haladás’ terén teend, ingatag, sőt veszélythozó lehet létének, függetlenségének. És ha e’ nemes küzdelmek’ sora nem lenne följegyezve a’ nemzettörténet’ lapjaira, a’ maradék előtt egykor megfoghatlanok lennének fájdalmaink, megfoghatlan mind az, mi minket mindannyiszor szóra és tettre hevitett. Ime! mi egy olly törvényt mutathatunk föl a’ tek. KKak és RRnek, melly véleményünk szerint megszüntetheti a’ méltán létezett nemzeti aggodalmakat, mert nyelvünk valahára azon diplomaticai polczra emeltetett, melly őt egyedül illeti e’ honban, mit a’ közös honnak nemmagyar ajku lakosi se tagadhatnak el tőle, ha e’ magasztos szó fölött „haza” az ő szivvérök is fölmelegül, ha érzelmük nem szoritkozik csupán tüzhelyökre. – E’ törvény megnyugtató nem magyar ajku polgártársainkra is, mert a’ nyelvről csak a’ közélet’ viszonyait illetőleg rendelkezik, és messziről sem érinti a’ magány, a’ családi köröket. E’ tekintetben megnyugtatóbb, ezért kivánatosb lett volna az általános rövid, mindent magánbanfoglaló törvény.
E’ helyen kell megemlitenünk, ’s röviden érintenünk horvátországgali viszonyainkat. A’ RRek’ táblájánál a’ tanácskozásokban használandó magyar nyelv iránti m. év jun. 20-ki határozatot, annak eredményét, ’s későbbi módositását ismerik a’ tek. RR.! E’ kellemetlen ügyben történteket nem kivánjuk a’ tek. rendek’ emlékezetében fölmelegiteni. Mi azt hisszük, e’ határozat is meghozta a’ maga gyümölcsét. Az országgyülésen egyedüli tanácskozási nyelv a’ magyar lett, ’s ez törvénybe ment, csak a’ kapcsolt részek’ követeire tétetett kivétel, de ezekre is 6 év szabatott határidőül. A’ bizonyosságban, az elhatározott időben van a’ nyereség. Az ország’ Rendei világosan csak Horvátország’ követeire nézve kivánták a’ kivételt tétetni; – de ezt ki nem vivhatván, a’ „kapcsolt részek” szokott kitétel ment törvénybe. A’ kapcsolt részek alatt törvényeink Horvát-Dalmát- és Tótországot értik. Horvátország – Verőcze, Pozsega és Szerém megyéket követeli Slavonia nevezet alá, mi ellenben a’ történet’ bizonyságára ’s törv. könyvünkre hivatkozva, e’ három megyét Magyarországhoz tartozó, akármellyik törvényhatósághoz hasonló megyéknek állitjuk, mellyek az 1715: 92., 1741-ki 18-ik és 1751: 23-ik törvényczikkek által, szintugy mint a’ Temes-bánsági megyék, és az erdélyi részek, mint Magyarországhoz tartozók visszacsatoltattak. A’ régi Slavonia most Horvátország név alatt van, a’ régi Horvátországnak nagyobb része pedig most is török uralom alatt nyög, ’s a’ határörző vidékekben van. E’ kérdés tehát, valamint ezen törvényben azon kifejezés, melly az ország’ határain belőli levelezésről szól, controversus, ’s megoldását a’ jövőtől várja. Mi azt tartjuk, hogy ezt az időtől kell várnunk, mert e’ három megyének tettleges tökéletes visszacsatolása, – mi a’ báni hatóságnak és ezen három megye’ Horvátországgali minden viszonyainak megszüntetésében állanak – a’ kedélyek’ fölingerlésével ’s tőlünki végelidegenitésével történhetnék meg, a’ mi nem lehet érdekünkben. Erőszak’ utján nevelt kiterjesztése ’s nagyitása egy országnak, nem növeli annak erejét, sőt zsibbasztólag hat arra, mert csak a’ rokonszenv ’s érdek-egység az, mi egy ország’ lakosit egész ’s egy nagy nemzetté képesiti ’s öszveolvasztja.
Második helyen a’ vallás’ tárgyáról kell szólanunk. Az 1840-ki országgyülésről föl nem terjeszthetett 5 pontokban foglalt sérelmek és kivánatok közül, csak egy terjesztetett föl, ’s ez az átmenet’ kérdése, melly is az ország’ rendeinek megelégedésére oldatott meg. E’ törvény által biztositva van a’ lélekismeret’ szabadsága, kiviva a’ békekötésekben szentesitett szabad vallás-gyakorlási jog. A’ többi érdekes kérdésekben, mellyek az utolsó két törvényhozás, ’s igy a’ haza’ drága idejét annyira fölemésztették, végczélt még ezuttal sem érheténk. – Történt ugyan némi közeledés, ’s a’ kérdés’ kiegyenlitését elősegitő intézkedés, – mint azt az előttünk fekvő, a’ vegyes házasságokat érdeklő törvényből a’ tekintetes KK. és RR. átlátni méltóztatnak, – ’s ha ezen törvények pontosan hajtatnak végre, ’s a’ különböző vallásbeliek által lelkiismeretesen használtatnak, remélhető, hogy az ügy végképeni ’s tökéletes elintézést nyerend, ’s a’ jövő törvényhozás a’ fentidézett békekötésekben kimondott szentesitett vallásbeli egyenlőséget, viszontagságot és szabadságot közboldogulásunkra visszaállithatja.
Engedjék meg a’ tek. KK. és RR. ama’ pár rövid – de nagy fontosságu törvény felett igaz hazafiui örömünk’ nyilvánitását, mellyeknek egész kiterjedésükbeni hozatala nem volt ugyan a’ tek. RRek’ akaratában, – de miután, a’ nemesség’ dicsőségére legyen mondva, meghozattak – hisszük, reméljük, a’ tek. KK. és RR. is megnyugvásukat fogják bennünk találni. E’ két törvény sok emberbarátot ki engesztelend e’ hazában, sok a’ haza’ jövője felett elcsüggedt kedélyt felviditand, mert ama’ számos néposztálynak, melly eddig féltékenyen távolittatott el a’ haza’ jóvoltiból, kitünő jogaiból, – megnyittattak a’ sorompók. Milly magasztos érzelem a’ közös szeretet hazának szolgálhatni milly édes és megnyugtató ’s vonzó erő rejtezik a’ gondolatban, a’ tudatban, azon földből, melly eldődeinek könnye, verejtéke, vére áztatott, magáénak, édes tulajdonának nevezhetni! Ez ikertörvény a’ nemnemesek’ hivatal és birtokképességéről szól. Egészitsük ki e’ kettőt, a’ harmadikkal, a’ választói képességgel; – adjunk nekiek is befolyást a’ közös haza’ törvényhatósági ’s hozási ügyeiben is, lés le lesz téve az alap a’ törvény előtti egyenlőségre, melly nélkül a’ status nem nyugszik jogalapon, ’s léte csak ingatag, mert polgárait nem köti össze egy érdek.
Mit mondjuk a’ többi törvényekről? A’ mult országgyülésen hozott váltótörvénykönyv ellen sok szó emelkedett az országban; a’ szigorú törvényeknek, pontos ’s rögtöni eljárásnak sok áldozatja lett a’ lefolyt 3–4 évek alatt, de ezek inkább rendetlenségöknek, könyelmüségöknek, ’s ingadozó financialis ’s gazdasági viszonyaiknak estek áldozatul; mert a’ pontos és szigorú igazság-kiszolgáltatás a’ rendes, takarékos szorgalmas embert nem sujthatja, sőt ennek hasznára válhat, és csak hitelét ’s becsét emelheti. E’ törvények’ módositására, nevezetesen a’ váltóképesség’ megszoritására több, de sikeretlen inditványok tétettek; – a’ törvényhozás e’ nemzet’ különben is csekély, hitelének végelenyésztetésére vezethető lépéseket kötelességének ismerte eltávoztatni, ezért e’ törvényben semmi lényegesb változás nem tétetett. A’ mik törvénybe mentek, – valamint a’ csődpöröket illetők is, – csak hasznosan hallhatnak az egészre. – A’ tapasztalt hiányokat, csak reálhitelünk’ emelése, teremtése pótolandja; a’ létező bajokat csak ez enyhitendi, ’s enyésztendi el. Ide tartozik ősiségi törvényeink’ módositása, változtatása, – telek-könyvek’ behozatala, országos hitelegyesület’ alkotása. E’ tárgyak miért maradtak el, ’s miért nem történt irántok semmi rendelkezés e’ törvényhozás által, alább, midőn elmaradt országgyülési munkálatainkról szólandunk – mondandjuk meg. –
Megemlitendők még a’ közmunkák’ szabályozásáról, futó-homokról, decretalis napok, ’s a’ hétszemélyes főtörvényszék’ husvétutáni törv.-szünete’ eltörléséről hozott törvények.
Az első szükséges vala; mert ideje, hogy azon terhek, mellyek az adózók’ vállait nyomják, meghatározottak, ’s az országban mindenütt egyenlők legyenek; hasznos, mert ha szigoruan ’s lelkiismeretesen végrehajtatik, ezen munkái az adózóknak csupán közczélokra – hová kellett volna eddig is forditaniok – lesznek felhasználva, és nem fognak többé magánosok, vagy egyes vidékek’ magányhasznára, országos ’s megyei közmunkálatok’ elmaradásával fordittatni, – ’s ez által végrehajtatandik elvégre mindenütt az országban, az ezen törvényben is idézett 1836-iki 36-ik, 1840-iki 10-ik t.czikk.
A’ második, futó-homokról szóló törvény az ipart mozditandja elő; a’ harmadik az igazság’ kiszolgáltatást gyorsitandja.
Az o.gyülési költségeket ezuttal is a’ nemesség vállalta magára, és hogy e’ teherből ezután semmise nyomja a’ különben is terhelt adózók, megszüntettek az országgyülési ingyen szállások is, ezeknek megfizetése törvény által tétetnek az illetőknek kötelességükké.
Ősi koronánk’ örzete két olly férfiura bizatott, kik a’ nemzet’ bizalmát méltán megérdemlik, a’ választás a’ tek. KK. és RR. előre kijelentett kivánsága szerint történt meg.
Ime ezekből áll e’ hosszúra terjedt országgyülésen 18 hónapi munkálkodásaink’ összes eredménye! És kérdezni fogja a’ nemzet, kérdezni a’ t. KK. és RR: miért illy csekély sükere ennyi idő és költség-pazarlásnak? ennyi reményteljes fáradozásnak, megfeszitett erőködésnek? Hiszen a’ kormány maga jött a’ nemzet’ elébe a’ reform’ mezején, ezt tanusitják a’ kir. előadások; mert nem foglaltatnak e abba legfőbb kérdéseink, legsürgetősb elintézést igénylő ügyeink? Vagy igen! – A’ nemzet teljes örömmel ’s méltánylattal is fogadá ezen kir. előadásokat, tanusítja ezt az ország’ RReinek válaszfölirata, ’s több törv.hatóságok, azok között megyénk’ köszönő felirata is. A’ kir. előadásoknak nagyobb részét a’ KK. és RR elkésziték, sőt tárgyalák is, és mégsem mutathatnak sükert és eredményt? Itt az ok, az akadály, a’ hiba sok helyen, – a’ RRn, a’ megyékben, az utasitási rendszerben, a’ főRRben, az orsz.gyülésének rendezetlen állásában, a’ követi tábla’ nyomatékatlan állásában létezik. Itt bajainak legfőbb kútfeje. Ezen kell mindenekelőtt segitenünk. Egész figyelmét ’s erejét a’ nemzetnek ide kell irányoznunk. Rendezzük mindenekelőtt az országgyülést. Hagyjuk abba a’ collegialis rendszert, öszpontositsuk a’ dolgok’ vezetését egyes felelős személyek’ kezei között, különözzük el a’ köröket, ne halmozzuk összeférhetlen tárgyakat egyesekre vagy testületekre. E’ nélkül nem lesz rend, egység, felelősség e’ hazában, hanem meg fog maradni minden a’ réginél. Felelősség’ hiánya a’ legmagasab tisztviselőknél, felelősség’ hiánya a’ 862legalsóbb tisztviselőnél is. És végre is az olly sokszor emlegetett „semmit rólunk nélkülünk” megyékben és orsz.gyülésen puszta hangos szavaknál, szép álomnál nem leend egyéb!
De hogy mindez világosan kitüntethessék, tegyünk egy visszapillantást az orsz.gyülés’ folyamára, vizsgáljuk ’s adjuk elő a’ történtek’ rövid vázlatát. Az orsz.gyülés’ kezdetével öt kerületi választmány küldetett ki, ’s a’ legfontosab ’s mindenekelőtti elintézést igénylő tárgyak’ kidolgozásával bizatott meg. Illyen előleges tárgyak közé soroztatott a’ sz. kir. városok’ elrendezése ’s orsz.gyülési szavazata, a’ népnevelés és kereskedés’ ügye, – a’ kir. városok’ ügyével megbizott ker. választmányhoz utasittatott a’ szabad kerületek ’s községek’ rendezése is. A’ megyei választó és tanácskozó gyülések’ czélszerűbb rendezése, az ősiségi törvények’ átvizsgálása ’s kijavitása. Későbben bányatörvénykönyv’ kidolgozása. Ezeken kivül két orsz. választmány neveztetett, egyik az országos sérelmek és kivánatok’ összeszedésére ’s szerkesztésére, másik az orsz.gyülési szállások’ tárgyában. Későbben a’ 3-ik az ország’ közszükségeinek miképeni fedezése’ értelmében. – ez alatt a’ rendes ülésekben a’ következők tárgyaltattak: a’ kir. előadásokrai válaszfölirat, mellyhez csatoltattak az ország’ előleges sérelmeit és kivánatait, a’ Részek’ tettleges visszacsatolását, ’s Kővárvidékének meg nem hivatását tárgyazó, – a’ mult orsz.gyülésről fölterjesztett vallást érdeklő törvényjavaslatokra mult év jul. 6-kán érkezett ki nem elégitő kir. válaszra szerkezett felirások. Ezek jul. 12-kén terjesztettek föl. Az osz.gyülésnek kiegészitési kérdése a’ magyarnyelv ’s nemzetiség’ ügye, a’ vallásbeli sérelmek és kivánatok, mellyek a’ mult orsz.gyülésen föl nem terjesztethettek, a’ szólásszabadság iránt multkor készült felirás’ sürgetése, orsz.gyülési ujság, kerületi naplók’ kinyomatása, a’ turopolyai sérelem, Fehér megyei nemesek’ folyamodása, az orsz.gyülésnek Pestre leendő áttétele. Ezen munkálatok kinyomatás végett csak jul. 5-kén adathattak be, tehát az orsz.gyülés’ kezdetétől csaknem két hónap mulva. A’ megyékkel is szinte csak az orsz.gyülés alatt közöltetvén, a’ szükséges utasitások’ hiánya miatt e’ tárgyak csak későn vétethettek tanácskozás alá, nevezetesen a’ büntetőtörvénykönyv csak aug. 17-kén, tehát csak a’ harmadik hónapban. – Az eljárásról szóló II-dik rész iránt, miután az esküttszékek’ létesitése elvben el nem fogadtatott, az I. III. rész feletti kölcsönös értekezések sem vezethettek eredményhez.
Ezekből itéljék meg a’ t. RR., miért nem történt e’ tárgyban semmi az országgyülésen. Egyrészről a’ fentérintett azon körülmény, hogy e’ munkálat az országgyülése előtt ki nem nyomtattatott, a’ megyékkel nem közöltetett; – ’s másrészről a’ kötelező részletes utasitások.
A’ katonai élelmezés és szállásolás’ megszüntetése’ tárgyában 1840-ben kiküldött országos választmány’ munkálata september’ végén vétethetvén tanácskozás alá, az első fölterjesztés ez ügyben csak februar’ 28-án tétethetett. Az erre érkezett kir. válaszban kiküldettek ugyan a’ kivánt kir. biztosok, de nem lévén semmi vég-egyezkedésre megbizva, felhatalmazva, az ország’ Rendei voltak kénytelenek az első lépést, az egyezkedésre megtenni, egy millio pftot ajánlván, az adózónak a’ katonai élelmezés és szállásolásból eredő nyomasztó terhei’ megváltása’ fejében, – Fels. királyunk elfogadá ugyan az ajánlott egy millio pftot alapul, de – az egész ügy’ végelintézése a’ jövő országgyülésre halasztatott.
A’ Duna, Tisza ’s egyéb folyóink’ szabályozásának szükségét már régóta érzi, ohajtja az ország. E’ tárgy most már másod izben van a’ k. előadásokban, de előmunkálatok, tervek, költségvetés nélkül, mit tehet ebben az orsz.gyülés?!
(Folytatása köv.)
