3. HOGYAN FOLYTATÓDOTT A TÜNEMÉNY PÁLYÁJA?

Teljes szövegű keresés

3. HOGYAN FOLYTATÓDOTT A TÜNEMÉNY PÁLYÁJA?
A főváros telve volt csodaszép hölgyekkel, akiknek nem volt állandó foglalkozásuk.
Némelyek még a millenáris kiállítás óta telepedtek itt le, mert ez az időpont volt az, amikor a földkerekség minden tájáról ideröppentek az énekes- vagy színes madarak, akik a kiállítási ünnepek várható sokadalmában, mint egy madáchi új „londoni vásáron” kívánták megpróbálni szerencséjüket.
Pestnek „jó híre volt” a kontinensen, sohase hagyták ki a várost a vándormadár csapatok, akik síppal, dobbal, művészettel járják a világot.
De a magányosan utazó tarka bankák, baglyok vagy vércsék is kikötöttek Pesten, miután a magyaroknak lovagias úri renoméjuk volt. Egzotikus szépségek, valamint a párizsi sanzonettek, kedélyes bécsi dámák, török hastáncosnők, varsói hercegnők, moszkvai télikerti szépek, néger Kleopátrák, balkáni hercegnők (hogy a honi vállalkozó nőkről ne is beszéljünk) mindig megtalálták itt a maguk barátságos fogadtatását, csak pusztán szerencse dolga volt, hogy egy arisztokrata vagy egy facér pincér szerelmesedik beléjük.
A millenáris cécó régen elmúlott, de a nők nem akarták abbahagyni a bált.
A mulatóhelyek nem csuktak be, sőt szaporodtak. A Rákóczi úton, ahol különben is minden kávéházban, ahol napközben lókupecek alkudoztak: estére tündérszínpadot állítottak: egy nagy föld alatti helység (az Olimpia) nyílott, ahol az éjszaka összefolyt a nappallal,484 csak akkor lehetett észrevenni, hogy megvirradt, amikor a másvilágról a villamoskocsi csengetése hallatszott.
A Váci körutat (a Vilmos császár utat) úgynevezett „hölgyzenekarok” tartják megszállva, amelyek bokorugrós szoknyában vonják a talpalávalót nemzetiszínű szalagokkal díszítve, és hódítva az ifjúkorát élő fővárosban. Persze, tinglitangli is akadt bőven, ahol mindig a régi mókákat próbálgatták:
– Jesszasz na, der Herr von Rück!
A Király utcában sem tudnak elmúlni a különböző „Macskák”, pedig a história azt mondja, hogy azok az itt szívesen időző velszi herceggel (a későbbi angol királlyal) befejezték ifjúkori csínytevéseiket. Sőt ellenkezőleg: a Király utca mellékutcáiban kiskorcsmák nyílnak („A bableveshez”, „A temetőhöz” címezve), amelyek hajnalban ébrednek azoknak a mulattatására, akik odáig már jóllaktak mindennel, amit a pesti éjszaka kínált, és csupán megpihenni óhajtanak egy csendes kis zugban, zongorajáték mellett, amelyet a vérző tüdejű zongoramester, mintha a ravatalról kelt volna fel, mélabúsan „szolgáltat”. Ezekben a hallatlan spelunkákban a legelőkelőbb urak is szívesen tanyáznak, mert azt mondják, hogy itt festék nélkül, a maga valóságában látni a hervadó éjjeli életet. Itt vetik le végre szoros fűzőiket a primadonnák, és az éj folyamán elvesztett hosszú metszőfogat gyertyadarabbal pótolják arra az időre, amelyet a „Bableves”-ben óhajtanak még tölteni.
 
…Elza, aki már együtt repült a gavallérokkal csodákból csodákba, Stefánia útról a „Macskába”, páholyból a lebujba, mert egyetlennek látszott minden éjszaka, amikor minden ízt meg kell kóstolni, minden levesből és csapra vert hordóból hörpölni, minden új nótát meghallgatni, minden talpon álló gavallért és hölgyet megtekinteni a maga helyén. Elza ezeken a helyeken is megfordult. Talán csak a véletlen körülmények okozták, hogy reggel Elza is táncolt a Vasvári Pál utcai lebujban, ahová az utcáról egy zongoraverklit begurítottak, a „Süket Reich Fritz” (mint a vendéglőst hívták) hideg libamájjal kedveskedett a vendégeinek, éjszakából maradt bérkocsis legények pergették a fáradt urak helyett a legfinnyásabb tündéreket, a pincér kiállott az utcasarokra, hogy mindig újabb verkliseket hozzon, hordárok vitték a Darvashoz az aranyórákat és a briliánsgyűrűket, mert a mulatságnak485 nem lehetett véget vetni… De az is lehetséges, hogy Elzát felfedezője, Kapy kapitány úr oktatta arra, hogy minden helyzetben hűséggel kitartson azon lovag mellett, akinek karját és védelmét elfogadta, magára ne hagyja őt a könnyelmű nők társaságában, se ne szökjön meg azon ürügy alatt, hogy a frizérnő hívja. Elza, bár ebben az időben még nem tudott sem írni, sem olvasni: jól megjegyezte a kapitány élőszóval előadott tanításait, kitartó volt a mulatságban, mint hajdan a mosásban, amikor még szegény anyjának segített a mindennapi száraz kenyér megszerzésében és egy részeges férfi eltartásában.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem