8
8
– Férfiak között nem fordulhat elő ilyesmi – vélekedett Ilonkay Berci, amikor esztendők kavargása múltán új kanyarulatánál a Tiszának egy új Mancival beszélte meg a dolgot, mint egyik felejthetetlen emlékét életének.
Manci, aki azóta született új nótákra, új szokásokra, új adomákra tanítgatta Ilonkay Bercit, mert a mérnök (vagy ilyesféle) sohasem zárkózott el az új találmányok elől, ma is kérdő pillantást vetett udvarlójára, mégpedig csodálkozó pillantást:
– Hát a férfiak nem féltékenyek?
– Igen – felelte Ilonkay –, csakhogy méltányosabbak. Belátják, hogy vannak dolgok, amelyeket például a feleségük nem mondhat el nekik. Nem nyomogathatja az asztal alatt az asszony mindig csak a férje lábát. Furcsa is volna az, ha a házastársak mindörökké a maguk dolgairól beszélnének. Azt hiszi, hogy az a koncert-énekesnő vagy koncert-zongoraművésznő, akiről szegény Miguel beszélt a kasszírnőnek, nem akarja ugyancsak valamerre elmondani a maga titkát? Bizonyára nem a férjének mesélt Miguelről, hanem valaki másnak, talán ugyanabban a percben, ugyanabban az órában, amelyben Miguel beszélt a koncert-hölgyről, mert a szívek még évek múlva is megérzik egymást.
Manci, akinek ezt a fogas dolgot magyarázgatni próbálta Ilonkay, most fölvetette a fejét a varrásról vagy hímzésről, amelyet a kávéházi pénztárban ölében tartott.
– Tehát azt hiszi, hogy az udvarhölgy most magáról beszél valahol, valamerre, miután maga is őt emlegeti?
– Úgy érzem a térdemben, a lábomban, amelyet egyszer megnyomott.604 Ha van igazság, akkor az udvarhölgy most rólam beszél valahol, valamerre.
– Nagy képzelődés – felelt Manci.
De darab idő múlva megtoldotta a gondolatát, miután Y.-ban, ahol Ilonkay akkoriban éppen a Tiszát szabályozta, úgyse volt más, amiről gondolkozhatott volna.
– Én úgy vélem, hogy az az egész féltékenységi komédia, az udvarhölgy részéről nem is annyira Miguel barátjáért, mint magáért történt.
– Ilyesmi nekem is megfordult a fejemben, egy nőről, aki lóhátról ugrik le, sok minden feltételezhető – felelt Ilonkay és az udvarhölgyről, Miguelről, X.-ről, az x-i Manciről, a Szlipinger kávéházról megint évekig nem beszélt, miután a téma ki volt merítve. Az új Manci se érdeklődött tovább a mérnök úr (vagy ilyesféle) kalandja iránt.
(1930)605
