A’ VEGYTANI SZAVAK’ ÜGYÉBEN.
A’ VEGYTANI SZAVAK’ ÜGYÉBEN.
Azon hiedelemben, hogy Hunfalvy János urnak a’ P.H. 410 számábani figyelmeztetése nem utltimatuma, elmondhat talán alólirt is egy két száraz szót e’ tárgyban; és ezt annyiban fondolám tehetni, a’ mennyiben ön, legalább tudomásom szerint, kivévén hogy egyszer, ha jól emlékszem a’ theroriára használt észkép szó ellen volt kifogása, épen olly gyenge chemiai auctoritás mint csekély magam.
Nem szólok én az első hasábhoz, legkevesbbé pedig ellenmondólag, – ki is élne Weinseele-vel ha borszeszszel is megérheti, a’ nélkül, hogy légszeszszel (Luftgeist!) kellene világitania? – ’s bár a’ Vizkalapács már az 1825-ki acad. szótárban lévén, erről aligha azok feledkeztek el, kik természettant irtak, hanem ollyanok – ki kivánná a’ német életet, kivált azt, mit mi nevezünk németnek, a’ németek pedig egyébnek, keblébe oltani? ’s ki ne kivánná szavait az életből meriteni? A’ legalsó két sorra nézve is csak azt jegyzem meg, hogy a’ jáczany szó nem a’ circusból fordittatott, ezt ugyan már Manno’ vegytanából is megtudhatni, pedig ő alighanem csak annyiban vett részt a’ szókovácsolásban, ámbár mindig per mi beszél, – hogy ő is volt, legalább ezt tanusitja könyve mind tudományi mind stilusi tekintetben, (még a’ legvégén levő hamis pathossal irt perentatiót vagy prédikátiót sem vévén ki) melly kettőnek birtokát pedig talán praesupponálja a’ műszókészités.
De már a’ másik hasábra nézve ellenészrevételkéket is gondolunk tehetni. Nem szólok az imenyről, hogy ez nem az ivárstól jö, ezt a’ 1841 v. 1842 év’ egyik Orvositárában feltalálhatni, hol a’ bátrany, férjany, tiélany, menyany, földany, holdany, bányany, szivárany, ingerany ’s lederany ’stb. sem nagy becsületben ’s kegyben részülnek. Nem szólok a’ pikenyről, melly pedig az Ytrium’ életéből akart volna kiemelkedni, az Ytriumot az Erbium ’s Terbium miatt ugy sem igen ismerjük még, legyen ő itreeny vagy akármi, majd rászokunk mint a’ burgonyára. – Nem gondolnék sokat az erénynyel, melly közbevetőleg legyen mondva nem onnét jő, mint a’ Bugát felügyelete alatti Károlyi S. vegytanában mondatik, hogy legdrágább, legtöbbet ér, inkább azért érne legtöbbet a’ vegykémre nézve, mert nem drágább az aranynál – hanem a’ platina’ életéből meritett szó – nem pedig idegenből mint szipor helyett burnót a’ slávból. – Nem bánom, ha Bugát ’s Nendwicht is a’ szabatosan le nem fordithatókkali bánás, kiknek elseje Schusterrel készité a’ régit, ’s azon az emlitett orvositárbani czikk előtt, habár felszólalt is, reformot nem tett; a’ második? még Mannó felett sem igényelhet elsőbbséget, kinek könyve elébb hozá akadany ’s pallanyt. Nem bajlódom én a’ correcturával ’s feleslegi (superfiuitat) hibával sem, különben a’ hamany, halvanynes (miért halvacs ha a’ másik élelmecs?) lenni akaró kaliumchtorür és alvasélenyecsre nézve kérdezhetném: hol van hát? – de hiszen nem árt a’ szókat készen tartani – a’ jó anyák is elkészitik a’ kis fejkötőt ’stb. még mielőtt meg volna a’ ki hordja – – – hanem a’ labdát hajtom önnek vissza – figyelmeztető szavaira „minden szófaragó különösen az etymologiára ügyeljen ’s latolja meg, mit jelentnek az egyes ragok” ’stb. figyelmeztetem önt azon amendementtal, hogy a’ tudományra is ügyeljen és ne csak latolja – ki látta lattal analysálni! Kérem tehát önt, az istenért ne melegitse fel a’ hamag, vasag ’stb. szókat, ne csináljon ezüsleg, réeget ’stb. Ugyan engedjen meg, olly egyén, ki műszavakkal kiván valami tudományt (itt a’ vegytant, melly in ultima analysi jószó, ha a’ vegy alatt Mischung, Verbindung értetik) megajánkékozni nem tud e felemelkedni saját erején annyira, ha az emlitett orvosi tárbani értekezés nem figyelmezteti is reá, hogy átlássa, mikép’ az agszórag épen nem ollyasmi, miről ellehetne mondani, hogy annyit tenne mint oxyd quadrat, mit tett a’ savirag midőn hamag volt e’ kalium oxyd ’s még sem bántották!? Igen de ez most nem hamag, hanem hamélegnek nevezik – ’s csak az a’ baj, hogy az uj kort, az uj tan’ eszméjét angol tempo szerint a’ régire rakták, meghagyván az ag, acs végzetet, bár nem oxyd stbértelmét is mit mondana ön, ha éleg helyett élegy (élenyvegy) lenne az oxiyd kénegy a’ sulfid, rézegy a’ kupferverbindung, hamagy a’ kalium verbindung, a’ kaliumoxid pedig hamélegy stb,? erre csak rá nem illik az agg aggróli véleménye? Szegény ag csak annyit akart tenni, hogy miután a’ régi rendszer szerint csak két arányban elegyültek a’ vegyelemek, az egyikben több, másikban kevesb lévén az éleny, az lett ag az aggból, ez acs végzetü az öcstől – ’s ime ráakarnák fogni, eredetét tekintetbe nem vevén, mintha ag annyit tenne hogy oxyd?! – most már valamivel többszerü a’ vegyarány a’ vasnál p.o. a’ régen otthonhevertt de megtagadt delejvaslán kül is van néhány öreg báty, – és ha mégis tetszenék a’ régi ag és acs (eg és ecs nem voltak még akkor, ne is engedjük kivált olly értelemben meggoamzani) akkor az uj észkép, vagy elmélet? – szerint melly az oxygen fluor Chlor Brom Jod kén selen Tellur ’stb. elemek’ vegyeit egy rovatba sorolja: kalium oxyd, kalium chlorid, kalium sulfid, kalium tellurid ’stbnek nevezvén őket, a’ hamag vasag, rézag’ stb. hasonlatára hameg (F. id) hamig (Ch-d) hamog (Br-d) hamug (Jodid) ham- stb stbnek kellene mondanunk „az egyszer fölvett végzeteket következetesen kell végig keresztül vinni, különben zavart okozunk inkább, mintsem okulást nyujtanánk, „ mondá ön és önnek igaza van. Félre hát az ag-acs-al hacsak az épen most emlitetteket, a’ volt hamag, hamanyzöldlet ’stb. vagy ön által ajánlott hamag, hamanyhalványlat’ stb. nevek által szétverni, ’s a’ chlorismus’ valódi szelleme helyébe Meisznernek káposztafőzési modoru bár nem olly sikerü doppelsaures theoriáját elfogadni tüzzel-vassal – csak vegytani adatokkal nem – pártolni akarnók – mint ezt a’ többször emlitett czikkben Irinyi János talán jobban is előadhatá, miért is oda vagyok bátor önt utasitani.
Herrman.
